Erre a projektre már egy ideje készülök, főleg lélekben. Sokat aludtam rá, mire neki mertem ugrani és végre felrajzoltam az elképzelésemet a falra és belemártottam az ecsetemet a festékbe…
Category: Otthon
Hosszú hónapok után ismét ecsetet és hengert ragadtam. Most a hálószobát vettem célba, ahol már egy ideje több dolog miatt is fontolgattam a falfestést.
Most, hogy még az eddiginél is több időt töltök itthon, a régóta tologatott apró-cseprő barkácsolnivalók még inkább szúrják a szememet. Tudjátok, azok a dolgok, amikhez ugyanúgy elő kell venni a szerszámokat, kosszal járnak, és bár kis munkák, de azért pár óra így is elmegy velük…
A mai napon, egészen pontosan éjfékor véget ér a Dobd ki a szemetest! 2020 kihívásom. Úgyhogy, ideje összegezni az elmúlt bő négy hét tapasztalatait, eredményeit, sikereit, és kudarcait.
Amióta belevágtam a februári Dobd ki a szemetest! kihívásba, rendületlenül áztatom, sikálom az itthon még fellelhető csavaros tetejű üvegeimet, amiket korábban összegyűjtve üvegvisszaváltókban adtam le. A címke alatti ragadós résszel viszont nem minden esetben tudtam sikeresen elbánni… Mostanáig.
Picit fogtam a fejemet, amikor realizáltam, hogy a stílusváltás miatt az összes bútoron le kell cserélnem a szép, gyémánt formára hajazó akril fogantyúkat… Egy híján 30 db fogantyú cseréje ugyanis nem olcsó mulatság. Kivéve persze, ha az ember maga gyártja le őket.
Sokszor hangsúlyozom, hogy a lakberendezésben, illetve az otthonunk kialakításában az egyik legfontosabb szempont a praktikum megteremtése. Persze, ezt sokszor felülírja a lakás adottsága (méretek, fényviszonyok, elektromos kiállások, stb.), az anyagi lehetőségek, vagy bármilyen egyéb ok, és ilyenkor hozunk döntéseket arról, milyen kompromisszumot vagyunk hajlandóak megkötni.
Ahogy minden év első felében, úgy idén is megrendezésre kerül a változatos programokkal fűszerezett Konyhakiállítás, immár 11. alkalommal. Ugyan a faháznál most még nem aktuális a ’80-as évekbeli, kissé megroggyant konyhabútorok lecserélése, és a helyiség újtarervezése, de az ötletelést, és az inspirációk gyűjtését már most elkezdem.
Február 6-án Tóth Andi felkérésére belekezdtem egy új kihívásba, amivel egyrészről a saját háztartásomban keletkező hulladékok mennyiségét szeretném csökkenteni, másrészről bízom abban, hogy ezzel Titeket is inspirállak, ugyanúgy, mint az otthonszépítés területén.
Vettem egy szőnyeget, aminek valójában a másik oldala tetszett meg igazán, remek diy alapanyag. Ráadásul kifutó termék volt, az eredeti ár töredékéért (3499,- Ft-ért) jutottam hozzá, bolond lettem volna otthagyni.
Amióta egyértelműen megfogalmaztam magamnak is, hogy némi stílusváltást fogok eszközölni, azóta egyfolytában kattog az agyam, mit hogyan kellene itthon átvariálni… Csak úgy cikáznak a fejemben az ötletek és az egyiket, most meg is csináltam!
Akarjuk vagy sem, de az idő előrehaladtával, a trendekkel és még sokminden mással együtt mi is változunk. Ki jobban, ki kevésbé, ki így, ki úgy, kívül is, belül is. Lakberendezési stílus tekintetében nálam most jött el az a pont, ahol az arany csillogást és a púder uralmat szeretném megtörni elindulva ezzel egy másik irányba…
Szeretem azokat a karácsonyi instant dekorációkat, amiket egyszerűen fel lehet rakni és önmagukban is mutatósak. Ilyen pl. egy megfelelően elhelyezett ledsor, vagy az ablaküvegre rajzolt motívumok…
Nem terveztem, hogy idén készítek új adventi asztaldíszt, de mégis így alakult. Mindössze egyetlen dolgot vásároltam hozzá, a többit itthon meglévő alapanyagokból és a faház kertjében gyűjtött növényzetből oldottam meg.
Olyan régen szerettem volna már ezt a formát megcsinálni, hisz annyi mindent vágtam már ki dekopírfűrésszel, csak valahogy a szarvas tolódott évek óta. Idén végre ezt is abszolváltam.
Nem olyan régen készítettem egy menő létrát faágakból a faházba, de most megmutatom, hogyan lehet elkészíteni ennek a fenyőléces verzióját, ami nemcsak dekoratív dísze lehet otthonunknak, de funkciót is adhatunk neki.
Amióta szakmát váltottam (14 éve), a karácsonyi készülődés sokkal előbb kezdődik, mint az adventi időszak… Ennek nincs különösebb oka, egyszerűen a munkám természetes velejárója.
A legutóbbi posztomban említettem, hogy itthonra is szeretnék magamnak egy szőrmés lerakófelületet készíteni. Jelentem, össze is raktam.
Ritkán látni tőlem merész színeket, mert alapvetően a finom, lágy árnyalatokat kedvelem, de ez nem jelenti azt, hogy időnként nem szeretek kísérletezni, kipróbálni egy-egy érdekes színt.
Lassan két és fél éve lakom itt, és még csak most jutottam odáig, hogy a mosdó fölé végre tükör kerüljön. Nem, nem lustaságból, csak valahogy a fürdőszoba felújítását a többi helyiség kipofozása mindig beelőzte…
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK