Február 6-án Tóth Andi felkérésére belekezdtem egy új kihívásba, amivel egyrészről a saját háztartásomban keletkező hulladékok mennyiségét szeretném csökkenteni, másrészről bízom abban, hogy ezzel Titeket is inspirállak, ugyanúgy, mint az otthonszépítés területén. 

Mielőtt a részletekbe vágnék, ajánlom figyelmetekbe korábbi posztomat a témában ITT, illetve Andi blogposztját a februári kihívásról ITT

A minap, amikor átjött hozzám Andi (Hulladeknelkul.hu), tüzetesen végigjártuk a lakásom azon részeit, ahol hulladékot termelek. Őszintén bevallottam a gyenge pontjaimat, és azokat, amikben – egyelőre – még nem tudtam a fejlődés útjára lépni. Az átnézett dolgok közül a kihívás keretében 5 dolog változtatásában egyeztünk meg, amiket remélhetően sikeresen fogok teljesíteni és a kihívás időszakán túl is tartósan beiktatok a mindennapokba.

Lássuk hát sorban ezt az 5 kitűzött dolgot és +1 ráadást!

1. Műanyag szemeteszsák leváltása alternatív megoldásra

Műanyag szemeteszsákot két okból használtam eddig: egyrészről irtó kényelmes csak összehúzni és már vinni is le, másrészről nálunk – mármint  társasházunkban – a szabadban álló kukák miatt praktikus is. Nálunk rettenetes a “kukahasználati morál” (már ha van ilyen), ami nincs bezacskózva, azt viszik a hajléktalanok, a madarak, a szél, botrányos, ami a kukák körül van, lassan 3 éve vívok szélmalomharcot az ügyben, több, kevesebb sikerrel. 

Szóval azt, hogy valamibe bebatyuzom a szemetet, annak mindenképpen maradnia kell, de ezt itt ki kell iktatnom a rendszerből:

Erre 3 dolgot fogok használni:

  • régi textileket (pl. szétfoszló lepedőt)
  • újságpapírt
  • olyan műanyagzacskókat, amik így-úgy bekerültek a háztartásba (pl. az állatorvos a speckó kutyatápot eleve zacskózva adta.)

Amit muszáj megemlítenem, hogy nálam sokszor azért telt meg a kommunikális kuka, mert lustaságból, kapkodásból, figyelmetlenségből többször a komposztra való cuccot is oda dobtam. Pedig van külön komposztos bödönöm, hisz a házunk mögötti parkban ott van a közösségi komposztálónk, amit én magam raktam rendbe és telepítettem egy újat is (ITT), tehát az itthoni komposzt elkülönítéséhez és kiürítéséhez minden adott.

Szóval, ha odafigyelek és becsületesen mindent a komposztos bödönbe dobok, akkor nem a kommunális kuka tartalma fog értelmetlenül gyarapodni. Így tehát, ha ezt minimalizálom, már nem is lesz olyan nagy nehézség a kis mennyisében termelődő szemetet papírba, textilbe gyűjteni és azt gombócba gyúrva kidobni. A meglévő műanyagzacskókat pedig szépen, lassan kifuttatom és többet nem veszek.

2. Konyhai nedves törlőkendő

Ez nem is feltétlenül a konyhai tisztítás miatt nehéz ügy nekem, hanem azért, mert sokszor kényelmes és praktikus eszköz a diy munkáimban is. Mutatom egy korábbi konkrét példán keresztül (EBBŐL a posztomból kiemelve), hogy miért ragaszkodom hozzájuk:

Ezek a típusú törlőkendők multifunkcionálisak, többféle problémát tudnak orvosolni:

  • A padlóra lecsöppent vizes/oldószeres festéket nyom nélkül azonnal eltávolítják
  • A bőrön lévő vizes/oldószeres festékpacákat szintén nyom nélkül és bőrirritáció nélkül leszedik
  • Remekül pormentessé teszik a felületet, ezt használom pl. dekopír fűrészes munkák után is, a munkadarab megtisztításához
  • A festhető akril tömítő gyönyörűen “elhúzható” velük, a felesleges, a résen esetlegesen túlment anyagot nyom nélkül eltávolítják.
  • Nem büdösek, sőt, kifejezetten jó illatuk van
  • A munkálatok után a barkácseszközök tisztítására is kiváló.

Az viszont még sosem jutott eszembe, hogy ezeket a rongyokat akár ki is moshatnám, és újrahasználhatnám, bár azt a fajta tisztítóhatást, amit alapból tudott, másképpen kell vele elérnem. Szóval a rongyok használata mellett ezeket a törlőkendőket ezentúl mosom (míg szét nem mennek), és megpróbálok valami házi tisztítószer löttyöt keverni nekik. 

3. Flakonos tusfürdő helyett szappan használata

Ez alapból nem olyan egetrengetően nagy vállalás részemről, hiszen most is van itthon többféle szappan, és időnként használom is őket, az egyetlen kompromisszum, amit meg kell kötnöm ezzel kapcsolatban, hogy a szappan eléggé szárítja az amúgy is érzékeny bőrömet.

Amire persze ott van a hidratáló testápoló, de akkor meg ugyanott vagyok, ahol a part szakad. Most kipróbálom a Szív M szappanokat, amiket Anditól kaptam ajándékba (a barátnője készíti őket), és kiderül, hogy bírja a bőröm, ha csak ezt használom. 

Apró, iszonyatosan apró dolog, de tavaly január óta egyáltalán nem vettem csomagolt arctisztító korongokat, a saját verzióimat használom, újra és újra, amiket van, hogy egyszerűen forró vízben való kifőzéssel tisztítok. ITT írtam róla. 

4. Élelmiszervásárlásból történő műanyag szemét csökkentése

Na, ez viszont irtó nagy vállalás a részemről. Van, amin most fogok tudni változtatni és van olyan is, amin nem. Első körben, a kihívás ideje alatt meglátogatom a Ligeti csomagolásmentes bolt valamelyik üzletét (kb. fél óra tőlem tömegközlekedéssel) és körbenézek, hogy mik azok az alap élelmiszerek, amiket náluk csomagolásmentesen be tudok szerezni. Igen, biztosan ők is valamilyen csomagolásban kapják az árut, de bízom benne, hogy nagy zsákokban, meg flakonokban, kartonokban, üvegekben, amiket újra és újra használ a beszállító, kistermelő, stb. 

Nem, ez nem azt jelenti, hogy naponta náluk fogok vásárolni. Sőt, még azt sem, hogy hetente vagy havonta. De negyed vagy fél évente veszem a fáradtságot és a kis dobozaimmal, üvegeimmel elmegyek hozzájuk és beszerzem pl. az olyan dolgokat, mint só, bors, fűszerek, olívaolaj, gabonafélék, stb. 

Egyébként elég sok élelmiszert alapból nem, vagy csak ritkán fogyasztok (pl. tésztaféléket, rágcsálnivalókat, csokit, joghurtot, kenyeret), és a zöldségeket, gyümölcsöket is jó ideje saját szütyőben veszem (ITT írtam róla), szóval sok tekintetben jóval kevesebb hulladékom termelődik ezáltal, mint a nagy átlag.

A sajtokat, felvágottakat viszont imádom, ezekből egyelőre próbálok nagyobb kiszerelést venni, és teljesen elfelejteni a szeletelt verziókat, illetve nyilván még van más alternatíva is, de itt még nem tartok fejben. 

Viszont nem olyan régóta, de visszatértem a rendszeres sportoláshoz és a tudatos étkezéshez (amiből egy ideje kizökkentem és csak hullámokban csináltam), emiatt láthatóan kevesebb féle élelmiszerrel töltöm meg a hűtőmet, és a hasamat is, haha. Szóval ez a kihívás most még kapóra is jön, 2in1, mert most biztosan nem fogom megvenni a csomagolt picksticket, amiből két kis rudacskát hazafele sétálgatva “elnassolok”.

5. Palackos szénsavas víz elhagyása

Ezt még Andi érkezése előtt, január közepe óta magamtól megtettem, ugyan nem vásároltam sokat, de fröccshöz, almafröccshöz mindig tartottam itthon. Majd rátérek az újratölthetős szikvíz rendelésre, feltérképezem a lehetőségeket, aztán lépek. Egyelőre ez a február és a kihívás maga arról fog szólni, hogy egyáltalán nem veszek szánsavas ásványvizet, a simát már nagyon régóta elhagytam. Ha pedig útra kelek, akkor mindig viszem magammal a 24Bottles palackomat, amit Ti is beszerezhettek a Fiók papírboltból többféle mintával és akár termoszos változatban is. 

+1 kihívás, az öblítő fokozatos elhagyása

Szintén gyengém, de alapból nagyon szeretem, mitöbb imádom a tisztítószerek illatát. Mivel elég gyenge a szaglásom (kiskorom óta vagyok felsőlégúti allergiás, ami miatt sem az ízlesésem, sem a szaglásom nem az igazi, bár felnőtt korra, már csak 1-2 húzósabb hónapra csökkent a dolog), ezért nem igazán érzem az illatokat, és – ami jó benne – a kellemetlen szagokat sem. Viszont a tisztítószereknek, illatosítóknak nyilán erős és kellemes illatuk van, ami nekem kifejezetten jólesik, így pl. az öblítő és így a friss, öblítő illatú ruhák elhagyása nekem nehéz dolog. Kb. annyira, mint egy láncdohányosnak letenni a cigit. Nem erős túlzás akart lenni, tényleg illatfüggő vagyok. Nem minden öblítő illatát szeretem, de megvannak a kedvencek, amiket akkor is érzek, ha csak elhaladok a mosókonyhám előtt. Megpróbálom az Andi által javasolt felezést és citromsavas oldattal való pótlást, első lépésnek ez is jó lesz. 

Egyébként ezeken a vállalásokon felül Andi még rengeteg dolgot javasolt, amikre ezentúl sokkal jobban figyelek majd, és elkezdem kutatni a számomra megvalósítható alternatívákat. 

Tegnap pl. kutyasétáltatás közben találtam egy módot arra, hogy ne tépjek le több fekete zacskót… Ahogy fent is említettem, a környéken rengeteg a szemét, nincs olyan alkalom, hogy ne fújna a lábam elé a szél egy zacskót, vagy ne tudnék a bokrokról, vagy azok aljából felszedni 2-3 darabot. Úgyhogy ezentúl nem tépek le fekete zacsit, hanem, ahogy eddig is, felszedem a földről, de immár a Franciska által megtermelt kis cuccal fogom kidobni. Nem tökéletes megoldás ez sem, de eggyel jobb, mint újabb zacskót tépni pár szem nyuszibogyónak.

A kihívás ideje alatt, mely hivatalosan 2020. február 6. – március 6. tart, a Lelkesedés Könyvek webshopjában minden megvásárolt Dobd ki a szemetest!  hagyományos vagy e-könyv árának 15%-át (azaz 700 Ft/db összeget) az általam megnevezett és nagyra tartott környezetvédő szervezet kapja meg adományozként. Ez pedig nem más, mint a Jövő Öko Nemzedéke Alapítvány, akik a Hulladékvadász oldalt is működtetik. Ha nem ismernétek, ők azok, akik országos szinten tesznek hatalmas erőfeszítéseket azért, hogy felszámolják az illegális hulladéklerakást, és számos megmozdulás keretében kitisztítsák kishazánkat a hulladéktól.  

Fontos! Rendeléskor ne felejtsétek el beírni a megjegyzés rovatba: JUDITU