Már nem is tudom, hányadik DIY fejezeténél tartok a faházas fürdőszobának, hisz folyamatosan, apró lépésekkel szépítgetem, de mivel most már látványos a változás, ezért leírom és persze meg is mutatom az aktuális helyzetet.

Gyors visszatekintésként lássunk egy fotót arról, hogy milyen volt eredetileg a fürdőszoba, amikor megvettem a faházat:

Ezt tavaly júniusban, a nyári szezon kezdetén kicsit átpofoztam, erről ITT írtam részletesen. Eggyel jobb lett, de inkább csak praktikum tekintetében, mert vizuálisan annyira nem állt össze nekem ez a kép:

Ráadásul azóta a hideg szürkét sem kedvelem már, sokkal inkább a meleg barnás és bézses árnyalatokat szeretem magam körül…

Szóval tavasszal – egy kisebb csőtörés után – apránként elkezdtem megint a fürdővel foglalkozni. Az első és legmacerásabb lépés az volt, amikor a díszlécek egy részéről leszenvedtem a ráragasztott tapétát. Órákon át szöszmötöltem a sniccerrel és csiszolószivaccsal, hogy előkerüljenek azok a szép régi lécek, amik az élek találkozásánál eredetileg is ott voltak. Még így sem értem mindenhol a művelet végére, de az ajtótok, és a mosdó melletti rész már szép. 

A lécekre frissítésként kis ecsettel felvittem két réteg Poli-Farbe Boróka dió lazúrt, korábban ezzel festettem a kerti lépcsőt (ITT), a hintámat (ITT) és a madárodút (ITT), és a később is említésre kerülő fürdőszobai polcot (ITT). Még mindig ugyanazt a 2,5 literest dobozt fogyasztom, nagyon kiadós, szépen fedő lazúr, jó vétel volt. A fűrészporos tapétával borított vajszínű falakat Poli-Farbe Platinum beltéri falfestékkel festettem fehérre egyelőre csak fejmagasságig, a felső részen még lámpát szeretnék cserélni, és még ott is van olyan díszléc, amit ki kell szabadítanom a tapéta fogságából. 

Ha külön nem hívom fel rá a figyelmet, akkor a kutyának nem tűnik fel, hogy még vannak elmaradásaim, de azért én tudom, hogy itt még van dolgom, pl. szegőléceket is be kell még szabnom. 

A mosdó mögötti csempét lefestettem, pont ugyanúgy, mint az otthoni WC-ben (ITT), alapozónak Otex ment rá, fedőnek pedig Poli-Farbe Cellkolor Aqua. Már be sem linkelem, hogy mi mindent festettem vele, mert fára, fémre, csempére, bútorra, ajtóra, bel- és kültérre is szinte csak ezt használom. 

A bambusz tükröt használtam vettem, de a Praktikerben is kapható.

A mosdó melletti deszka polcról lecsiszoltam a korábbi szürke színt és ez is Boróka lazúrt kapott, ahogyan a falon lévő fogas is, ami egy maradék lécből készült.

A mosdószekrényről lekerültek a zsinóros fogantyúk és helyette ugyanolyan bőrfogantyúkat raktam fel, mint amilyet az otthoni komódokra ITT, és konyhai fiókokra ITT.

Az ablakra varrtam új függönyt, és a wc melletti falra felkerült az a polcos elem, amit fentebb említettem.

A leglátványosabb átváltozást persze most is a retro, márványmintás járólap átfestése adta. Az általam elnevezett, és bevált zónázó módszerrel (tehát nem egyben festve, hanem mindig egy adott részt) festettem le két réteg Otex alapozóval és két réteg Poli-Farbe Cellkolor Aqua zománccal. Mindkettőhöz szivacshengert használtam.

A fehér padló csodaszépen deríti a fürdőszobát, sokkal világosabb, mint előtte.

Így egyébként már nem is lenne indokolt a nagyobb rongyszőnyeg a padlón (amit a régi járólap eltakarása miatt tettem be korábban), de mivel még nincs helyette másik puha kisebb kilépő, ezért egyelőre marad.

A zuhanyfüggönyt is lecseréltem, és bár elég sufni megoldás a dekorgumiból házilag készített, és a zuhanytálca peremére tömítőragasztóval illesztett két “vízvető”, de azt kell mondanom, hogy tökéletesen végzi a dolgát, végre nem folyik ki oldalt a víz, és nem kell minden zuhanyzást felmosással befejezni. Amíg nem lesz itt minden felújítva teljesen jó ez a megoldás, még az sem baj, ha véletlen a lábujjammal belerúgok, mert nem fáj, haha. 

A zuhany környékéhez festés szempontból egyelőre nem nyúltam hozzá, és könnyen meglehet, hogy annak is majd csak jövő tavasszal veselkedek neki. Mert hát tudjátok, jó munkához idő kell…

A bejegyzés támogatója: