Tudom, hogy nagyon várjátok már az új lakással kapcsolatos aktuális híreket, de még mielőtt teljesen belemélyednék, szeretném megosztani Veletek, hogyan búcsúztam el az előző lakásomtól…

Azt ugyebár már február 11-én (amikor a lakásomat lefoglalózták) tudtam, hogy március 31-én így vagy úgy, de költözni fogok. Nagyon reméltem, hogy nem a híd alá, haha!  A szerencsén és az elszántságomon múlt, hogy sikerült megtalálni a saját lakást (ITT írtam a keresgélésről), szóval nem kényszerültem átmenetileg albérletbe, így csak egyszer kellett mindent összedobozolni és elszállítani, hurrá!

Mivel a bútorok 90%-a a lakásban maradt, így tényleg szinte csak zsákok és dobozok jöttek velem. Nem hívtam költöztetőket, jöttek a Barátaim és Anyukám, kis csapatban egész gyorsan lepörgettük ezt a költözés témát, de azért elfáradtunk…

A régi lakásom szinte teljesen kiürült… Eredeti terv szerint rögtön másnap, április 1-én vette volna birtokba a vevőm, de mivel épp elutazott, így nyertem egy napot arra, hogy szépen kitakarítsam és rendbe tegyem. Ez amolyan csendes búcsú is volt, még utoljára jól megsimogattam (porszívóval, felmosóval és tisztítószerekkel pláne) és elmorzsoltam a kis könnycseppjeimet. Panel ide vagy oda, nagyon a Szívemhez nőtt Életem első saját lakása, ami az utóbbi években az “irodám” is volt. Óriási a jelentősége a karrierem szempontjából, hisz remek terep volt arra, hogy a DIY szenvedélyemet kiéljem, rengeteg magazinanyag és videófelvétel készült a falai között…

A takarítás során előbukkant egy polc mögé becsúszott gyerekkori fotóm is, akkoriban még kis fülesmaci kisfiú voltam, haha!

Úgy gondoltam, hogy a lakást hozzá(m) méltó módon adom át, ezért a kedvenc minierkélyemen nem csak a műfű (ITT) és a kertibútorok maradtak, hanem a krétatáblán (ITT) is hagytam pár sort az új tulajdonosnak:

Régóta terveztem, hogy a hálóban is lefestem a padlót, na ez az, amire már soha nem fog sor kerülni…

A háló és nappali függönyeit kimostam, a dobogón otthagytam egy bárányszőrmét, így azért nem olyan csupasz szegénykém.

A fürdőt alaposan kisikáltam, majd beraktam egy korábbi Ikeaás zöld szőnyeget egy hozzá passzoló kéztörlővel:

A konyhában maradt a GOOD FOOD felirat (ITT olvashattok róla), a hűtőbe pedig bekészítettem két sört, hisz a vevőm Pasi, biztos örülni fog neki:

Pont azon gondolkodtam, hogy ez most is annyira rendben van, hogy így, viszonylag sterilen is simán megállná a helyét egy ingatlanhirdetésben, nem?

Még utoljára lementem a közeli Sparba, gondoltam elbúcsúzom a kedvenc pénztárosomtól, aki egyébként a tv-ből felismert és mindig örült, ha hozzá álltam a sorba, de sajnos pont nem volt műszakban… Elköszöntem a szomszédoktól, a lépcsőháztól, és egy érzéstől, ami hosszú éveken át addig a napig odakötött.

Hálás vagyok Nektek, hogy mindvégig velem tartottatok és követtétek, ahogy változott, épült-szépült az évek során, sokféle stílusa volt, erről ITT írtam bővebben. Egy korszak most lezárult, a Juditu Home 1.0 történetének VÉGE.

De ezzel egyidőben elkezdődött valami új, és már most úgy látom, hogy nagyon izgalmas időszak elé nézek! Hamarosan jövök az új otthonom, a Juditu Home 2.0 részleteivel!

Stay tuned!