Mint tudjátok, korán kelő típus vagyok, és gyakorlatilag nem indulhat el a napom egy csésze – ágyban elfogyasztott – finom kávé nélkül. Ez a szokásom a mindennapi ébredéseim része akár hétköznapról, akár hétvégéről van szól…
Korábban kotyogós kávéfőzőm volt, amit egyébként szerettem, de mire lefőtt a kávé, addigra már egy csomó dolgot megcsináltam, így az ágyban kávéval ébredezős élmény elmaradt. Pár éve viszont vettem egy nagyon helyes ciklámen színű, kisméretű Nespresso gépet, ami a panel lakásom fehér konyhájában a szintén fehér csempe előtt nagyon szépen mutatott, és szuperjól passzolt a konyhai kiegészítőimhez is (konyharuhához, tálcához, stb.), nyilván, hisz nem véletlenül választottam ezt a karakteres színt.
Az új lakásom konyhájában ezt a kérdést kicsit újragondoltam. Bár maga a konyha lényegesen nagyobb most, de ez nem jelenti azt, hogy jóval több szabad pakolófelület áll rendelkezésemre. Mivel ezúttal az előzőnél sokkal nagyobb (magasabb) hűtőt vettem, így annak teteje – mint pakolófelület – ezúttal nem játszik, amit mondjuk annyira nem bánok. A mosogatótálca is jóval szélesebb a korábbinál, és az elektromos kiállások, valamint a hatalmas, pultra nyíló ablak is korlátozza, hogy hova kerülhet a kávégép. Bár az ablakot viszonylag ritkán nyitogatom, akkor viszont mindent el kell pakolni az útjából.
Ráadásul a munkalap és főleg a hátlap színe egészen sötét grafitszürke, ami picit benyeli a ciklámen színt, nem érvényesül olyan jól, mint anno a fehér háttér előtt. A konyhabútor frontjait egyébként már átfestettem barnáról fehérre (ezt a könyvben megnézhetitek, és később írok külön posztot is róla), de azért még bőven van benne mit csinálni. Szóval, úgy gondoltam, ha már amúgy is a saját stílusomra formálom az egész konyhát, amiben új “kávésarkot” alakítok ki magamnak, akkor a kávégépet is lecserélem!
A fent említett korlátozott pakolófelület, valamint a fejemben lévő kevés, de mutatós dekorációs elemek miatt – amit egyszerűen igényelek! – ismét csak kis méretű gép jöhetett szóba. Ezért a választásom az Essenza Mini típusra esett, ami a Nespresso eddigi legkisebb kávégépe. Modern, letisztult, kompakt kis masina, ami önmagában is mutatós dizájn-elem. Kétféle formában kapható, az egyik A vonalú, háromszögre hasonlító (fehér, lime zöld és piros színben), a másik teljesen letisztult, határozott élekkel rendelkezik, ez fekete, szürke, és fehér kivitelben kapható. Én az utóbbit választottam fehér színben. Mostanában amúgy is bekúszott a púder mellé a fekete-fehér páros, szóval ez a gép ilyen tekintetben is telitalálat most nálam, jól passzol a diy dalmata mintás kaspómhoz is.
Egészen más az összhatás, mint korábban. Mivel maga a kávégép tényleg nem foglal sok helyet, hihetetlenül vékony, így még 1-1 kisebb zöld növény is elfért mellette, ami szerintem nagyon jól mutat a monokróm környezetben. Most a pult közepén helyezkedik el a mini kávézóm, de amint sikerül a mikrót száműznöm valamelyik szekrénybe, véglegesen átveszi annak helyét a sarokban.
Szerencsére a konyhám egész nap világos, így a zöld növények jól bírják benne, az előző konyhámban a kis ablak és a kevés fény miatt miatt ezt a dolgot sajnos buktam.
A kapszulákat egyébként egy átlátszó, öblösebb tálban tartom, ami a növény mögött szépen elfér, bár kacérkodom vele, hogy beszerzek majd egy kapszulatartót, például egy ilyet.
A kávégép vezetéke most a felirattal dekorált vágódeszka mögött fut, jobb, ha a vezetékek nincsenek szem előtt. Ugyan általános alapelvem, hogy nem szeretem a praktikumot a dizájn oltárán feláldozni (pl. nem veszek meg azért egy fotelt, mert jól néz ki, de közben irtó kényelmetlen, vagy nem viselek olyan ruhát, ami menő, de az anyaga mondjuk irritálja a bőrömet…), ennek ellenére, nem igazán kedvelem, ha a konyhai gépek (vízforraló, kenyérpirító, turmixgép, stb.) kint sorkaznak a pulton, mondván „praktikusabb” a használat miatt kint tartani. Szerintem rendetlen, zsúfolt hatást kelt, így igyekszem ezeket a szekrényben tartani, és csak használatkor elővenni, ez esetben az elpakolás a rend javára nekem fontosabb.
Az Essenza Mini kávégép ez alól nyilván kivétel, már csak az általam választott fekete-fehér kivitel is annyira jól megdobja az összképet. Remélem, tetszett a poszt, én most megyek is és lenyomok magamnak egy kávét!
Két kérdés jutott eszembe a zero waste szimpatizáns fejemből 🙂 Az egyik, hogy mi lett a lecserélt géppel, a másik, hogy ugye visszaviszed az elhasznált kapszulákat, amit ígéretük szerint újrahasznosítanak?
Egyébként, mint mindig, csodaszép lett ez a kis sarok is – megyek, és átdekorom a konyhapultot!
Az előző gépet egyelőre elrakom, de minden valószínűség szerint eladom majd, két gép azért luxus (ha lenne egy kis irodám, biztosan oda tenném be, de nincs, brühühűűű).
És igen, szelektíven gyűjtök mindent, így a kapszulákat is a nespresso tasakban. 🙂
ÉS finom kávét főz?
IGEN 🙂
Ujabb fizetett reklamot olvashattunk….. Koszonjuk!
Kedves Krisztina,
és mi ezzel a probléma? Nekem a fotózás, a stylingolás és az írás is a munkám (a vállalkozásom) része. Gondolom, Te is pénzt kapsz a munkádért 🙂
A témáról egyébként írtam korábban: https://juditu.hu/reklam-vagy-sem/
Nálam most egy krups u fehérre esett a választás, de a konyhában annyira elüt mindentől, mivel törtfehér, ami a boltban nem tűnt fel. Az essenza Mini is törtfehér?
Igen, kicsit törtfehér, de nekem nincs mellette közvetlenül fehér bútor, így nem látszik az eltérés. Inkább akkor látszik ez, amikor a melegfényű led világít felette.
Engem a tálca/ vágódeszka érdekelne:) hogyan készült?
Kinyomtattam a feliratot papírra, és egyszerűen kétoldalas ragasztóval ráragasztottam a deszkára. Igazából csak dísz, mintha egy kép lenne 🙂
Kedves Judit! A szekrénybe betett és ott működtetett mikrót technikailag hogy oldottad meg? Helyigény, szellőzés, hol találtál neki helyet, stb. érdekelne. Köszönöm szépen a választ és a blogon lévő sok-sok jó ötletet is! 🙂 Zita