Tag: faház

Tavaly, amikor a bambusznád kerítést és a kerti hangulatfényeket rendeltem (ITT), bedobtam a kosárba egy nagyméretű lombgyűjtő zsákot is. Akkor még csak sejtettem, hogy praktikus társam lesz majd a kerti tevékenységeknél, most viszont már el sem kezdem a munkát nélküle.

A pergola lebontása óta vártam ezt az izgalmas projektet, ahogyan közületek is páran. Még nincs teljesen készen a remekmű, de már így is nagyon látványos, és közlekedni már lehet rajta.

Hetek óta agyaltam azon, hogyan lehetne a konyha egyik sarkát valami polcos megoldással praktikusabbá alakítani. Végül egy szétszerelt fenyőágy elemeiből született megoldás a problémára.

Tavaly ősszel egy workshopon próbáltam ki először a STIHL egyik akkumulátoros láncfűrészét. Már akkor tudtam, hogy előbb-utóbb érdemes lesz beszereznem a faház kerti munkálataihoz ezt a remek kis masinát, amivel nem csak gyorsabb, de tényleg egyszerűbb és hatékonyabb a munkavégzés.

A hajnali fagyok miatt még mindig nem merem megnyitni a házban a vizet, pedig tavaly ilyenkor már üzemelt a hideg-melegvizes rendszer. Ez persze továbbra sem gátol meg abban, hogy a faház kertjében tevékenykedjek. 

Bő egy héttel ezelőtt STIHL workshopon jártam, ahol kisebb-nagyobb fa szeleteket dekoráltunk saját ízlésünk szerint, sőt mi magunk is kipróbálhattuk, milyen egyszerűen lehet láncfűrésszel fát darabolni. 

A sütögetős rész átalakításál említettem, hogy egy kis szőrme milyen jól feldobná az átfestett betonpadokat. Hát ez a dolog sem váratott sokat magára…

Többen kérdeztétek, hogy a hűvösebb időszak beálltával nem fázom-e a házban, ezért úgy gondoltam, hogy egy posztban foglalom össze az erre vonatkozó választ. 

Micsoda szerencse, hogy ilyen gyönyörű, napsütéses októberünk volt. Persze, tudom, meglesz ennek még a böjtje, de tény, hogy az elmúlt hetek csodás időjárása igazán kedvező az elmaradt kerti projektjeim számára, mint pl. a grillezős rész újragondolására. 

Trükkös módon, egy ágakból fabrikált létrával sikerült elrejtenem szem elől azt a konnektort, ami a faházban az étkező falán rontotta az összképet. 

Minden alkalommal, amikor a kültéri kanapén ücsörögtem a mellette lévő betonláda peremére tettem a csészémet, poharamat. Csoda, hogy egész szezon alatt csak egyet törtem el… Ezentúl viszont nem kell tartanom attól, hogy a finom itóka leborul, mert végre van hova raknom. 

Van a kertemnek egy olyan pontja, ami a függőágyban pihenve szem előtt van, és nem kifejezetten nyújt szép látványt. Ezért kitaláltam, hogy készítek egy klassz korlátot, amivel kicsit elviszem a fókuszt erről a részről.

A pinceajtó fehérre festésekor felkerült egy új kilincs, sőt, egy klassz szarvasos akasztó is, amire fontam egy szép – picit ünnepi hangulatú  – koszorút. Mutatom máris a részleteket.

Amíg a pinceajtó festékrétegei száradtak, pihenésképpen a konyhát kezdtem el festegetni. Na, nem az egészet, csak azt a részt, ahol szükségesnek éreztem… 

Naptár szerint vége van a nyárnak, de az időjárás még igen kegyes hozzánk. Bár az éjszakák hűvösek, a reggelek pedig meglehetősen csípnek, de nappal jó meleg van, olyannyira, hogy még napozni is lehet.

Nem tudom, hogy pontosan hány festéssel kapcsolatos poszt van a blogon (nagyon sok), de az biztos, hogy nem véletlenül a festés-mázolás az egyik kedvenc diy “fegyverem”. Hihetetlenül látványos átváltozásokat lehet vele elérni, erre hoztam most példaként a pinceajtómat…

Hónapok óta keresgéltem már szemetest a konyhába, de egyszerűen nem találtam a megfelelő darabot. Így végül újragondoltam egy meglévő műanyag kukát.

A faházban sok olyan dolog van, amihez egyelőre nem szeretnék komolyabban hozzányúlni. Ilyen pl. az alsó szinten lévő járólap, ami itt-ott hibás (repedt, felpattant), de az összképen egy egyszerű fuga frissítéssel sokat lehet javítani.

És ezt szó szerint kell érteni, ugyanis a faházikó bejáratánál lévő eredeti küszöb teljesen megadta magát. Semmi baj a hibát a felismerést követően azonnal orvosoltam is!

Nemrég megmutattam a kisebbik hálószobát a tetőtérben, amit főleg családtagok, vendégek számára tartok fent. Most pedig jöjjön az a helyiség, ahol én szoktam aludni.