Tag: panel

Nekem van és hát nem tudok mást mondani, ez a cucc nagyon ott van! Lássuk miért is jön be annyira a műfű, amit először csak az erkélyemre terveztem lerakni, aztán kiderült, hogy sokkal több lehetőség is van benne…

Amióta elkészült az erkély, folyton kint “lógok”, egyszerűen nem lehet berángatni onnan. De hát minek is jönnék be, amikor annyira élvezem!

Az erkély átalakulásának egyik leglátványosabb és ezzel együtt legkomolyabb kihívását jelentő folyamatát osztom meg Veletek, aminek eredményeképpen az erkély megjelenése véglegesen búcsút intett a panel dizájnnak…

Az erkélyen elég limitáltak a lehetőségek a növények elhelyezésére, mivel a korláton kívül csak az egyik oldalsó fal jöhet szóba, na meg a mennyezetről való lógatás. Márpedig én nagyon vágytam a zöld növényekre és a színpompás virágokra, ami kerti hangulatot teremt ezen az alig 2 m2-en…

A facebookon már megmutattam néhány részletet a mini panel erkélyem átalakulásának folyamatából, de a történéseket egy posztban is összefoglalom, mert úgy látom, hogy elég nagy az érdeklődés a téma iránt!

Az idei lomtalanítás a legjobb alkalom volt arra, hogy végre rendet rakjak és kipofozzam az utóbbi években főleg műhelyként és alapanyag (kacat) tárolóként szolgáló mini erkélyem. Sőt, szeretném, ha ez tényleg egy olyan mini “sziget” lenne, ahova ki lehet ülni napközben egy jegeskávéval vagy limonádéval, ahol lehet reggelizni, vagy éppen esténként meginni egy pohár finom bort.

Úgy tűnik, az évekkel ezelőtt oly divatos wenge+kiwizöld párosítás a  lakberendezésben még most is sok ember ízléséhez közel áll. Persze a trendek már egészen más irányba mutatnak, de ahogy a mediterrán stílus is jó ideje befészkelte magát sok ember otthonába, úgy ez a modern otthonokban még sokáig kedvelt lesz.

Pár héttel ezelőtt elhoztam egy bútort az IKEA FYND részlegéről. Ez elsőre nem hangzik túl izgalmasan, viszont, ha azt mondom, hogy a küldetés szerint egy kis DIY is játszik a dologban, az minden bizonnyal már felcsigáz Titeket.

A raklap dizájn nem újdonság, de mi csak most jutottunk oda, hogy végre kezdjünk valamit az erkélyen sorakozó darabokkal. Olyan jól kitaláltuk, hogy mi legyen belőle, de majdnem beletört a… dekopír fűrészünk.

“Építsünk dobogót cica!” – mondta Borostás… én meg csak néztem, hogy “Te megbolondultál? Ide, egy panelnappaliba?” De persze beleültette a bogarat a fülembe és máris egy csomó érvet tudtam felsorakoztatni mellette. Először is különleges dolog, nemcsak ülő-, de fekvő felületnek is alkalmas, és rengeteg mindent el tud rejteni, szinte észrevétlenül tölti be egy szekrény szerepét.

Ha nincsen pincénk, garázsunk, sufnink vagy erkélyünk, akkor a bringa tárolását valahogy a lakásban kell megoldani. Nálunk legalábbis muszáj, hisz Borostás Úrral együtt egy bringa is érkezett, így a nappaliban már két járgányt kellett kerülgetnünk. Ekkor jött az ötlet, hogy dobjuk fel a falra, ott biztos nem lesz útban!

Amikor kitaláltuk, hogy egy fedél alá költözünk, sokat törtük a fejünket a könyvek elhelyezésén. Borostás Úr ugyanis imád olvasni, és a jobbnál jobb könyveit nem akartuk dobozban, vagy a szekrény mélyén tárolni. Viszont könyvszekrényre meg sajnáltuk a pénzt, még az olcsó Ikeásra is. Ezért mást találtunk ki!

Főleg, ahogy mi csináljuk! A panel szűk lehetőségei miatt a bútorokat nem tudtuk kipakolni a másik szobába, így zónáztunk: kupacoltunk a szoba egyik felébe, a festett részeket kerülgettük, átugrottunk felette. Aztán kupacátrakás újfent és megint kerülgetés és az örömtől repkedés!

Nem is tudom, meg merjem-e mutatni azokat a fotókat, melyek a kis panel lakásom egyik legjellegtelenebb zugáról, a hálószobáról készültek egy hónappal ezelőtt. Igen, ez is amolyan suszter cipője eset, miközben mások hálószobáját újjá varázsolom, a sajátom szó szerint le van pukkanva. Nemhogy a design, de még az alapvető funkcionális elemek is hiányoznak, mint pl. egy karnis elhúzható függönyökkel.

Gondoltam, idén költség/idő/energiatakarékossági megfontolásból az A Mi Otthonunkos karácsonyi anyagomat a saját otthonomban rendezem be, így talán esélyem van arra is, hogy nem hullafáradtan esem be a karácsonyfafa alá 24-én. Az anyagot november közepén fotóztuk és videóztuk, így nálam azóta karácsonyi dekorációban díszeleg a nappali.

Emlékeztek még arra a történetre, amikor a kedvenc szürke falam egyik napról a másikra megadta magát? Ha nem, illetve, ha akad olyan, aki még nem olvasta az Omlik a fal, juhé! bejegyzést, most mindenképpen tegye meg, mert – bár az alábbi sorok és fotók önmagukban is nagyon a helyükön vannak, de – a leírtak azzal együtt alkotnak egy teljes egész

Tovább…

Egyik este észrevettem, hogy a kedvenc szürke falamon van egy kis repedés, és hát naná hogy megpiszkáltam. Egy kisebb darab lepottyant a festékrétegekből, de gondoltam másnap kijavítom univerzális tapasszal, csiszolom, átfestem és kész is. Milyen kis naiv voltam…

Amikor az előszobás anyagomat fotóztuk, nem hagyott nyugodni egy gondolat: a fene vigye el, hogy nekem nincs egy normális előszoba szekrényem! Valójában nem is lehet, mert ezt a panelt olyan tökéletes mérnöki pontossággal tervezték meg, hogy éppen semmi ne férjen el jól. Van egy kívülről igen praktikusnak tűnő, 4m széles, belmagasságig beépített gardróbom az előszobában, aminek csupán egyetlen szépséghibája: hogy

Tovább…

Nos, már több mint egy hete élvezhetem az új fürdőszoba nyújtotta kényelmet, mégsem osztottam meg eddig  a képeket! Most sem tudok mindent megmutatni, hisz pont azok az apróságok hiányoznak, amivel teljes lenne az összkép…lássuk, hogy állunk most!

Amíg a felújítás utáni porfelhőkkel, porcicákkal és poroszlánokkal küzdök, addigis megosztom Veletek az otthonom egyik kedvenc helyét, ami többnyire a “munkahelyem” is.