Múlt héten megnyitottuk a vizet a házikóban, így végre teljes gőzzel rá lehet kapcsolni a faházas munkálatokra. Tegnap gyönyörű napsütés volt, úgyhogy ezt ki is használtuk Anyukámmal.

A feladatokat rögtön az elején két felé osztottuk, ő vállalta a “díszkert” gondozását virág ültetéssel és gyomlálással, én pedig nyakamba vettem a kert többi, füves, bokros, fenyőkkel és tujákkal teli részét. Múltkor már szépen kitakarítottuk a ház előtt lévő kúszófenyők környékét: az összes száraz ágat levágtuk, a bokrok alatti részeket kigereblyéztük, úgyhogy ennyivel könnyebb dolgom volt, bár még így is nagy munka várt rám.

Első körben fogtam a lombseprűmet és az egész kertet átvakartam vele. Csak pár óra volt…. Tudom, ez nem gyepszellőztető eszköz, de határozott mozdulatokkal simán kikapja a fű közötti mohát, és mindenféle ágakat, leveleket, vagy akár a gyengébb gazt. Egy ilyen alapos átfésülés frissít annyit a talajfelszínen is, hogy a szezonban rendszeres fűnyírással szép zöld legyen a fű. De azért legközelebb, valószínűleg beruházok egy gyepszellőztető gereblyére is, amivel még célzottabban tudom ezt elérni. 

Ja, azt azért gyorsan hozzátenném, abszolút hobbikertészkedő vagyok, de igyekszem fejlődni a témában, így ilyen munkálatok előtt pl. megnézem Márk erről szóló cikkét, pár hasznos videót illetve konkrét dolgoknak utána olvasok könyvekben, újságokban.

A kert alsó részében (a bejáratnál) vagy pár fa, amik körül még nem raktam rendet. Most ezeknek is levágtam az elszáradt ágait, a kisebbeket metszőollóval a nagyobbakat ágvágóval

Jópár ilyen száraz ág kupac összejött, ezeket feldaraboltuk és a tűzrakáshoz gyűjtögetett farakásra halmoztuk. 

Ezután jöhetett a legkényelmesebb rész, a fűnyírás! Már nagyon vártam ezt a pillanatot, hisz a fűnyíró már karácsony óta várta, hogy végre beizzítsam. 

A fűnyíró választásnál több szempontot vettem figyelembe és végül egy akkumulátoros mellett tettem le a voksomat. A vezetékes kivitelt rögtön első körben kilőttem, elsősorban a vezetékkel és a hosszabbítóval való macerásabb munkavégzés miatt. A benzines verzió pedig túl nagy és túl hangos nekem, és pláne nincs kedvem az üzemagyag újratöltögetésével bajlódni. Úgyhogy a Bosch Rotak 32 Li akkumulátoros fűnyíróját választottam. Ezzel könnyedén tudok mozogni az egyébként lankás, lejtőkkel teli kertben, és mivel csak 10 kg, így nem okoz gondot pl. a lépcsőn fel vagy levinni. Persze, mielőtt leadtam a kívánságlistát Jézuskának, előtte EZT és EZT a videót is megnéztem. Ez a típus, most éppen nem kapható a Praktikerben, de érdemes átfutni a termékkínálatot, mert más márkából és van és sokszor vannak akciók (az én Jézuskámat is akkor küldtem el, amikor éppen le volt akciózva). 

Persze, nekem nagyobb a füves rész, mint az – ehhez a típushoz – ajánlott 150 nm-es kertterület, de legalább amíg újra feltöltődik az akkumulátor, addig meg tudok kicsit pihenni, vagy tudok mással is foglalatoskodni. A gép egyébként nagyon klasszul hasítja a füvet, és tényleg könnyű, kényelmes vele dolgozni. 

Anyukám a már meglévő rózsák mellé ültetett gyöngyvirágot, primulát, levendulát, pozsgásokat, mentát, citromfüvet, illetve a kert hátsó végében találtunk még valami íriszfélét és tulipánt is, azokat is áthoztuk ide. Tudjuk-tudjuk, hogy nem most van itt mindnek az ültetési ideje, de így most szem előtt vannak (a teraszról pont rálátni), később innen a megfelelő időszakban lehet átültetni a dolgokat a kert különböző pontjaira, de ez még odébb van. 

Egyébként a kertben rengeteg ibolya és györgyike van, meg persze gyom, szóval mindig lesz mit bogarászni, és célszerű lesz beszereznem egy gyomkihúzót is. 

A virágoskert földjét Anyukám felkapálgatta, kigazolta és finoman átgereblyézte ugyanazzal a szerszámmal, amivel a közösségi komposztáló körüli részeket is szépen elrendeztem, ITT.  

A madáretetők (ITT és ITT írtam róluk) alól is eltakarítottam a kipotyogott magokat, de az etetőbe még most is teszek eledelt és jönnek is rá a madárkák folyamatosan.

 

Persze, közben már jár az agyam, hogy milyen kisebb-nagyobb diy munkákat fogok itt csinálni, de mindent szép lassan a maga idejében…

A bejegyzés támogatója: