A hajnali fagyok miatt még mindig nem merem megnyitni a házban a vizet, pedig tavaly ilyenkor már üzemelt a hideg-melegvizes rendszer. Ez persze továbbra sem gátol meg abban, hogy a faház kertjében tevékenykedjek. 

Ami miatt idén már most hatékonyabb vagyok, az egyértelműen az, hogy tavaly a kertben folyamatosan felmerülő feladatok során hónapról hónapra szereztem be a megfelelő kerti szerszámokat és eszközöket. Nem kellett sokat, hisz az előző tulajdonos jóvoltából akadt jópár alap szerszámom (lapát, kapa, fűrész, csákány, elektromos szegélyvágó, stb.), de pl. fűnyíróm, sövényvágóm, ágvágóm, lombseprűm, ásóm és a díszkert rendbentartásához szükséges kis kéziszerszámok, mint ültetőlapát, gyomkiszúró, kézi gereblye és társai is hiányoztak ahhoz, hogy jó ütemben tudjak haladni az első tavaszi munkákkal a kertben. 

Most, hogy már jobban fel vagyok szerelkezve és közelebbről ismerem is a kertben lévő növények viselkedését, sokkal jobb ütemben tudok haladni, és olyan dolgokkal is tudok foglalkozni, amire tavaly egyáltalán nem jutott időm.

Ilyen pl. két – a telek határon lévő – nagyobbra nyúlt bálványfa kiírtásának kérdése. Az egyik a fenti fotón balról a fenyő irányába nyomuló példány, illetve a másik a lenti fotón az a hátsó rondaság, ami gyakorlatilag belenőtt a kerítésbe…

Itt még jobban látszik: 

Egyelőre odáig jutottunk vele, hogy a rákúszott hatalmas indákat, az elszáradt részeket, valamint az elérhető kisebb ágakat levágtuk, amivel eggyel jobban érzi magát a lelkem és a fenyőfa is picit fellélegezhet. Erről készül majd egy külön poszt is, mert ez még így is csak a jéghegy csúcsa!

Ugyancsak nem foglalkoztam tavaly a kerítés mentén lévő egyéb növények kérdésével sem, mármint itt-ott mindig metszegettem, de irtó macerás volt a telek széleken való fűnyírás, ahova mindig hosszú gallyak lógtak be, illetve tele volt letöredezett, száraz ágacskákkal, amit a fűnyíró hangosan ropogtatott maga alatt. Ez kétség kívül nem tesz jót a vágókésnek. 

Most viszont ilyen gondom már kevésbé lesz, mert úgy kipucoltam a kerítést, és a ránőtt dolgokat, hogy csak na! Persze, nemsokára szépen bezöldül minden, és a drótkerítés sem lesz ennyire feltűnő. Bár úgyis az a későbbi tervem, hogy ide is bambusznádat rögzítek majd fel, csak ahhoz előbb a fák kivágásán túl kell esni.

A tavalyi évtől kezdve visszametszettem már több helyen a vadrózsákat, az aranyvesszőt, a trombitafolyondárt és rengeteg elszáradt ágat, indát bontottam le a kerítésről… Van olyan terület, ami a tavalyi rendbetétel óta most is nagyon szép, ilyen pl. a függőágy mögötti rész, vagy éppen a kötélből és kerítésoszlopból álló, “nyestkarám” néven futó díszkorlát.

A régi öreg cseresznyefa vihar által leszakított egyik darabját is sikerült leszednünk (a fa többi ágai között akadt meg), és feldarabolnunk. 

Bevetettem az elektromos sövényvágót, és most végre az egész érintett szakaszon, nem csak ott, ahol tavaly a medence miatt kicsit formára vágtuk.

Ez egyelőre még nem olyan látványos, hisz éppenhogy csak megjelentek az apró zöld levelecskék. Ami viszont az, hogy a kúszófenyőt úgy visszavágtam, és gyökerestől visszabontottam a földből, hogy végre hozzá lehet férni a sövényhez és a meggyfához is rendesen, mert eddig teljesen össze volt nőve az egész.  

Itt van egy tavaly őszi fotó arról, hogy mennyire: 

A másik dolog, ami miatt jól tudtunk haladni, hogy a tavaly kettétörött csákánynyelet, kicseréltük egy újra, egészen pontosan egy ilyenre

Ezzel végre újra neki lehetett esni a régi tűzrakó lebontásakor félbemaradt alsó téglasoroknak, amikkel tavaly egyedül, pláne egy törött nyelű csákánnyal végképp nem tudtam elbánni. ITT írtam már róla.

Most viszont ezt is letudtuk, a keletkezett lyukat egyszerűen földdel töltöttük fel. 

Majd még biztosan meg fog süllyedni, most egyelőre felpakoltunk néhány ép téglát egymásra és a nagyobb tűzrakó mellett (amit majd körbe lehet ülni a szalonnával, hagymával megpakolt nyársakkal, illetve lehet fölötte kényelmesen bográcsban főzni) így megmaradt a kisebb, grillezős rész is (amin meg sülhetnek a kolbászok, zöldségek). Most már az egész tűzrakó placc tágasabb, rendezettebb:

Szóval szépen lassan alakul a kert. Jó érzés, hogy már nem úgy megyek fel a házhoz át a kerten, hogy még ezt is, azt is, meg amazt is meg kell csinálni, hanem úgy, hogy de jó, hogy ezt, meg azt, meg amazt már megcsináltuk. Tényleg nagyon jó érzés látni a törődést a kerten, és nem tudok eléggé hálás lenni az előző tulajdonosoknak, akik valamikor nagy gonddal alakították ki a kertet és ültették el a különféle fákat, bokrokat, virágokat.

Hétről hétre éledezik, színesedik a természet, már alig várom, hogy a reggeli ébredést követő kávémat a kertet szemlélve szürcsölgessem…

A bejegyzésben szerepelt kerti szerszámok támogatója: