Micsoda szerencse, hogy ilyen gyönyörű, napsütéses októberünk volt. Persze, tudom, meglesz ennek még a böjtje, de tény, hogy az elmúlt hetek csodás időjárása igazán kedvező az elmaradt kerti projektjeim számára, mint pl. a grillezős rész újragondolására. 

Lássuk csak a problémát közelebbről. Itt van ez a műkőből és betonból készített 6 személyes kerti sütő, amihez nyárs- és bográcstartó is van. Tény, hogy nagyon praktikus darab, még így is, hogy a padok kissé belesüppedtek a földbe. 

A sok-sok jó hangulatú nyári grillezés ellenére a legnagyobb problémám vele az, hogy nem tetszik. Ráadásul túlságosan ránőtt a kúszófenyő… 

Mutatom a másik sütőrészt, ami a házzal együtt épült a 80-as évek második felében. Ez jó sokáig bírta, de mostanra szétfagyott a klinkertégla, illetve a sövény és a farakás is túl közel van hozzá, nem biztonságos benne/rajta sütögetni. 

A téglából épült falat két-három jól irányzott rúgással simán ledöntöttem… A bográcstartó vasrudat viszont megtartottam, később kiderül miért.

Nos, a műkő/beton sütőtől úgy szerettem volna megszabadulni, hogy a lehető legkevesebb dolgot dobok ki belőle… Ez azért elég nehéz feladat, mert önmagában véve sem tetszenek az elemei.

Első lépésként kijelöltem kövekkel az új helyet, ahol biztonságosan lehet sütögetni és amit teljesen körbe lehet ülni, járni. Őszintén szólva a faháznál sokkal jobban szeretem az ilyen típusú „nomád” megoldásokat.

Hosszú és fáradtságos munka volt, míg a kert alsó részében kiástam ezeket a köveket a valamikori sziklakertből, de még jobban megizzasztott ezek feljutattása a fenti részre (a nyár folyamán már egy kisebb adagot felhordtam). Igen, tudom-tudom, ez férfimunka, és lenne is segítségem, csak hát amikor én dolgozom, akkor ő is, szóval ezt nehéz összehangolni, és ezt a projektet már nem akartam tovább tologatni.

A kövek görgetése között tartottam kis szüneteket, pihenésképpen a műkő padok tetejét drótkeféztem le.

Látványosan megszépült a felület a kezelt részen:

Közben a szétbombázott tégla maradékait is kupacba gyűjtöttem, ezek elviteléről majd jövőre gondoskodom, a terasz megújításakor, aminek során rengeteg sitt fog keletkezni (előre félek). 

Aztán trükkös módon a betonpadokat is „áthelyeztem”, oldalukra döntve őket és teljes testsúllyal húzva… Olyan izomlázam volt három napig, hogy csak na!

Az új tűztér nagyjából össze is állt, persze ezen még biztosan fogok alakítani, de egyelőre ez most rendben lesz télire:

Ezen a fotón jól látszik, hogy sokkal messzebb került a kúszófenyőtől és a farakástól is. Sőt, a régi betonasztalt is sikerült kiraknom (kiszenvednem) a képből, nem volt könnyű feladat. Azóta a férfi segítségem legörgette a kert végébe, most ott lerakófelületként szolgál, bár ott sem tetszik, de egyelőre marad, nincs szem előtt, ezért most nem foglalkozom vele.

Itt fent pedig maradtak a padok, és a betonasztalból kiszedett tűztér is, amit két pad közé raktam. 

Utolsó lépésként még egy dolog várt rám, a festés. A padok lábának  „kórház zöld” árnyalata ugyanis egyáltalán nem tetszett, gondoltam, segítek rajta egy átfestéssel. Ehhez a Poli-Farbe garázspadló, beton- és útjelző festékét használtam, ami hat előre kevert színben vehető le a polcról, de mivel bázistermékkel is rendelkezik, gyakorlatilag bármilyen színt kevertethetünk magunknak a Poli-Farbe színezőrendszeren. Én a szürke árnyalatot választottam, ez jól összejön majd a kertbe tervezett vagy már megvalósított szürke színekkel. 

A festék oldószeres és bármilyen beton vagy cementkötésű felületre alkalmazható. Már itt átfutott a fejemen, hogy a pince padlóját vagy a ház lábazatát is szívesen átfesteném ezzel, de persze nem most…

A rücskös felületet festés előtt alaposan lesikáltam, és amennyire csak tudtam, tisztára mostam. A festék maga jó sűrű, az első réteg is nagyon szépen befedte a felületet, de ajánlott belőle 2-3 réteget felvinni.

Hengerrel is lehet dolgozni (egy simább felületen), én rücskök miatt ecsettel és ütögető mozdulatokkal dolgoztam.

Az ecsetet munka után lakkbenzinnel kell elmosni. 

Máris eggyel szebb az összkép, bár plédekkel, párnákkal, szőrmékkel még jobban mutatna, de ez már részletkérdés. 

A beton tűzteret is lefestettem kívülről, ezt megemelve ugyanúgy lehet sütögetni rajta, mint korábban, bár én most hangulatvilágításként fogom használni, mécseseket vagy gyertyákat belehelyezve.

A régi bográcsakasztóra egy lámpást helyeztem, ezzel – és a tűzteres mécsesekkel – meg oldottam a kerti hangulatvilágítást is.

Ezt a grillező helyet valószínűleg már csak jövőre fogjuk felavatni, de azért biztos sokszor fogok itt kint ücsörögni télen nagykabátban, forró teával a kezemben…

Egyébként a hamut egy vödörbe gyűjtöttem, jól jöhet az még havazás esetén leszórni a jeges, csúszós járdát.

A bejegyzés támogatója: