Category: DIY

Olyan régóta kacérkodtam már a gondolattal, hogy részt vegyek egy táska készítő workshopon, hogy az újévi lendülettel fogtam magamat és végre a tettek mezejére léptem. Remélem, hogy a személyes élményeim alapján ti is kedvet kaptok majd hozzá, de lássuk a részleteket!

Tavaly nyáron végre kizöldült az előszoba is. Na, nem élő növényekkel, mert azok csak ideig óráig bírják itt a nem túl kedvező fényviszonyok miatt, hanem levélmintás tapétával. Nem először írok konkrétan erről a mintáról a blogon, de lássuk csak szép sorban a dolgokat… 

Ez a bejegyzés már jó ideje, 2022 novembere óta várja, hogy megírjam. Van még jónéhány ilyen megkezdett, félig-meddig megírt, de valami miatt abbamaradt, majd feledésbe merült posztom… Nem is pazarolnék erre több szót, majd időről időre előhúzom valamelyiket a DIY kalapomból!

Az idei adventi időszakot teljesen belengte a fűszeres mézeskalács illat. Hol itthon, hol a barátoknál készültek a szebbnél szebb formák és díszítések, amiket most összegyűjtve meg is osztok veletek, hogy a jövő évi ünnepi készülődésre legyen inspiráció…

Az adventi időszak kezdetén egy újabb közös alkotós programon vettem részt, amire Szomoru Miklós invitált. A helyszín egy nagyon klassz kis mobilház volt, ahol egy közös asztal köré gyűlve díszítettük fel a saját adventi koszorúnkat, miközben beszélgettünk, pogácsát majszoltunk, és a végén még a Mikulással is bandáztunk egyet. 

Az év végi, ünnepre készülődés időszakát úgy terveztem meg, hogy a munka mellett legyen elég időm a pihenésre, feltöltődésre, kreatív alkotásra is. Kifejezetten jól esett, hogy az egyik legszelesebb, leghidegebb szombati napon egy szójagyertya készítő workshopon melegedhettem át testben és lélekben egyaránt.

Már csak szűk két hét van az adventi időszak kezdetéig, és aki nem az utolsó pillanatban akar kapkodni a dekorációkkal, annak ideje elkezdeni már most a készülődést. Így gondoltuk ezt mi is a kis kertész/dekoros barátaimmal, akikkel múlt vasárnap összejöttünk, hogy egy közös adventi alkotás keretében hangolódjunk a közelgő ünnepi időszakra.

Amikor 2018 őszén megkaptam a faház kulcsait, még nem tudtam, hogy mibe vágom a fejszémet. Csak azt éreztem, hogy az erdő ölelésében elhelyezkedő telken valami nagyon jó vár rám. Mint oly sok mindent, ezt is az ösztönöm vezérelte, cseppnyi tudatosság sem volt benne…

Május elején említettem meg először a facebookon, hogy idén nincs kedvem felállítani a medencét (és bajlódni vele) sőt, talán el is kellene adnom, mert bár tényleg kihasználjuk, azért sokat is kell vele törődni, hogy mindig szép és tiszta legyen a vize… Akkor többen írtátok, hogy ezt gondoljam át, mert milyen jó lesz majd csobbanni benne a nagy kánikula idején, viszont

Tovább…

Az elmúlt két hétben volt itt minden: kánikula, napokig tartó esőzés, vihar, de amikor csak tudtam kint dolgoztam a kertben. Kisebb-nagyobb részek estek át látványos változáson, mutatom is őket sorban…

Az elmúlt bő fél évben a Jófogással karöltve egy kampányba kezdtünk, melyben a körkörös fogyasztás fontosságára igyekeztünk felhívni a figyelmet. Hónapról hónapra különféle használt tárgyak fordultak meg valamilyen módon a kezem alatt, melyekről a közösségi felületeimen rendszeresen hírt is adtam, de úgy gondoltam, tanulságos és inspiráló lenne felfűzni ezt a hosszú időszakot egy blogbejegyzésben… 

A hajnali fagyok, a sok eső és a szeles idő miatt idén a tervezettnél később, két hét csúszással indítottuk el a faházas szezont. De hát ilyen ez az április, teljesen kiszámíthatatlan. Ahogyan a május is.

Az, hogy a tv készüléket kirakom a nappaliból nem érdemelne külön bejegyzést. Viszont ez az akcióm nem tervezett perspektívákat is nyitott, amiben bútorokat mozgatok, falat javítok, parketta festést frissítek, szanálok, stb. így abszolút itt van a helye a blogon.

Eredetileg nem terveztem erről az eseményről bejegyzést írni, de mivel a vártnál nagyobb sikere volt a dolognak a valóságban, majd néhány fotót megosztva a facebookon is, ezért arra gondoltam, hogy mégiscsak érdemes róla a blogon említést tenni, maradjon nyoma itt is. Jöjjön hát a mi kis társasházi komposzt forgató sztorink!

Évek óta sütök és díszítek mézeskalácsokat, akár dísznek, akár fogyasztásra, és ezekről van bőven bejegyzés is a blogon. A magvakkal való dekorációról viszont még nem írtam részletesebben, így most összegyűjtöttem ehhez is néhány fotót és 1-2 hasznos tanácsot.

Sokféle karácsonyfám volt már: hagyományos vágott fenyő, kicsi földlabdás verzió, vagy éppen összeszerelhető mű, de olyan is előfordult, hogy a télikertben nevelt kis tujámat díszítettem fel az ünnepekre. Idén először viszont saját magam raktam össze a fenyőfát, méghozzá a faháznál fellelhető „alapanyagokból”.

Ugyan már van két nagyon helyes kis madáretetőm a faház kertjében, de miért ne lehetne még több, amiből a madárkák kicsipegethetik a nekik kitett magvakat? Ezúttal egy elég régi, méretesebb darabot pofoztam ki, amit még Apukám készített évekkel ezelőtt…

Egy jó ideje a legtöbb dologra úgy tekintek, mint egy lehetőségre, amit a környezetért tehetek. Amivel óvhatom, védhetem azt. Ilyen az otthonom, a gardróbom, a tárgyak, amikkel körülveszem magamat, valamint azok a tevékenységek, amiket a munkám, a pihenésem vagy a kikapcsolódásom során végzek. És ide sorolom az ajándékozást is…

Egy nagyon klassz dolgot szeretnék mutatni nektek, ami akár teraszon, egy kisebb balkonon, a kertben, a medence mellett, vagy a falra szerelve is mutatós kiegészítő. Lehet használni korlátként, belátásgátlóként, takarólapként vagy egyszerűen csak díszítő elemként. Ez pedig nem más, mint a dekorpanel.