Van a kertemnek egy olyan pontja, ami a függőágyban pihenve szem előtt van, és nem kifejezetten nyújt szép látványt. Ezért kitaláltam, hogy készítek egy klassz korlátot, amivel kicsit elviszem a fókuszt erről a részről.

Naptár szerint vége van a nyárnak, de az időjárás még igen kegyes hozzánk. Bár az éjszakák hűvösek, a reggelek pedig meglehetősen csípnek, de nappal jó meleg van, olyannyira, hogy még napozni is lehet.

Jópár hete áll a medence a faház kertjében, úgyhogy eljött az idő, hogy erről is írjak kicsit. Tapasztalt medencetulajdonosoknak valószínűleg nem lesz benne sok újdonság, de aki még csak a gondolattal játszik, annak érdemes beleolvasni.

Nem váratlak Titeket sokáig a korábbi posztomban említett színes kéziszerszámokról szóló bejegyzéssel. Annyira szép kis eszközök, öröm velük a kerti munka!

Elég nagy a kertem és itt-ott előbukkannak benne dolgok a múltból. Legutóbb régi keramit lapokat fedeztem fel, amiket szorgalmasan elkezdtünk kiásni…

Néhány korábbi fotómon már kiszúrhattátok a Fortuna kőszobrot elmosódva a háttérben. Most megmutatom őt egészen közelről, és azt is, milyen változáson ment át a kezeim között.

A legutóbbi posztjaimban találkozhattatok már a kertbe kihelyezett függőággyal és függőfotellel is. Ezek biztonságos, teherbíró rögzítéséről ugyancsak érdemes pár szót ejteni.

Most, hogy végre tombol a kánikula, nagyon sok időt töltök a faháznál. Ennek nagyobb része munka, de azért jut idő a pihenésre, kikapcsolódásra is.

Múlt héten megnyitottuk a vizet a házikóban, így végre teljes gőzzel rá lehet kapcsolni a faházas munkálatokra. Tegnap gyönyörű napsütés volt, úgyhogy ezt ki is használtuk Anyukámmal.

Még mindig hihetetlen népszerűségnek örvend a karakteres levelekkel rendelkező könnyezőpálma (monstera deliciosa). Minden térben jól mutat, gondozása egyszerű és a szaporítása sem nagy ördöngösség.

Nem gondoltam volna, hogy a környezetem építése, szépítése kapcsán egyszer majd a tudatosabb hulladékkezelés, és ezen belül a komposztálás lesz a téma a blogon. Ahogy öregszem, egészen átrendeződik a sorrend a fontossági listámon…

Nagy valószínűséggel sokunk szekrényében lapul olyan farmernadrág, amit valamilyen okból már nem szívesen viselünk. Ha valóban hordhatatlan állapotban is van, akkor kidobás helyett próbáljuk inkább kreatívan felhasználni.

A házikó vásárlása óta eltelt jópár hónap (pontosabban fél év!), és bár a hidegebb időszakban jórészt pihentettem a munkálatokat, azért apróbb dolgok kapcsán heti rendszerességgel megfordultam a „birtokon”, erről időnként a Facebook oldalaimon és az Intagramon is hírt adtam.

Amikor tavaly decemberben elszaladtam karácsonyi ledsorért a Praktikerbe, vettem pár zacskó télire való madáreleséget és egy teljesen egyszerű madáretetőt is. Az ünnepek alatt kicsit kidekoráltam az etetőt és tegnap ki is helyeztem a faház előtti fenyőfára.

Még tavasszal történt, hogy a Szüleimnél a nagy esőzések következtében jelentős mennyiségű hordalék zúdult le a dombról. Egyszerű drótkerítés lévén ennek egy része a kertben kötött ki, így indokolttá vált, hogy egy masszív, gát szerepet is betöltő kerítés épüljön.

…biztosan nagyon boldog lenne. Sajnos, ő már nincs köztünk, de néhány kedves tárgya nálam kötött ki és az én otthonomat díszíti ezentúl, mint pl. ez a fali virágtartó is.

Régóta van a családunk tulajdonában egy – valaha az Ecserin vásárolt – fém öntvény vízimadár, ami egykor lámpatalp lehetett. Évek óta az éppen aktuális lakásom dísze a polcon, most viszont egy kicsit felfrissítve a külsejét funkciót is kapott.

…rossz ember nem lehet. Mindenesetre az is elég valószínű, hogy telepakolja a környezetét, otthonát (szerencsésebbek a kertjüket is) szebbnél-szebb növényekkel. Biztosan észrevettétek, hogy az utóbbi időszakban egyre több az ilyen témájú tartalom nálam, és tulajdonképpen ezt a posztot is a növények ihlették.
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK