Az erkély átalakulásának egyik leglátványosabb és ezzel együtt legkomolyabb kihívását jelentő folyamatát osztom meg Veletek, aminek eredményeképpen az erkély megjelenése véglegesen búcsút intett a panel dizájnnak…

A sárga, repedt, dróthálós (ótejóégderonda) üveg problémája azóta megvan, hogy itt lakom. Korábban rapid megoldásként gyékényt ragasztottam rá, ami már akkor is látványos változást hozott, de most egy sokkal stílusosabb és időtálló megoldásra vágytam.

Őszintén szólva csak és kizárólag a belső oldalra koncentráltam, mert a mi házunk az egyetlen olyan nyomi tömb a közelben, amelyiknek nem sikerült egy panelprogram keretében „becsomagoltatni”  magát, következésképpen az egész házsor egy merő omladék kívülről (meg persze a lépcsőház is). Az üveget és a korlátot még az egyéb munkálatok közben lefestettem fehér alapozóval és fedő zománccal, mert egyszerűen zavart a látványa. Egyébként megjegyzem, hogy ez egy elég olcsó és működő megoldás, ugyanis a mikrorepedéseket a festék gyönyörűen elfedte, és az eredmény egy szép homogén felület lett.

Itt persze nem akartam megállni, mert egyrészről zavart az oldalsó rés, amin azért be lehet látni lentről, és kicsit zártabbá is akartam tenni, hogy a portól is jobban védjem (főleg az alsó részen, a köveken ült meg mindig a kosz). Ezért Attilával (a redőnyös mesterem) meg is beszéltem, hogy kívülről vízvetőt rakunk fel, és purhabbal nyomjuk körbe a korlát melletti részeket, ami persze nem fog látszódni.

Ezután fogtam magam és elmentem bringával a közeli Obiba a papíron előre megtervezett és kiszámolt dolgokért. A vicces rész ott kezdődött, amikor 9 db 100×20-as fenyődeszkát raktam fel a szalagra és a pénztáros nő majdnem szívbajt kapott, nehogy megszakadjak… ha látta volna, hogy mindezt bringával haza is fuvaroztam! Mondjuk az utcán is jópáran megfordultak, gondolták, hogy nem komplett a csaj, és ilyen tekintetben azt hiszem tényleg nem vagyok az 🙂

Vettem még megfelelő méretű csavarokat, sarokvasakat, és közben megérkezett a fehér lazúrom is, úgyhogy lendületből neki is estem a munkálatoknak. A deszkákat lefektettem, így vittem fel a lazúrt, és csak teljes száradás után rögzítettem őket.

Ehhez az erkély két oldalára 1-1 függőleges tartólécet fúrtam fel, amikbe már viszonylag könnyű a sarokvasakkal beilleszteni a vízszintes elemeket. Középen egy szintén függőleges elem köti össze a deszkákat, ami gyakorlatilag nem is látszik, mert a függöny teljesen eltakarja, a redőnyt vezető sínnel együtt.

A dolog nehézsége volt, hogy a deszkák között pár mm rést is akartam hagyni, úgyhogy ékeltem, kitámasztottam, tartottam, fogtam, csavaroztam, mindent úgy, ahogy azt Apukám mellett gyerekként(!) kitanultam. Áh, annyira jó érzés volt az egész, hogy amikor elkészültem, rögtön fel is hívtam Aput és megköszöntem neki…

Aztán lefestettem a korlátot (és a régi balkonláda tartó vasakat is) valamint az erkélynek azt az oldalát, ami a hálószobával határos, mert ez sem volt túl szép látvány az idő során megsárgult festékkel…

Ehhez fehér vízbázisú zománcot használtam két rétegben. Így a falak már szinte készen is voltak, egyedül a lábazati díszkő szorult még némi tuningra.

Ez a korábbi műhelyes időszakból eléggé elkoszolódott, így amikor a falat festettem, ezt is lesikáltam és finoman átdörzsöltem fehér, vizes matt akrilfestékkel, hogy ne sárgás árnyalatúak legyenek a kövek. A Poli-farbe Decor Workshopon ismertem meg a kőlazúrt, ami védelmet ad a felületnek, valamint az effekt pigmentet, amit a kőlazúrral keverve különleges hatást ad a felületen. Mindenképpen ki akartam próbálni, és ez a kis köves rész adta magát, hogy ezen pamacsoljak. Csak egy kis mennyiséget tettem a kőlazúrhoz a gyöngyház árnyalatú pigmentből, jól elkevertem majd egy régi ecsettel és ronggyal vittem fel a kövekre.

Az eredmény tényleg különleges lett, bizonyos szögből, vagy ahogy épp a napsugarak érik, becsillan, és olyan árnyalat is van benne, mint amilyen a fal színe. Ugyanakkor megmaradt a kő természetes hatása, fehér színe, nem lett giccses a dolog, amitől egyébként kicsit tartottam, mivel sosem dolgoztam még ezzel a termékkel.

Hihetetlen, de ez a kis lyuk pár hét alatt olyan lett, amilyenre vágytam. A korlátozott lehetőségek ellenére, most van 2 m² kertem, egy zöldre néző home office-om, és egy chill out placcom…

Nos, már csak pár dolog maradt, amit még nem mutattam meg Nektek, de ezekről sem fogtok lemaradni.  Ilyen pl. a függöny varrása és a karnis felrakása, és az időközben lerakott műfű darabka is, ami itt egyszerűen óriási, itt. Nyílván kültérre, pláne természetes fű helyett sosem raknám, de ilyen kis picike erkélyre, zöld szőnyegként belefér…

Az erkély átalakulásáról szóló korábbi bejegyzéseket itt olvashatjátok:

Erkély tervezgetés

Erkély átalakulás

Hagyjál lógva

Na, ki kapott kedvet a saját erkélyének megszépítéséhez?