Úgy gondoltam, itt az ideje tematikusan összeszedni, mit, mivel, hogyan festek. Jó ideje érlelődik ez a poszt, hisz rengeteg kérdés érkezik a témával kapcsolatban, úgyhogy remélem, ez a bejegyzés sok hasznos információval szolgál majd Nektek!

Aki régóta követ, az tudja, hogy évek óta szépítgetem a lakásomat, gyakorlatilag ez a blogom egyik fő pillére. Festek, barkácsolok, átalakítok, időről-időre megújítom a környezetem. Így nálam főleg olyan hasznos tippeket találtok, amik viszonylag kis költségvetéssel, valamivel több energiabefektetéssel, pár évre remek megoldást nyújtanak. Én nem évtizedekre rendezek be egy teret, hisz nem csak a trendek, de a saját stílusunk is folyamatosan változik, másrészről esetemben egy panel értékén vajmi keveset növelne az, ha drága, időtálló dolgokkal pumpálnám tele. Meg amúgy sem erre vágyom.

Számomra – a szakmámból kifolyólag is – sokkal izgalmasabb pár évente megújulni, próbálgatni a lehetőségeket, játszani azzal, hogy mit lehet kihozni egy tök átlagos panelból, ahol még a falakat sem lehet mozgatni.

A megújulásra, a frissítésre (és a tiszta lappal kezdésre) egyik fő fegyverem a festék! Pár nap alatt csodás átváltozás érhető el vele, legyen szó bútorról, falakról, csempéről, járófelületről.

FALFESTÉS ELŐTT JAVÍTÁS

Nincs olyan fal, amit festés előtt ne kellene egy kicsit rendbeszedni. Apró repedések, sérülések, lyukak lehetnek, amiket gletteléssel lehet orvosolni. Ehhez mindig olyan glettport kell venni, ami a hézagok méretének megfelel mm-ben (ez mindig rá van írva a zacskóra). Nagyobb mélyedéseknél ebben nincs preferált márkám, mindig azt veszem le a polcról, ami árban és kiszerelésben a legszimpatikusabb, legutóbb pl. ezt:

A mm-es sérüléseknél, illetve a kisebb lyukaknál rendszerint Poli-Farbe Platinum finomglettet használok, ami előre kikevert formában kapható.

A glettelést mindig spaklival végzem, és száradás után picit megcsiszolom a javított részt.

MASZKOLÁS

A maszkolás unalmas és sokszor macerás dolog, de higgyétek el megéri! Maszkolószalagból általában TESA márkát veszek, és egyetlen trükköm, hogy a szalagot csak azon a részen simítom teljesen a falra, ahol ténylegesen szükségem van a precíz élre, nem nyomom rá a szalag másik felét/élét, ezért rendszerint széles maszkolószalagot használok. Ezzel elkerülhető, hogy leszedéskor visszatépjétek a vakolatot is! Mindig megvárom, amíg a festék teljesen megszárad, ugyanis a leragasztott rész is megszívja magát nedvességgel, és ha még nedves állapotban szedjük vissza a maszkolószalagot, az is feltépheti a vakolatot. És ne tépjük! Finoman, óvatosan, közelről fogva szedjük vissza…

FALFESTÉS

A falakat korábban fehér Hérával festettem és mindig akrilfestéket csepegtettem bele, ha színezni akartam. Olcsó és működő megoldás, a hálószobám pl. így lett festve. Amióta viszont megismertem a Poli-Farbe Platinum festékcsaládot, nem vagyok hajlandó mással festeni. A színskála, a fedőképesség, a csepegésmentes festés, a kiszerelés már az első használatnál meggyőzött, az meg csak hab a tortán, hogy magyar termékről beszélünk.

Ehhez a festékhez általában rövid szőrű hengert használok (kivéve, ha épp nincs készleten, mert akkor azzal festek, ami van), a sarkoknál, valamint a nehezen hozzáférhető helyeknél pedig finom szálú, sűrű ecsetet.

FONTOS: Amennyiben vakolt, gipsz, vagy beton felület festéséről van szó, használjatok festés előtt a választott festékmárkához ajánlott mélyalapozót! Glettelt felületen is érdemes, mert előfordulhat, hogy a festék nem mindig úgy viselkedik ezeken a felületeken, ahogy azt várnánk: pl. a henger visszaszedheti magát a glettet is!

A Platinum ugyan kifejezetten beltéri falfesték, de én ezt használtam az erkélyem két oldalfalán is, mivel itt csapadék nem éri, maximum a hideg vagy a napsütés árthat neki. Így másfél év távlatból viszont bizton állíthatom, hogy kutya baja és a szín sem fakult meg!

Ugyanez a púderes ÁRVALÁNYHAJ szín váltotta fel a nappalimban lévő szürke árnyalatot:

A mennyezetet pedig fehér színnel festettem le az egész lakásban:

Sőt, ezt a gyönyörű hófehéret használtam az előszobai falaknál is, erről ITT és ITT olvashattok bővebben. Ez a típusú festék akár egy rétegben is jól fed, de világosabb színeknél és így a fehérnél is én mindenképpen javaslom a két réteget, biztos, ami biztos.

FAL DEKORÁCIÓS FESTÉSE

Akár szabad kézzel, akár sablonnal festek valamilyen mintát a falra, mindig akrilfestéket használok, abból is a Pentart márka elkötelezettje vagyok. Pontosan ugyanazon okok miatt, mint az előző bekezdésben: csodás a színskála, remek a fedőképesség, gyors a száradás, ééés ez is magyar termék!

A nappaliban lévő inspirációs falam is ezzel készült, erről ITT és ITT olvashattok bővebben.

A hálószobai rácsmintát is ezzel készíthettem. Ez mondjuk mindig időigényes munkafolyamat és nagyfokú precizitást is megkövetel, ugyanakkor remek „lélekápoló”, már ha eleve türelmes típus az ember. Én ilyenkor napokra ki tudok kapcsolni, és csak magamra és a gondolataimra figyelni, miközben kitartóan festem a mintát. A hálószobai rácsmintáról a részletes beszámolót ITT érhetitek el.

A Térnyerőkben is többször dekoráltam falat akrillal, pl. a Military szobánál, a Modern Marilyn projektnél vagy az Óbudai hálónál.

Egyébként az akrilfesték mellett remekül használható erre a célra a dekorfesték is, ami szintén gyönyörű színekben kapható, ráadásul nagyon jól csiszolható (az akrilfestékkel ellentétben), így később egy stílusváltásnál a festett minta tökéletesen simára lecsiszolható és lefesthető.

PARKETTA FESTÉSE

Az én lakásomban eredetileg fa mozaikparketta volt lerakva, azzal a csodás sárgásbarna lakkfénnyel a tetején, amitől igazán retro hangulatú volt a nappali és a háló. Erre rárakni lamináltat esélytelen lett volna, mert akkor két ajtó aljából is vágni kellett volna, az meg eleve béna megoldás. Felszedni ezt a mozaikot és aztán talajt kiegyenlíteni majd újrarakni bármi mással: iszonyú macera, ráadásul kosszal jár és ez már költségesebb is. A legésszerűbb megoldás tehát a festés volt számomra!

Ehhez a legtutibb fegyverem a Tikkurila Otex alapozója, amit akár közvetlen lakkozott felületre is fel lehet vinni, bár nyilván – mint minden festésnél – tartósabb az eredmény, ha a padlót előtte mattra csiszoljuk. Ezután jöhet a két réteg Tikkurila Empire (az Otexet és ezt is színre is lehet kevertetni, ahogyan a Tikkurila összes termékét), ami egyébként bútorfesték, DE kiválóan tapad, jó a kopásállósága, így pár évig remek megoldás. Én azért választottam ezt, mert selyemfényű felületet ad. De természetesen – kifejezetten erre a célra való – Betolux is használható, az magasfényű felületet ad. UPDATE: az Empire (és a Betolux is) az oldószer miatt idővel sajnos megsárgul, így nyugodtan lehet vizesbázisú zománcot is használni fedőnek, nekem a Poli-Farbe Cellkolor Aqua vált be.

Ha netán sérül, vagy elszíneződik az évek során, akkor egy réteg Empire, vagy Otex+Empire mehet rá , és máris frissül a padló. Ehhez a típusú festékhez (alapozóhoz és fedőhöz is) rendszerint szivacshengert használok, nekem ez vált be a legjobban. A Betoluxhoz viszont rövid szőrű henger a legjobb!

A lakkozást legutóbb direkt kihagytam, mert őszintén szólva teljesen felesleges. Az Empire lakkréteg nélkül is remekül bírja, bár jó ha tudjátok, hogy az így festett padlóra azért picit jobban kell vigyázni (bútorok tologatására, lepottyanó tárgyakra azért érzékenyebben reagál). Nálam selyemfényű így a felület.

Hogy mennyi kell a festékből? Ez elég sokmindentől függ, a legjobb, amit javasolhatok, hogy nézzétek meg a festék dobozán hány nm-re elég egy rétegben. Ez is csak egy hozzávetőleges adat, amit nagyban befolyásol pl. az, hogy milyen vastagon/vékonyan visszük fel a festéket, de kb. 1 liter 10 nm-re elegendő.

LAMINÁLT PADLÓ FESTÉSE

Ehhez pont ugyanazt tudnám leírni, mint a parketta festésnél, ugyanis a dobogóm eredetileg barna lamináltpadló borítású volt:

Na, ez – egy finom átcsiszolás után – szintén megkapta a maga 1 réteg Otex+ 2 réteg Empire adagját és szuperjól bírja. Festékrétegenként 24 óra telt el, és ezt érdemes is kivárni!

Egy valamit viszont jó ha tudtok: A felfestett réteg egyáltalán nem rugalmas, hanem nagyonis kemény, kötött felületet képez. Így pl. a laminált padló illesztéseinél, egy idő után megrepedhet a festék a járás során történő mm-es padlómozgástól, és ez igaz a parkettára is!

ITT elolvashatjátok részletesen, hogyan festettem le a nappalimban a lakkozott parkettát és a laminált felületű dobogót.

JÁRÓLAP FESTÉSE

A kedvencem! Ami abszolút mellette szól: nem kell felverni a régi járólapot – így sitt és kosz sincsen -, valamint nem kell új járólapra és annak lerakására költeni. Én az előszobámat és a konyhámat festettem sötétbarnáról hófehérre:

Amit fontos tudni, hogy leginkább matt és sima felületen működik a legjobban. Minél fényesebb és minél rücskösebb a felület, annál sérülékenyebb lest a festett réteg. És igen, a fuga is olyan színű lesz, mint maga a kő, de higgyétek el, ez cseppet sem zavaró, sőt! FONTOS: festés előtt a felület legyen makulátlan, tehát se por, se zsírfolt vagy egyéb szennyeződés ne legyen rajta!

Eszközök, száradási idők tekintetében egyébként pontosan ugyanazok a szabályok, mint a parketta és a dobogó festésénél, de ITT elolvashatjátok részletesen hogyan lett a barna járólapból fehér.

Nézzünk egy gyors összefoglalót a parketta/lamináltpadló/járólap festés előnyeiről és hátrányairól, ezekkel mindenképpen érdemes tisztában lenni, ha belevágtok!

Előnyök:

• 3-4 nap alatt megújulhat a padló
• nem jár nagy felfordulással
• nem költséges, 10 nm kb. 15.000,- Ft (eszközök+festékek)
• bármilyen színt ki lehet kevertetni
• a végeredmény porszívózható, felmosható
• kezdők is bátran belevághatnak
• tökéletes home staging megoldás (ha eladnád, vagy csak szeretnéd pár évig jobban érezni magad otthon)
• bármilyen MATT vagy SELYEMFÉNYŰ felület esetén működik ez a megoldás
• sokkal jobban fog kinézni a lakásod
• sokkal jobban fogod magad érezni

Hátrányok:

• az alapozó és a zománc is intenzív szagot áraszt az oldószer miatt!
• csak nyitott ablaknál vagy megfelelő szellőztetés mellett lehet vele dolgozni
• ez a festékkombó beltéren javasolt, de én kültéren is festettem már vele és bírja
• fényes felületre nem ajánlom
• a festett felületre mindig jobban kell vigyázni
• csak pár évre szóló megoldás, ha egyszer megkopik, újra kell festeni
• nem ajánlott rajta nagy bútorokat húzogatni, székek esetén védőfilc kötelező!

CSEMPE FESTÉSE

A fali csempe festését már a Térnyerőkben is alkalmaztam, amikor egy konyhacserénél a fent lévő kék fugás csempét, egy réteg Otex alapozóval és két réteg színre kevert Empire-rel festettem át (mi mással? 😀 természetesen itt is lehet használni fényes Betoluxot vagy selyemfényű Everalt!). A tulajdonos kérdése rögtön az volt, hogy ez a felület mennyire fogja bírni majd a rendszeres takarítást, szivaccsal sikálást. Mondtam neki, hogy várjunk 2-3 évet és saját szemével látja majd, hogy ez a megoldás jól bírja majd a rendszeres tisztántartást. Bár hozzáteszem itt is igaz, hogy egy fényesebb vagy rücskösebb felület a sikálás során kophat!

Én alapos sikálás után a saját konyhai fehér FÉNYES csempémet festettem újból fehérre. Saját tapasztalat, hogy a felület enyhén vízlepergető is, és tényleg nagyon jól tisztítható. Meglátjuk, hogy a fényes felületen lévő festék, hogy állja majd az idő próbáját!

Jogos a kérdés, hogy fürdőszobában használható-e! Igen, használható, remekül ellenáll a víznek (főleg, ha a fedőréteg Betolux), de legyen ott a fejetekben, hogy ez nem élethosszig tartó megoldás, mert mindig benne van a pakliban, hogy ez a felület könnyebben sérülhet. És erre mondaná az én drága Merci-Ancsa párosom, hogy „majd akkor újrafessssük”.

AJTÓK FESTÉSE

Nos, itt is függ attól, hogy milyen az ajtó alapanyaga…natúr fenyő esetleg pácolt, fóliázott, vagy fényesre festett, stb. Ha nem az ajtócsere mellett döntötök és nem szakemberre bízzátok az ajtók mázolását, akkor én a vizes bázisú zománcot javaslom, szinte bármilyen márka szóba jöhet. Ennél saját tapasztalatból azt mondom, hogy ne bajlódjatok a csiszolással, inkább az alapos tisztítás legyen meg. Ezután jöhet a választott festékhez tartozó alapozó, majd a legalább két réteg fedőfesték. Egy ajtó nincs különösebb igénybevételnek kitéve, így a kopás lehetősége is kicsi (ezért is hagyható ki a csiszolás). Itt is szivacshengert javaslok.

Jómagam a fényes, jól besárgult ajtóimhoz OBI 2in1 festéket használtam. 2-3 réteggel, 2 nap alatt teljesen megújultak, ráadásul ez a festék nem büdös és gyorsan szárad, ezzel festettem át a bejárati ajtómat is kívül/belül. Frissítés: Poli-Farbe Cellkolor Aqua alapozó+fedő is bevált (ITT egy későbbi poszt hozzá)!

Ha az ajtót koptatnátok, antikolnátok, akkor használjatok Pentart Dekor Paintet, másnéven dekorfestéket. Én nem vagyok egy antikoló mókus, ebben Bianca a nagy spíler, ő írt magáról a festékről és annak használatáról egy remek posztot, amit el tudtok olvasni ITT. Illetve Enikőhöz is bátran fordulhattok, ha az Annie Sloan krétafesték lenne a szimpatikusabb a kopottas felület létrehozásához. És ez nem csak ajtófestésre, hanem bútorok festésére is vonatkozik, Sőt, főleg arra!

CSÖVEK FESTÉSE

Nos, az én lakásomban nincs sok cső, csak a radiátor mellett és a konyhában a gáz miatt. Előbbire kapható kifejezetten erre való, hőálló radiátor zománc. Ezt bátran lehet kenni a már előzőleg festett csőre, csak persze legyen zsír- és pormentes, valamint az esetlegesen pattogó festékréteget le kell csiszolni. A gázcsőnél egy szimpla vizesbázisú zománccal is jók vagytok. Amit viszont ne csináljatok: NE FESSÉTEK LE FALFESTÉKKEL A CSÖVET! Keressetek a falszínhez passzoló zománcfestéket, vagy legyen a cső mindenhol fehér. Ja, és akkor itt tisztáznám, hogy a zománcfesték nem feltétlenül azt jelenti, hogy oldószeres! Vizesbázisú zománc is létezik 😉

RADIÁTOR ÉS GÁZKONVEKTOR FESTÉSE

Mindkettőre kapható külön festék, kifejezetten ilyen elnevezéssel. Sőt, sprayfesték és hagyományos kenhető változat is létezik. Sprayfestékkel csak akkor dolgozzatok, ha lehetőségetek van arra, hogy az „elemet” kivigyétek a szabadba, lakásban ne fújjatok le semmit, mert minden csupa sprayfesték lesz. Nagyon alattomos kis cucc ám a levegőben szálló mikroméretű festékszemcse, mert mindenre sunyin rárakódik! Ezeknek a hőálló festékeknek az a lényege, hogy a hő hatására nem fognak az idő során megsárgulni és nem fordul elő az, hogy mondjuk a fal fehér, a radiátor pedig vajszínű…

A kapható színválasztékról ne kérdezzetek, irány egy festékbolt (ott mindig nagyobb a választék, mint egy barkácsáruházban) és kérdezzétek az eladókat!

BÚTOROK FESTÉSE

Na, ez az a téma, ami külön posztot megérne… De nem fogom teljes mélységig kivesézni a témát, mert tele van vele a net. Azt mondom el, hogy én mivel festek bútort, bár őszintén szólva, ha jól belegondolok, nem a bútorfestéseim kapcsán váltam hírhedt diy bloggerré.

Alapvetően két dolgot kell tisztázni: mit festenétek (tehát milyen maga a felület) és milyen stílusra (kopott legyen vagy homogén).

A legjobb, ha natúr fenyőbútorral van dolgunk: alapozás, és mehet rá a fedőfesték. Vagy lehet lazúrral is kenni, ehhez persze nem kell alapozó. Sokan alapozás után is csiszolják a bútort, én igyekszem nagyon szépen, egyenletesen festeni, hogy ezt megspóroljam. Szivacshengert szoktam használni, kivétel ez alól a dekorfesték, aminél mindig ecsettel dolgozom.

Amennyiben olyan bútor kerül a kezünkbe, amin vastagon áll több rétegben a festék, ráadásul pattogzik is, akkor hőlégfúvó+spakli (vagy kromofág+spakli), majd alapos csiszolás és jöhet az alapozás.

Az alapozó elég sok hibát kidob, így ilyenkor javasolt egy fatapaszos javítás, majd száradás után csiszolás, aztán megint mehet egy alapozó réteg és úgy a fedőfesték két rétegben.

Bútorlapnál is érdemes a felületet picit mattra csiszolni, csak éppen annyira, hogy az alapozó jobban tapadjon. Alapozás után jöhet fedőfesték. Alapozás mindig kell, mert így a fedőfesték sokkal jobban tapad, tartósabb lesz a végeredmény.

Én bútorfestésnél vizes bázisú zománcot használok, hozzá való alapozóval (pl. Trilak) illetve OBI 2in1 vizes zománcot, remek cucc, az előszobai szekrénykém is ezzel lett gyönyörű fehér:

 

Nem lakkoztam le, de vizes bázisú matt vagy fényes lakkal rá lehet menni.

Ahogy említettem, nem vagyok az antikolás híve – bár kedvelemem a rusztikus dolgokat is -, de a lakásomban vonaltól vonalig tartanak a homogén felületek, katonásan, precízen elválasztva, koptatásnak sehol egy apró nyoma. Viszont a munkám során nyilván többször is előfordult már, hogy kopottas felülettel kellett dolgoznom. Ehhez használhattok Annie Sloant is, erről továbbra is Enikőt kérdezzétek, én csak a Pentart Dekor Paint Softról tudok nyilatkozni. Erről részletesen írtam már egy korábbi posztban, kattintsatok át IDE és tanulmányozzátok át, mert nagyon sok hasznos információt gyűjtöttem össze!

Amúgy szuperjól fel lehet dobni egy bútort azzal, ha pl. átfestitek a lábait (esetleg szereltek rá lábakat, ha eddig nem volt), vagy lecserélitek a bútorgombokat, sőt, az is menő, ha csak a frontokat festitek át:

Ez speciel pont Otex+Empire festékkel készült, az Empire-t színre kevertettem és ezt adagoltam a fehérhez, hogy ombre (színátmenetes) fiókok legyenek. Erről bővebben szintén az Óbudai hálóprojektnél olvashattok.

Bútor festésére egyébként akrilfestéket is lehet használni, DE a termék nem kifejezetten erre való, mert csiszolásra teljesen alkalmatlan. Így ha nem szépek az ecsetvonások, nem igazán lehet szépen visszacsiszolni, viszont az eredmény szupertartós!

Ezt a kopott szekrénykét pl. menta színre kevert Pentart akrillal festettem:

Az átalakítást videóra is vettük, amit IDE kattintva meg is nézhettek.

Ha fémet festek (bútort, akasztót, akármit), akkor mindig sprayfestéket használok! Ennek az az egyetlen oka, hogy a fémnek annyira sima a felülete, hogy azon sem ecsettel, sem hengerrel nem lehetne tökéletes simaságot elérni. Így tehát sprayfesték és ha van rá mód, ehhez is érdemes alapozót használni.

A nappalimban lévő zsúrkocsim így lett gagyi ikeás szürke fémből, elegáns arany:

És szintén Ikeás polctartó konzolokat fújtam át ugyanilyen aranyra. Hát nem gyönyörű?

Sprayfestékből többféle márkát is használok: Novasol/Pinty Plus, Maestro és Schuller Eh’klar kerül leggyakrabban a kezembe.

KRÉTATÁBLA FELÜLET FESTÉSE

A mini erkélyemen nyáron készítettem egy krétatábla felületet, méghozzá sprayfestékkel. Ez a módszer viszont csak és kizárólag kültéren működik, hisz – ahogy említettem – sprayfestékkel beltéren dolgozni nem ajánlott! Az én krétatábla falamról részletesen ITT olvashattok.

Ha beltéren dolgoztok, akkor vegyetek ecsettel kenhető krétatábla festéket. Figyelem, a krétatábla festék nem ugyanaz, mint a krétafesték! A krétatábla festékkel kezelt felületre lehet írni krétával és nehezebben csiszolható, a krétafesték viszont csiszolható, koptatható, és krétapor szerű „koszt” eredményez csiszolást követően.

A Pentartnak több színben kaphatók a krétatábla festékei, ráadásul kétféle kiszerelésben is (100ml, 230 ml), ezeket jó szívvel ajánlom. Sőt, lehet őket keverni is! De mutatok egy másik módszert is, amivel bármilyen színű krétatábla festéket kikeverhettek.

Két rész akrilfesték és 1 rész 3D por segítségével elérhető a krétatábla festékhez hasonló felület, amire szintén lehet írni és nedves szivaccsal lehet tisztára törölni. Én az írószekrényem fehér frontját dobtam fel így, a teljes leírást ITT találjátok.

 

ESZKÖZÖK TISZTÁNTARTÁSA

Az egyik legfontosabb kérdés! A festékrétegek száradása között valamit csinálni kell az eszközökkel, hogy ne száradjanak be. A vizes festékhez használt ecsetet/hengert mindig vízzel alaposan kimosom, kicsavarom, megtörlöm ronggyal, így a következő festéskor bármikor használható. Az oldószeres  festék eszközei már nem ennyire evidensek. Az ecsetet mindig oldószerben áztatom a következő festésig (max. 24 órát), a hengert viszont mindig oldószerrel enyhén átitatott rongyba csavarom, és légmentesen elzárom, így a festék nem tud beszáradni, és másnap is ugyanolyan puha és használatra kész a henger, mint első alkalommal. Viszont, az utolsó festés után a hengert már nem mosom ki, az megy a kukába, na meg a szivacshengert amúgy is megenné az oldószer, ha beáztatnánk.

Azt hiszem, ennyi lenne, amit én a festésről át tudok adni, ha valamit kihagytam volna, jelezzétek!