Az idei első munka a kertben az öreg, és sajnos nagyon beteg cseresznyefám kivág(at)ása volt. Az elmúlt pár évben a legtöbb beteg részt már megtépázták, leszakították a nagy viharok, így mostanra a törzsön kívül, már csak egyetlen nagyobb ága maradt…
Tag: kert
Két hónapja kezdtem el írni ezt a posztot, aztán félkész állapotban pont úgy felkerült a “várhat ez még” dolgok mellé a polcra, mint oly sok minden az elmúlt hónapokban. Na de, most leporolom, mert lassan kitavaszodik, és akkor már kár lenne örülni a szép havas környezetnek.
Ahogy az előző bejegyzésben említettem, mostanában kevés posztot írtam, pedig a háttérben nagyon sokat szorgoskodtam. Viszont emiatt van az is, hogy az eseményekről, változásokról már nincs sem erőm, sem időm (és sokszor kedvem sem) azon nyomban beszámolni…
Az a helyzet, hogy mostanában minden dolog, ami a laptophoz, telefonhoz, internethez, egyszóval az online léthez kapcsolódik, az valahogy érdektelen lett számomra. Nem kiégésről van szó, egyszerűen beszippantott a valóságom, a mindennapok öröme, amiben sokkal jobb csak benne lenni, mintsem folyamatosan posztolni róla az összes felületen…
Sosem volt még saját veteményesem, így ez abból a szempontból tényleg kísérleti, hogy bár sok dolognak utánaolvastam, utánakérdeztem, és paradicsomot már sikeresen neveltem balkonon és itt a faháznál is, azért az első, kertben történő gyakorlati tapasztalás még csak most jön…
Ez már a harmadik tél, hogy megvan a faházikóm, de ekkora havazásban még sosem láttam a kertet. Fogtam hát a fényképezőgépet, meg a kis csapatot és elindultunk, hogy megcsodáljuk és kicsit kiélvezzük a pihe-puha hótakaróval borított birtokot.
Akinek van kertje, és régóta gazdálkodik benne, annak talán nem lesz olyan érdekes ez a bejegyzés, mint azoknak, akik még csak – hozzám hasonlóan – a szárnyaikat próbálgatják ezen a területen. Bár talán felébred bennük is egyfajta nosztalgikus érzés az első, saját termések élménye kapcsán.
Korábban, úgy képzeltem, hogy majd teljesen új lécekből fogom a komposztálót körbekeríteni, aztán később rájöttem, hogy régi, viharvert raklapokból is jól mutatna, sőt!
Rögtön tisztáznám is a címet: így hívom azt a kis műanyag talicskát, amivel a telken fel-le húzogatom a cuccokat, faágakat, zöldhulladékot és olykor óvatosan megpakolva kibontott téglákat is…
Van a kertben egy kis vadregényes, tujákkal körbevett rész, ami tény, hogy nagyon hangulatos, de mivel fő közlekedési útvonalon van, így használat szempontjából már kevésbé praktikus. Ezt nemrég orvosoltuk is.
Nagyjából másfél hónapja írtam a diy kerti lépcsőről utoljára, amikor már stabilan állt a helyén, de a felületkezeléssel még nem végeztünk. Persze, az is hamar elkészült, csak gondoltam várok egy kicsit, amíg teszteljük és megnézzük, hogyan bírja az időjárás viszontagságait.
Tavaly, amikor a bambusznád kerítést és a kerti hangulatfényeket rendeltem (ITT), bedobtam a kosárba egy nagyméretű lombgyűjtő zsákot is. Akkor még csak sejtettem, hogy praktikus társam lesz majd a kerti tevékenységeknél, most viszont már el sem kezdem a munkát nélküle.
A pergola lebontása óta vártam ezt az izgalmas projektet, ahogyan közületek is páran. Még nincs teljesen készen a remekmű, de már így is nagyon látványos, és közlekedni már lehet rajta.
Tavaly ősszel egy workshopon próbáltam ki először a STIHL egyik akkumulátoros láncfűrészét. Már akkor tudtam, hogy előbb-utóbb érdemes lesz beszereznem a faház kerti munkálataihoz ezt a remek kis masinát, amivel nem csak gyorsabb, de tényleg egyszerűbb és hatékonyabb a munkavégzés.
A hajnali fagyok miatt még mindig nem merem megnyitni a házban a vizet, pedig tavaly ilyenkor már üzemelt a hideg-melegvizes rendszer. Ez persze továbbra sem gátol meg abban, hogy a faház kertjében tevékenykedjek.
A sütögetős rész átalakításál említettem, hogy egy kis szőrme milyen jól feldobná az átfestett betonpadokat. Hát ez a dolog sem váratott sokat magára…
Micsoda szerencse, hogy ilyen gyönyörű, napsütéses októberünk volt. Persze, tudom, meglesz ennek még a böjtje, de tény, hogy az elmúlt hetek csodás időjárása igazán kedvező az elmaradt kerti projektjeim számára, mint pl. a grillezős rész újragondolására.
Nem váratlak Titeket sokáig a korábbi posztomban említett színes kéziszerszámokról szóló bejegyzéssel. Annyira szép kis eszközök, öröm velük a kerti munka!
Januárban még úgy terveztem, hogy év közepére olyan formába hozom a házikót és a kertjét, hogy igazán hangulatos és élvezhető legyen minden a nyári szezon második felétől. Ezt a kitűzést teljesítettem, máris mutatom a kertben a legfrissebb újításokat.
Elég nagy a kertem és itt-ott előbukkannak benne dolgok a múltból. Legutóbb régi keramit lapokat fedeztem fel, amiket szorgalmasan elkezdtünk kiásni…
Most, hogy végre tombol a kánikula, nagyon sok időt töltök a faháznál. Ennek nagyobb része munka, de azért jut idő a pihenésre, kikapcsolódásra is.
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK