Tag: régiből újat

Már nem is tudom, hányadik DIY fejezeténél tartok a faházas fürdőszobának, hisz folyamatosan, apró lépésekkel szépítgetem, de mivel most már látványos a változás, ezért leírom és persze meg is mutatom az aktuális helyzetet.

Az idei nyár kedvence lett számomra a konyhaablak alatt elhelyezett egyedi ültetőasztal. Sokkal egyszerűbben összeállt, mint azt korábban gondoltam, amikor még csak vágyakoztam egy ilyen növényes asztalka után..

A mostani posztban szereplő polcot, már láthattátok korábbi bejegyzésemben, de magáról az elkészítés lépéseiről és arról a szemléletről, ami megbújik mögötte, még nem írtam. Egészen mostanáig. 

Sok apró dolog változott a faházban az elmúlt hónapok során, amiket egy-egy fotó erejéig megemlítek a közösségi oldalaimon, de poszt nem mindig készül róluk, hiszen sok esetben nem fotózom azt, amit csinálok, csak a végeredményt. A most következő hálószobai ráncfelvarrás is ilyen, ami szerintem fázisfotók nélkül is érthető lesz.

A szüleim szanálnak és rendet raknak a kerti sufniban, és mondták, ha bármi kell nekem, vihetem. Az a sufni számomra maga a kincsesbánya: tele maradék, régi, sérült, de DIY szempontból még hasznosítható holmival. Ilyen pl. az a régi madárodú, amit most kipofoztam, és immár a kert bejáratánál amolyan “cégérként” díszeleg.

Általában nem szoktam ilyen gyűjteményt csinálni a blogon, de olyan sok magazinos, illetve online felkérést kaptam a korlátozások kezdedétől fogva egészen mostanáig, hogy végül csokorba gyűjtöttem őket. Maradjon ennek is nyoma, hiszen ezekben az anyagokban, interjúkban az újrahasznosítás szemlélete is kiemelten fontos szerepet kap.

Néha még számomra is hihetetlen, hogy néhány egyszerű ötlettel milyen jól át lehet fazonírozni dolgokat. Most megint a faház konyhájában ügyködtem, aminek meglehetősen látványos lett az ereménye.

Annyira szeretem, amikor egy diy projektben egyszerre kap szerepet az újragondolás, az újrahasznosítás, a kreativitás, a kézügyesség, egy gyerekkorban megtanult technika, és persze némi matek, hogy optimalizálva a méreteket a lehető legkevesebb hulladék keletkezzen. Az előszobai fogasból készült cipőtartó polc pont ilyen.

Nagyjából másfél hónapja írtam a diy kerti lépcsőről utoljára, amikor már stabilan állt a helyén, de a felületkezeléssel még nem végeztünk. Persze, az is hamar elkészült, csak gondoltam várok egy kicsit, amíg teszteljük és megnézzük, hogyan bírja az időjárás viszontagságait. 

Hetek óta agyaltam azon, hogyan lehetne a konyha egyik sarkát valami polcos megoldással praktikusabbá alakítani. Végül egy szétszerelt fenyőágy elemeiből született megoldás a problémára.

Amióta egyértelműen megfogalmaztam magamnak is, hogy némi stílusváltást fogok eszközölni, azóta egyfolytában kattog az agyam, mit hogyan kellene itthon átvariálni… Csak úgy cikáznak a fejemben az ötletek és az egyiket, most meg is csináltam!

Nem terveztem, hogy idén készítek új adventi asztaldíszt, de mégis így alakult. Mindössze egyetlen dolgot vásároltam hozzá, a többit itthon meglévő alapanyagokból és a faház kertjében gyűjtött növényzetből oldottam meg.

Mégpedig a Tatratea üvegéből kialakított pumpás mosogatószeradagoló. Mutatom is, milyen pofonegyszerű ötletről van szó, bár a működéssel azért kicsit megszenvedtem…

Hónapok óta keresgéltem már szemetest a konyhába, de egyszerűen nem találtam a megfelelő darabot. Így végül újragondoltam egy meglévő műanyag kukát.

A faházban sok olyan dolog van, amihez egyelőre nem szeretnék komolyabban hozzányúlni. Ilyen pl. az alsó szinten lévő járólap, ami itt-ott hibás (repedt, felpattant), de az összképen egy egyszerű fuga frissítéssel sokat lehet javítani.

És ezt szó szerint kell érteni, ugyanis a faházikó bejáratánál lévő eredeti küszöb teljesen megadta magát. Semmi baj a hibát a felismerést követően azonnal orvosoltam is!

Persze, a cím kicsit megtévesztő lehet, de tényleg betettem egy IKEA BILLY szekrényt a fürdőszobámba. Na, nem olvasnivalókkal töltöttem fel, hanem azokkal a cuccokkal, amiket jelenleg a fürdőszobámban használok.

Úgy látom, hogy nagyon lázba jöttök egy-egy alakulóban lévő részlettől (jelen esetben a fürdőben), ezért úgy döntöttem, nem váratlak meg Titeket a végeredményt bemutató poszttal, hanem közben is hozok néhány rövidebb, remélhetőleg inspiráló bejegyzést. 

Vajon mit lehet készíteni egy 30 év után lebontott pergola még ép – vagy épnek mondható – elemeiből? Erre a kérdésre nagyon sok kreatív választ kaptam Tőletek, egyik jobb, mint a másik!

Anyukám kapott egy törött őzike porcelánt és megkérdezte, hogy ilyen állapotban kell-e nekem. Nanáhogy! Hisz – Fazekas Anna ismert műve alapján – már gyerekkorom óta tudom, hogy a törött lábú őzikéket egy kis gondoskodással igenis meg lehet gyógyítani…