A minap meglepett a Kifli csapata egy csomag finomsággal. Örömmel vettem át, hisz kezdetek óta Kifli vásárló vagyok. Az alapanyagokból készítettem egy ínycsiklandó, egészséges ebédet, és még egy desszertet is összedobtam!
Category: DIY
A téli időszakban, amikor a fővárosban tengetem a kis mindennapjaimat, egészen más ritmusban telnek a mindennapok. Munka szempontjából december közepétől február közepéig egy kicsit lazább a helyzet, ilyenkor tudok pihenni, kikapcsolódni, testben, lélekben és mentálisan felkészülni a pörgős szezonra. És ilyenkor jut idő arra is, hogy elmenjek máshova alkotni, akár közös barátnős programként is.
Tavaly decemberben ismét felvettem a fonalat. Szó szerint, ugyanis elővettem a régi kötő- és horgolótűimet, és két gombolyag fonalat, amik már évek óta a megvannak. Elkezdtem újra gyakorolni a hurkolást, és mivel Viki barátnőm is pont ugyanezt tette, így társam is volt ebben, akivel napról napra inspiráltuk egymást.
Bár szezonon kívül nagyon keveset tartózkodom a faháznál, mégis vágytam arra, hogy legyen itt is némi ünnepi hangulat… Legalább egy kis világító karácsonyfa a kertben, hogy a nyestek is méltó módon készülhessenek az ünnepekre.
Hétvégén a faháznál jártam, és szokás szerint tettem-vettem a kertben. Bár nem volt túl jó idő, de ez egyáltalán nem gátolt meg abban, hogy a karácsonyhoz közeledve ne fogjak bele megint valami klassz DIY projekbe. Ezúttal egy kis karácsonyfát készítettem rönk szeletekből és a kertben található természetes alapanyagokból.
A minap írt Viki barátnőm, hogy valamelyik nap elmehetnénk moziba, múzeumba, vagy korizni. A korcsolyázásra rögtön fel is csillant a szemem, ugyanis utoljára 8 éve suhantam a jégen, nem is értem, hogy maradhatott ki ennyi év…
Közeledik az adventi időszak, vasárnap már az első gyertyát gyújtjuk. Így ezen a héten már én is elkezdtem hangolódni, gondolkodni a dekorációkon, amikhez a faház kertjében is fellelhető természetes anyagokat szeretnék használni: örökzöldeket, tobozokat, fakérget, száraz virágokat és gallyakat és frissen szeletelt faágakat.
Bár nálam az erdővel körbeölelt kertben rengeteg búvóhely van a kisállatok számára, azért mégiscsak úgy vagyok vele, hogy egy sünlak nem hiányozhat a kertből. Vagy több, mert nem ez az első alkalom, hogy barkácsolok egyet…
Hirtelen nem is tudom, hogyan fogjak bele bele ebbe a posztba, hiszen túlzottan ömlengeni nem szeretnék, de azért mégis nagyon örömteli ez a történés az életemben, amit csak érzelmekkel átitatott szavakkal tudok leírni. 2009. november 1. az első – saját alkotásomat bemutató – bejegyzésem volt a blogon, és akkor még nem is sejtettem, hogy ez az első lépés milyen hosszú
Azt hiszem, elkészítettem a faház legkörnyezettudatosabb kerti dekorációját, egy rusztikus szarvast. Az alapanyagokat maga a kert adta, a rögzítéshez sem csavart, sem szöget, sem ragasztót nem használtam. Stabilan áll a saját lábán, és ha majd egyszer elkorhad a fa, nyugodtan visszatérhet minden eleme a természetbe… De lássuk csak, mik az elkészítés fázisai.
Vészesen közeleg az idei faházas szezon vége, hamarosan el kell zárni a vizet télire. Ahogy telnek az évek, egyre nehezebb ez az időszak, mert valahogy évről évre szebbek és tartalmasabbak a faháznál töltött hónapok, a kertben történő látványos változásokról nem is beszélve…
A faház kertjében több madáretetőt is kihelyeztem már az elmúlt évek során. Mindben benne van egy kicsit a saját kezem munkája, de egyik sem olyan, amit teljes mértékben én magam raktam volna össze. Ezért elhatároztam, hogy készítek egyet maradék faanyagokból, illetve kertben lemetszett ágakból.
Sosem próbáltam még, de egy ideje már nézegettem, milyen fantasztikus dolgokat lehet kihozni farönkből. Így amikor az öreg meggyfát kivágtuk, már tudtam, hogy a földben megmaradt részén majd szobrászkodni fogok!
Mióta itt lakom már sokféle volt a hálószoba, mármint ami a falakat, és a kiegészítők nagy részét illeti, hisz a bútorok – egy szék kivételével – évek óta ugyanazok. Egy ideje fontolgatom, hogy új vizekre evezek, egy merészebb, sötétebb falszínnel, de nem csak egy adott sávban, vagy falszakaszon, hanem mind a négy falon…
Már hetek óta alig esett némi csapadék, és a forróság kezdi meggyötörni a növényeket… Persze, amikor csak tehetem locsolok, de ez önmagában mit sem ér, ha a talaj nincs takarva, mulcsolva.
Tisztában vagyok vele, hogy lomtalanításról bármit hazahozni szabályszegésnek számít, viszont szerintem sokkal nagyobb „bűn” hagyni kárba veszni azt a sok-sok értékes dolgot, amit emberek a lomtalanítás során kitesznek…
Minden elhulló, természetes faanyagra úgy tekintek a kertben, amiből még lehet valami klassz dolgot alkotni. Ilyen a márciusban kivágott meggyfa is, ami megújult formában kap lehetőséget, hogy továbbra is a kert része maradjon és díszítse azt. Ezúttal rönk lámpást készítettem belőle.
Kezdjük azzal, hogy mégis mit és miért kellett újratervezni? Nos, márciusban úgy volt, hogy a kukáim takarására építek majd nyáron egy mutatós, szeparált részt, amihez a könnyen összerakható elemek mellett az erdő kúszó, dús növényzetét is felhasználom. A hosszú ideje tartó csapadékmentes időjárás miatt viszont most lehangolóan fest az a rész, ahol mindezt megvalósítottam volna, és ez új megoldásra ösztönzött.
Mihez lehet kezdeni egy kivágott fából keletkező faanyaggal? El is lehet szállíttatni vagy széthasogatva fel lehet használni tűzrakáshoz a hétvégi bográcsozásnál, de még jobb, ha valami újat alkotunk belőle a kertben. Ebben a bejegyzésben azt mutatom meg nektek, hogyan készítettem az öreg meggyfámból kerti ösvényt, mely a díszkert csodásan virágzó növényei között kanyarog…
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK