Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
Tag: reklám
A kinézete alapján akár a „kerti kuka” nevet is kaphatná, ami ráadásul szelektív. Ide csak olyan zöldhulladékot gyűjtök, ami a konyhakertből és annak környezetéből kerül ki, de a hagyományos komposztálóval ellentétben ez egy könnyen üríthető verzió. Hogy miért volt erre szükségem? Máris leírom.
Nemrég elhoztam a szüleimtől néhány szép ágat, amik a hatalmasra nőtt nyírfájuk visszametszéből keletkeztek. Többféle vastagságút válogattam össze, mert csak abban voltam biztos, hogy majd egy lerakó asztalkát szeretnék fabrikálni belőlük, de a pontos elképzelés csak később született meg a fejemben.
Egészen pontosan egy mini tóról van szó, amit egyelőre szezonális jelleggel hoztam létre, de már most szemet gyönyörködtető részlete a kertnek. Visszatükrözi az égboltot és a fölé hajló növényeket, naplemente után pedig fényekkel és tücsökciripeléssel kiegészítve igazán megnyugtató hatást kelt.
5 évvel ezelőtt gyökereztettem először rozmaringot. Mára nemcsak több rozmaring bokor díszíti a kertemet, de a kerítés mentén, egy kis szakaszon sövényt alakítottam ki belőle. Pont úgy is nyírom, mint a fagyalsövényt, a lehulló hajtásokat pedig többféle módon használom fel.
Amikor először találkoztam az interneten a svéd fáklyával, rögtön tudtam, hogy ilyet én is szeretnék készíteni. Mivel nagyon szeretem a szabadban sütögetést, legyen az grillrácson, vagy bográcsban készült étel, ezért a svéd fáklyát nem csak hangulatvilágításként, de ezek alternatívájaként is szerettem volna kipróbálni.
Az elmúlt hetekben rengeteg csapadék esett errefelé, amiért igazán hálás lehetek. A kert kizöldült, a virágos ágyásokban egyre bontogatják szirmaikat a növények. Néhány ezek közül igényli a támasztékot, hogy se az eső miatt, se a saját bimbóik, leveleik súlya alatt ne dőljenek meg, vagy feküdjenek el a feláztatott talajon.
A nyúlketrechez használt dróthálóval már régóta szemeztem, csak úgy cikáztak a gondolatok a fejemben, mi mindenhez lehetne felhasználni kreatívan. Most, hogy mindjárt itt van húsvét, adta magát, hogy ebből is készüljön valamilyen jópofa dekoráció.
A tavaszi kerti munkálatok során keletkező levágott ágakban, vesszőkben újabb lehetőségek rejlenek. Hisz, ha már növényként nem, de kerti dekoráció formájában még mutatós díszei lehetnek akár a virágos ágyásoknak is. Mint ez a kis ágyásszegély, amit a felkopaszodott fagyal lemetszett részeiből készítettem.
Az elmúlt években többször írtam már a bambusz belátáskorlátozókról, amiket minden szezonban szorgalmasan rakok fel egy-egy kerítésszakaszon. Idén viszont a rendeltetésszerű használatától elrugaszkodtam, és a két dimenziós kiterjedését 3D-be gömbölyítettem.
Hétvégén a faháznál jártam, és szokás szerint tettem-vettem a kertben. Bár nem volt túl jó idő, de ez egyáltalán nem gátolt meg abban, hogy a karácsonyhoz közeledve ne fogjak bele megint valami klassz DIY projekbe. Ezúttal egy kis karácsonyfát készítettem rönk szeletekből és a kertben található természetes alapanyagokból.
Közeledik az adventi időszak, vasárnap már az első gyertyát gyújtjuk. Így ezen a héten már én is elkezdtem hangolódni, gondolkodni a dekorációkon, amikhez a faház kertjében is fellelhető természetes anyagokat szeretnék használni: örökzöldeket, tobozokat, fakérget, száraz virágokat és gallyakat és frissen szeletelt faágakat.
Vészesen közeleg az idei faházas szezon vége, hamarosan el kell zárni a vizet télire. Ahogy telnek az évek, egyre nehezebb ez az időszak, mert valahogy évről évre szebbek és tartalmasabbak a faháznál töltött hónapok, a kertben történő látványos változásokról nem is beszélve…
A faház kertjében több madáretetőt is kihelyeztem már az elmúlt évek során. Mindben benne van egy kicsit a saját kezem munkája, de egyik sem olyan, amit teljes mértékben én magam raktam volna össze. Ezért elhatároztam, hogy készítek egyet maradék faanyagokból, illetve kertben lemetszett ágakból.
Már hetek óta alig esett némi csapadék, és a forróság kezdi meggyötörni a növényeket… Persze, amikor csak tehetem locsolok, de ez önmagában mit sem ér, ha a talaj nincs takarva, mulcsolva.
Minden elhulló, természetes faanyagra úgy tekintek a kertben, amiből még lehet valami klassz dolgot alkotni. Ilyen a márciusban kivágott meggyfa is, ami megújult formában kap lehetőséget, hogy továbbra is a kert része maradjon és díszítse azt. Ezúttal rönk lámpást készítettem belőle.
Kezdjük azzal, hogy mégis mit és miért kellett újratervezni? Nos, márciusban úgy volt, hogy a kukáim takarására építek majd nyáron egy mutatós, szeparált részt, amihez a könnyen összerakható elemek mellett az erdő kúszó, dús növényzetét is felhasználom. A hosszú ideje tartó csapadékmentes időjárás miatt viszont most lehangolóan fest az a rész, ahol mindezt megvalósítottam volna, és ez új megoldásra ösztönzött.
Mihez lehet kezdeni egy kivágott fából keletkező faanyaggal? El is lehet szállíttatni vagy széthasogatva fel lehet használni tűzrakáshoz a hétvégi bográcsozásnál, de még jobb, ha valami újat alkotunk belőle a kertben. Ebben a bejegyzésben azt mutatom meg nektek, hogyan készítettem az öreg meggyfámból kerti ösvényt, mely a díszkert csodásan virágzó növényei között kanyarog…
Az utóbbi hónapokban sokat szépült a kert, de még csak most jöttem bele igazán a munkálatokba! Leginkább azon vagyok, hogy olyan kis részletek is felvirágozzanak, amik alapvetően rendben vannak, funkcionálnak, nem néznek ki rosszul, de egy kis törődéssel kifejezetten mutatós szegletei lehetnek a kertnek. Ebben a bejegyzésben különféle ágyásszegélyes ötleteket fogok mutatni nektek.
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK