Múlt héten három napot Zalában kalandoztunk és pihentünk Tündérkével. Persze, kicsit aggódtam, hogy az örökbefogadás után hat héttel miképpen viseli majd azt, hogy kimozdítom a mostanra jól megszokott környezetéből és napi rutinjaiból (ráadásul a legnagyobb hőségben), de szerencsére az aggodalmam alaptalan volt.
Category: Vidék
Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
A kinézete alapján akár a „kerti kuka” nevet is kaphatná, ami ráadásul szelektív. Ide csak olyan zöldhulladékot gyűjtök, ami a konyhakertből és annak környezetéből kerül ki, de a hagyományos komposztálóval ellentétben ez egy könnyen üríthető verzió. Hogy miért volt erre szükségem? Máris leírom.
Nemrég elhoztam a szüleimtől néhány szép ágat, amik a hatalmasra nőtt nyírfájuk visszametszéből keletkeztek. Többféle vastagságút válogattam össze, mert csak abban voltam biztos, hogy majd egy lerakó asztalkát szeretnék fabrikálni belőlük, de a pontos elképzelés csak később született meg a fejemben.
Egészen pontosan egy mini tóról van szó, amit egyelőre szezonális jelleggel hoztam létre, de már most szemet gyönyörködtető részlete a kertnek. Visszatükrözi az égboltot és a fölé hajló növényeket, naplemente után pedig fényekkel és tücsökciripeléssel kiegészítve igazán megnyugtató hatást kelt.
Amikor először találkoztam az interneten a svéd fáklyával, rögtön tudtam, hogy ilyet én is szeretnék készíteni. Mivel nagyon szeretem a szabadban sütögetést, legyen az grillrácson, vagy bográcsban készült étel, ezért a svéd fáklyát nem csak hangulatvilágításként, de ezek alternatívájaként is szerettem volna kipróbálni.
Április első napjaiban hívtam a vizes emberemet és megnyitottuk a vizet. Mégiscsak csak jó egy szakival csinálni mindezt, ha bármi lenne a csövekkel, egyből meg is tudja szerelni, haha. Szerencsére szépen feltöltött a rendszer, sehol nem volt szivárgás, csőrepedés, vagy bármi váratlan esemény…
A nyúlketrechez használt dróthálóval már régóta szemeztem, csak úgy cikáztak a gondolatok a fejemben, mi mindenhez lehetne felhasználni kreatívan. Most, hogy mindjárt itt van húsvét, adta magát, hogy ebből is készüljön valamilyen jópofa dekoráció.
Húsvét közeledtével szerettem volna valamilyen kis helyes, mutatós dekorációt készíteni, ami az áprilisban virágzó növények között díszeleghet a kertben. Annyira lelkes voltam, hogy végül nem csak a virágágyásba, hanem a fenyőfára is kerültek figurák…
Az elmúlt években többször írtam már a bambusz belátáskorlátozókról, amiket minden szezonban szorgalmasan rakok fel egy-egy kerítésszakaszon. Idén viszont a rendeltetésszerű használatától elrugaszkodtam, és a két dimenziós kiterjedését 3D-be gömbölyítettem.
Még nagyon az év elején járunk, de ilyenkor már néhány dolog motoszkál a fejemben az előttem álló, főleg kerti szezont illetően. Szeretem ezeket összeírni, valamiféle listába szedni fontosság, időszerűség, helyszín vagy egyéb szempontok szerint. Nagyvonalakban leírom itt is, mik lesznek a fő területek, amikkel biztos, hogy dolgom lesz 2025-ben.
Bár szezonon kívül nagyon keveset tartózkodom a faháznál, mégis vágytam arra, hogy legyen itt is némi ünnepi hangulat… Legalább egy kis világító karácsonyfa a kertben, hogy a nyestek is méltó módon készülhessenek az ünnepekre.
Közeledik az adventi időszak, vasárnap már az első gyertyát gyújtjuk. Így ezen a héten már én is elkezdtem hangolódni, gondolkodni a dekorációkon, amikhez a faház kertjében is fellelhető természetes anyagokat szeretnék használni: örökzöldeket, tobozokat, fakérget, száraz virágokat és gallyakat és frissen szeletelt faágakat.
Bár nálam az erdővel körbeölelt kertben rengeteg búvóhely van a kisállatok számára, azért mégiscsak úgy vagyok vele, hogy egy sünlak nem hiányozhat a kertből. Vagy több, mert nem ez az első alkalom, hogy barkácsolok egyet…
Nem számítottam rá, hogy novemberben leesik a hó, de ennél jobbkor nem is jöhetett volna. Hétvégére ugyanis be volt tervezve a faházas kiruccanás Francival, de így még nagyobb élmény volt, pláne, hogy nemcsak a fehér hótakaróban lehetett gyönyörködni, de egy kis novemberi napsütésben is volt részünk, csodás meleg fényekkel.
Azt hiszem, elkészítettem a faház legkörnyezettudatosabb kerti dekorációját, egy rusztikus szarvast. Az alapanyagokat maga a kert adta, a rögzítéshez sem csavart, sem szöget, sem ragasztót nem használtam. Stabilan áll a saját lábán, és ha majd egyszer elkorhad a fa, nyugodtan visszatérhet minden eleme a természetbe… De lássuk csak, mik az elkészítés fázisai.
Vészesen közeleg az idei faházas szezon vége, hamarosan el kell zárni a vizet télire. Ahogy telnek az évek, egyre nehezebb ez az időszak, mert valahogy évről évre szebbek és tartalmasabbak a faháznál töltött hónapok, a kertben történő látványos változásokról nem is beszélve…
A faház kertjében több madáretetőt is kihelyeztem már az elmúlt évek során. Mindben benne van egy kicsit a saját kezem munkája, de egyik sem olyan, amit teljes mértékben én magam raktam volna össze. Ezért elhatároztam, hogy készítek egyet maradék faanyagokból, illetve kertben lemetszett ágakból.
Sosem próbáltam még, de egy ideje már nézegettem, milyen fantasztikus dolgokat lehet kihozni farönkből. Így amikor az öreg meggyfát kivágtuk, már tudtam, hogy a földben megmaradt részén majd szobrászkodni fogok!
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK