Tisztában vagyok vele, hogy lomtalanításról bármit hazahozni szabályszegésnek számít, viszont szerintem sokkal nagyobb „bűn” hagyni kárba veszni azt a sok-sok értékes dolgot, amit emberek a lomtalanítás során kitesznek…
Tag: lomizás
Rögtön azzal kezdeném, hogy nem, nem szoktam kukákból kiszedni és hazahozni dolgokat. Viszont az utóbbi időben a kukák mellől olyan cuccokat szedtem össze, hogy mostanra egy szép kis válogatást tudok Nektek mutatni belőlük.
Az idei évben ez a negyedik Otthon a kertben forgatás, amiben én is részt vettem! Jöjjön tehát egy újabb egynapos, őrületes, színes-szagos projekt, amit Márkkal és lelkes önkéntesekkel követtünk el.
Azt hiszem elkészült az idei, sok szempontból is best of projekt! Az idővel sem kellett harcot vívni – mint annyiszor -, és minden úgy alakult, ahogy azt megálmodtuk! Merthogy, Borostás is beletette a magáét, és végre sikerült az ő mércéje szerint 9 pontot megütnünk. Szerintem viszont ez a diy mű 10 pontot érdemel, és nem azért mert nagyképű vagyok, hanem
3D por, az vajon mi? Egy tök jó dolog és persze rögtön nem arra használtam, amire kifejlesztették. Eredetileg 3D-s felületek kialakítására alkalmas, akrilfestékkel massza állagúra összekeverve és pl. ehhez való sablonba kenve. Én viszont táblafestéket kevertem belőle!
Amikor kitaláltuk, hogy egy fedél alá költözünk, sokat törtük a fejünket a könyvek elhelyezésén. Borostás Úr ugyanis imád olvasni, és a jobbnál jobb könyveit nem akartuk dobozban, vagy a szekrény mélyén tárolni. Viszont könyvszekrényre meg sajnáltuk a pénzt, még az olcsó Ikeásra is. Ezért mást találtunk ki!
Azt hiszem, mostanában minden posztolnivaló anyagommal csúszásban leszek. Persze, nagyon jó alibim van rá, hogy miért, de erről – természetesen a csúszás miatt – majd később mesélek. Tavasszal, amikor épp suhantam hazafele a bringámmal, megláttam, hogy az egyik ház előtt óriási lomikupac áll. Gondolhatjátok, hogy nem bírtam kihagyni…
Egy régi deszkalap tökéletesen alkalmas arra, hogy fogas legyen belőle! Ilyet találhattok a sufniban, padláson, építkezésen, konténerekben, de olykor az utcán is. Talán még emlékeztek, hogy én hónapokkal ezelőtt a házunk előtti ócska pallóra vetettem szemet. Kifejezetten jót tett neki, hogy hónapokig áztatta az eső, a hó, hogy időnként nedves levéltakaró alatt pihent.
Nem titkolom, egyszerűen szeretek lomizni! Amikor meglátok egy szemrevaló kupacot, muszáj megállnom a bringával és körbenéznem mit találok, mert ami másoknak kacat, az nekem kincs! A környéken ráadásul megkezdődött a lomtalanítás időszaka, úgyhogy tegnap már bevetésen voltam!
Éjfél van és mire befejezem ezt a bejegyzést minden bizonnyal már éjjel 2 lesz, de most már aztán tényleg megírom és feltöltöm ezt az anyagot, még akkor is, ha nem alszom egy szemhunyásnyit sem. Az a helyzet, hogy megint több lábon állok, mint kellene, és ha hiba csúszik a menedzsmentbe olykor hetek is eltelnek, hogy nem posztolok semmit, pedig van
Viki barátnőm otthonában jártunk a minap, hogy lakberendezési és dekorációs anyagot készítsünk a Polgári Otthon magazin számára. Pakoltunk, rendezgettünk, világítottunk, stylingoltunk, fotóztunk. Igazán élveztük a munkát, mert a lakás színében, stílusában tökéletesen passzolt azokhoz a türkiz, barna, cappuccino színű dekortárgyakhoz, amiket vittünk. Persze a tökéletes összkép Viki kreativitásának is köszönhető, hiszen otthonának legtöbb berendezési kiegészítőjét sajátkezűleg készítette, vagy újította fel.
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK