Még nagyon az év elején járunk, de ilyenkor már néhány dolog motoszkál a fejemben az előttem álló, főleg kerti szezont illetően. Szeretem ezeket összeírni, valamiféle listába szedni fontosság, időszerűség, helyszín vagy egyéb szempontok szerint. Nagyvonalakban leírom itt is, mik lesznek a fő területek, amikkel biztos, hogy dolgom lesz 2025-ben.
Tag: tél
A téli időszakban, amikor a fővárosban tengetem a kis mindennapjaimat, egészen más ritmusban telnek a mindennapok. Munka szempontjából december közepétől február közepéig egy kicsit lazább a helyzet, ilyenkor tudok pihenni, kikapcsolódni, testben, lélekben és mentálisan felkészülni a pörgős szezonra. És ilyenkor jut idő arra is, hogy elmenjek máshova alkotni, akár közös barátnős programként is.
A minap írt Viki barátnőm, hogy valamelyik nap elmehetnénk moziba, múzeumba, vagy korizni. A korcsolyázásra rögtön fel is csillant a szemem, ugyanis utoljára 8 éve suhantam a jégen, nem is értem, hogy maradhatott ki ennyi év…
Bár nálam az erdővel körbeölelt kertben rengeteg búvóhely van a kisállatok számára, azért mégiscsak úgy vagyok vele, hogy egy sünlak nem hiányozhat a kertből. Vagy több, mert nem ez az első alkalom, hogy barkácsolok egyet…
Nem számítottam rá, hogy novemberben leesik a hó, de ennél jobbkor nem is jöhetett volna. Hétvégére ugyanis be volt tervezve a faházas kiruccanás Francival, de így még nagyobb élmény volt, pláne, hogy nemcsak a fehér hótakaróban lehetett gyönyörködni, de egy kis novemberi napsütésben is volt részünk, csodás meleg fényekkel.
Február óta gyakorlatilag versenyt futok az idővel, pontosabban az időjárással. Az eddig megszokotthoz képest minden egy hónappal előbb történik, amire én még nem készültem fel (semmilyen szempontból), és most rohangálok, mint a mérgezett egér, és közben próbálok nem lecsúszni a kert látványának legszebb pillanatairól, mitöbb dokumentálásáról és megosztásáról. Merthogy visszanézve a tavalyi faházas mappákat egy csomó fotóm és mondanivalóm bentragadt…
Most, hogy lassan tényleg itt a tavasz, nem húzom tovább, és megírom az idei egyetlen olyan posztomat, ami a télhez kapcsolódik. Mutattam már pár fotót a közösségi oldalaimon, de van még néhány olyan dolog, amit szívesen megírnék a blogra, hátha esetleg valakinek inspiráció lesz a jövőben téli pihenéshez…
Két hónapja kezdtem el írni ezt a posztot, aztán félkész állapotban pont úgy felkerült a „várhat ez még” dolgok mellé a polcra, mint oly sok minden az elmúlt hónapokban. Na de, most leporolom, mert lassan kitavaszodik, és akkor már kár lenne örülni a szép havas környezetnek.
Ez már a harmadik tél, hogy megvan a faházikóm, de ekkora havazásban még sosem láttam a kertet. Fogtam hát a fényképezőgépet, meg a kis csapatot és elindultunk, hogy megcsodáljuk és kicsit kiélvezzük a pihe-puha hótakaróval borított birtokot.
A házikó vásárlása óta eltelt jópár hónap (pontosabban fél év!), és bár a hidegebb időszakban jórészt pihentettem a munkálatokat, azért apróbb dolgok kapcsán heti rendszerességgel megfordultam a „birtokon”, erről időnként a Facebook oldalaimon és az Intagramon is hírt adtam.
Nemrégen írtam posztot arról a madáretetőről, amit egy kis esztétikai tuning után fel is töltöttem magvakkal és kivittem a faházhoz. Annyit olvastam közben a téli madáretetésről, hogy nagy lelkesedésemben végül egy újabb madáretetőt is „átfaragtam”…
Amikor tavaly decemberben elszaladtam karácsonyi ledsorért a Praktikerbe, vettem pár zacskó télire való madáreleséget és egy teljesen egyszerű madáretetőt is. Az ünnepek alatt kicsit kidekoráltam az etetőt és tegnap ki is helyeztem a faház előtti fenyőfára.
Még pontosan két hét van karácsonyig, az ajándékokkal persze sehogy sem állok, de a nappali már teljes ünnepi díszben pompázik!
Tegnap havazásra ébredtem, úgyhogy ezzel hivatalosan is megkezdődött nálam a téli időszak. A szőrmés holmik már előkerültek, de mostantól egészen tavaszig hangulatfényekkel is melengetem magam.
Be kell vallanom, hogy adventi koszorúk terén csapnivaló vagyok. Na, nem azért, mert nem tudok összerakni egy ízléses darabot, de találkoztatok Ti a blogon az elmúlt 6 évben egyetlen gyertyával tűzdelt koszorúval?
Az idei mézeskalács sütésen is túl vagyok, és bár általában minden évben jól szokott sikerülni, a mostani eredménnyel különösen elégedett vagyok!
Elérkeztünk az F&F Home-mal közös játék utolsó fordulójához, amiben már a karácsonyi kiegészítőké a főszerep!
Az elmúlt évek során az ünnepi koszorú készítésének oka mindig valami munka volt. Idén ez végre másképp alakult, most kifejezetten a saját örömömre bíbelődtem vele szombat délelőtt!
Már a harmadik fordulónál tartunk az F&F Home-mal közös blogszülinapi játékon! Ez azt jelenti, hogy egy újabb kollekcióból adok Nektek ízelítőt, és újból lehet pályázni egy ajándékcsomagra is…
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK