Tag: falfestés

Mióta itt lakom már sokféle volt a hálószoba, mármint ami a falakat, és a kiegészítők nagy részét illeti, hisz a bútorok – egy szék kivételével – évek óta ugyanazok. Egy ideje fontolgatom, hogy új vizekre evezek, egy merészebb, sötétebb falszínnel, de nem csak egy adott sávban, vagy falszakaszon, hanem mind a négy falon…

Alig pár hónapja, hogy a konyha egyik falszakaszát maradék festékeket használva szép zöld színre festettem, ami elképesztően sokat dobott a teljesen csupasz fehér felületen. Annyira megtetszett a dolog, hogy úgy gondoltam, kipróbálom a hálószobában is, ezúttal egy még merészebb árnyalat felfestését.

Nem gondoltam volna, hogy a zöld szín valamelyik árnyalata egyszer annyira képes magával ragadni, hogy akár falszínnek is ezt választom az otthonom valamelyik helyiségében. Márpedig ez történt, és nemhogy nem bántam meg a dolgot, de azóta is nap, mint nap megállapítom, hogy nagyon jó döntés volt azt a pár négyzetmétert átpingálni a konyhában…

Ahogyan azt egy korábbi bejegyzésemben írtam, nincsenek konkrét terveim, vagy merész álmaim erre az évre, viszont annál inkább célom, hogy a környezetem (otthonom, faházam) és a környék, ahol éppen töltöm a mindennapokat, az rendben legyen. Sok kisebb-nagyobb javítási/karbantartási és félbehagyott munka vár rám idén, ezekkel januártól el is kezdtem foglalkozni.

Néhány nappal ezelőtt, a karácsonyi készülődés kellős közepén gondoltam egyet és végre elkészítettem a nappali és konyha közötti átjáró „keretét”. Na, nem fából – ezért ajtófélfának nem nevezném – , hanem egyszerűen hengerrel festettem fel…

Egy ideje már megfogalmazódott bennem, hogy a nappalim sok éven át annyira szerettett, púderes, rózsaszínes falszínétől megválok, de csak most jött el az ideje, hogy a tettek mezejére lépjek. Úgyhogy, előkaptam a festőhengert és nekiálltam a munkának.

Erre a projektre már egy ideje készülök, főleg lélekben. Sokat aludtam rá, mire neki mertem ugrani és végre felrajzoltam az elképzelésemet a falra és belemártottam az ecsetemet a festékbe…

Hosszú hónapok után ismét ecsetet és hengert ragadtam. Most a hálószobát vettem célba, ahol már egy ideje több dolog miatt is fontolgattam a falfestést. 

Ritkán látni tőlem merész színeket, mert alapvetően a finom, lágy árnyalatokat kedvelem, de ez nem jelenti azt, hogy időnként nem szeretek kísérletezni, kipróbálni egy-egy érdekes színt. 

Amíg a pinceajtó festékrétegei száradtak, pihenésképpen a konyhát kezdtem el festegetni. Na, nem az egészet, csak azt a részt, ahol szükségesnek éreztem… 

Azóta tervezem, hogy lesz megint kárpitozott ágyvégem, amióta itt lakom… Gondoltam, amíg nem készül el, addig se legyen csupasz az ágy mögötti falrész, így gyorsan festettem egy ágyvéget.

Legutóbb, amikor Viki barátnőm kozmetikájában jártam arckezelésen, arra panaszkodott, hogy hiába hordanak az üzletben a vendégek papucsot, valahogy mindig foltos, maszatos lesz a fal a kezelőszékek végénél. Szeretett volna ide valami tisztítható megoldást, és ebben kérte ki a véleményemet.

Napok óta molyolok a mosókonyha projekten, és bár lassan, de haladok vele. Néha irtó fárasztó precíznek és alaposnak lenni, és már nagyon szeretnék rajta túllenni, de tudom, hogy a végeremény miatt megéri türelmesen, aprólékosan végigcsinálni az egészet.

Legutóbb arról írtam, hogy a barkácseszközeimet miként tárolom és azt is megmutattam, hogy a lakás mely pontján fogom őket elhelyezni. Ehhez azonban ki kellett bontanom egy szekrényt, ami sokkal több meglepetést tartogatott, mint vártam.

Azt gondolom (sőt vallom), hogy festéssel bármilyen felületnek, tárgynak adhatunk új életet. A megfelelő alapanyagokkal és pár nap belefektetett munkával azok a helyiségek is kaphatnak új karaktert, amelyek első blikkre talán nem annyira meggyőzőek.

Hónapok óta szemeztem már a konyha és a nappali között kibontott átjáró körüli foltos fallal, de most végre eljött az idő, hogy ezzel a projekttel is haladjak! Na, nem mintha most olyan sok időm (és energiám) lenne rá, de az ünnepi dekorációt semmiképpen nem akartam ezzel a látvánnyal lerontani…

A minap gondolkodtam azon, hogy vajon hány nm átfestett felület lehet már mögöttem? Megkockáztatom, hogy több, mint 1000, tekintve, hogy egészen kislánykorom óta festek mindenfélét: garázst, kerítést, lambériát, deszkákat, bútort, falat, járólapot, parkettát, csempét, ajtót. Kihagytam volna valamit?

Az előző lakásomban nem volt kamrám, de elég jól elvoltam nélküle. Az új lakásomban van, viszont azt gondolom, hogy amíg több kabátom van, mint befőttem és lekvárom, addig nincs is rá szükségem. Úgyhogy a kamrából gardróbot csináltam!

Mint tudjuk, fehér és fehér között is van különbség. Többféle falfestékkel volt már eddig dolgom, de évek óta minden tekintetben a Poli-Farbe Platinum fehér festéke az abszolút befutó nálam. Hogy miért? Máris elárulom!