Egy nagyon egyszerű, de ötletes tippet hoztam Nektek így karácsony előtt pár nappal. Mindössze két alapanyag szükséges hozzá, és persze egy kis kézügyesség.
Category: DIY
Szeretem azokat a karácsonyi instant dekorációkat, amiket egyszerűen fel lehet rakni és önmagukban is mutatósak. Ilyen pl. egy megfelelően elhelyezett ledsor, vagy az ablaküvegre rajzolt motívumok…
Nem terveztem, hogy idén készítek új adventi asztaldíszt, de mégis így alakult. Mindössze egyetlen dolgot vásároltam hozzá, a többit itthon meglévő alapanyagokból és a faház kertjében gyűjtött növényzetből oldottam meg.
Olyan régen szerettem volna már ezt a formát megcsinálni, hisz annyi mindent vágtam már ki dekopírfűrésszel, csak valahogy a szarvas tolódott évek óta. Idén végre ezt is abszolváltam.
Nem olyan régen készítettem egy menő létrát faágakból a faházba, de most megmutatom, hogyan lehet elkészíteni ennek a fenyőléces verzióját, ami nemcsak dekoratív dísze lehet otthonunknak, de funkciót is adhatunk neki.
Bő egy héttel ezelőtt STIHL workshopon jártam, ahol kisebb-nagyobb fa szeleteket dekoráltunk saját ízlésünk szerint, sőt mi magunk is kipróbálhattuk, milyen egyszerűen lehet láncfűrésszel fát darabolni.
A legutóbbi posztomban említettem, hogy itthonra is szeretnék magamnak egy szőrmés lerakófelületet készíteni. Jelentem, össze is raktam.
A sütögetős rész átalakításál említettem, hogy egy kis szőrme milyen jól feldobná az átfestett betonpadokat. Hát ez a dolog sem váratott sokat magára…
Micsoda szerencse, hogy ilyen gyönyörű, napsütéses októberünk volt. Persze, tudom, meglesz ennek még a böjtje, de tény, hogy az elmúlt hetek csodás időjárása igazán kedvező az elmaradt kerti projektjeim számára, mint pl. a grillezős rész újragondolására.
Trükkös módon, egy ágakból fabrikált létrával sikerült elrejtenem szem elől azt a konnektort, ami a faházban az étkező falán rontotta az összképet.
Ritkán látni tőlem merész színeket, mert alapvetően a finom, lágy árnyalatokat kedvelem, de ez nem jelenti azt, hogy időnként nem szeretek kísérletezni, kipróbálni egy-egy érdekes színt.
Minden alkalommal, amikor a kültéri kanapén ücsörögtem a mellette lévő betonláda peremére tettem a csészémet, poharamat. Csoda, hogy egész szezon alatt csak egyet törtem el… Ezentúl viszont nem kell tartanom attól, hogy a finom itóka leborul, mert végre van hova raknom.
Lassan két és fél éve lakom itt, és még csak most jutottam odáig, hogy a mosdó fölé végre tükör kerüljön. Nem, nem lustaságból, csak valahogy a fürdőszoba felújítását a többi helyiség kipofozása mindig beelőzte…
Van a kertemnek egy olyan pontja, ami a függőágyban pihenve szem előtt van, és nem kifejezetten nyújt szép látványt. Ezért kitaláltam, hogy készítek egy klassz korlátot, amivel kicsit elviszem a fókuszt erről a részről.
A pinceajtó fehérre festésekor felkerült egy új kilincs, sőt, egy klassz szarvasos akasztó is, amire fontam egy szép – picit ünnepi hangulatú – koszorút. Mutatom máris a részleteket.
Amíg a pinceajtó festékrétegei száradtak, pihenésképpen a konyhát kezdtem el festegetni. Na, nem az egészet, csak azt a részt, ahol szükségesnek éreztem…
Naptár szerint vége van a nyárnak, de az időjárás még igen kegyes hozzánk. Bár az éjszakák hűvösek, a reggelek pedig meglehetősen csípnek, de nappal jó meleg van, olyannyira, hogy még napozni is lehet.
Nem tudom, hogy pontosan hány festéssel kapcsolatos poszt van a blogon (nagyon sok), de az biztos, hogy nem véletlenül a festés-mázolás az egyik kedvenc diy „fegyverem”. Hihetetlenül látványos átváltozásokat lehet vele elérni, erre hoztam most példaként a pinceajtómat…
Mégpedig a Tatratea üvegéből kialakított pumpás mosogatószeradagoló. Mutatom is, milyen pofonegyszerű ötletről van szó, bár a működéssel azért kicsit megszenvedtem…
FRISS HOZZÁSZÓLÁSOK