Hihetetlen, hogy elszaladt az elmúlt néhány év. Nézegetem a régi fotókat, beleolvasok a régebbi posztokba, és azt látom, mennyi, de mennyi minden változott a faházban és a kertjében, amióta a gondjaimba vettem. És még mennyi dolgom lesz ezután is, hajjaj! Na, de lássuk, mik történtek mostanság a dombtetőn.

Kezdjük azzal, hogy ezt a posztot még április végén kezdtem el írni, amit most frissítek és folytatok. Szóval ez most egy rövidebb összefoglaló lesz, aztán később külön posztokban írok részletesen a kis projektjeimről. 

Az első látványosabb változás a beteg cseresznyefa kivágása volt, erről legutóbb ITT írtam. Ekkor még nem volt megnyitva a víz, és ilyenkor csak korlátozottan tudok bármilyen egyéb kerti/benti munkába belefogni, hiszen még egy egyszerű kézmosás is csak vizesflakonból oldható meg. 

Viszont, április első hetétől kezdve végre van víz, így szép lassan el is kezdtem ennek megfelelően nekivágni a tennivalóknak. Először kitakarítottam a ház alsó és felső szintjét. Mosni szerencsére semmit nem kellett, mert még ősszel hazavittem a mosnivalókat (ágyneműk, törölközők, abroszok, plédek, stb.) és a tél folyamán szép sorjában mindent kimostam. Így már tisztán, frissen kerülhettek a dolgok a helyükre. Por nem igazán volt, még pókháló is csak elvétve, viszont ilyenkor (április-május) a poloskák és a harlekin katicák száma jelentős. Ez ilyen, már megszoktam, de azért bosszantó dolog a jelenlétük. Most, amikor a posztot írom, már csak elvétve téved be egy-egy poloska a házba. 

A benti elrendezést illetően egyelőre nem igazán nyúlok/nyúltam semmihez, ilyenkor rendszerint csak írom, hogy miket kellene megcsinálni és minden alkalommal, amikor jövök hozok ezt-azt. Pl. friss és tartós élelmiszereket, fürdőszobai dolgokat, otthonról kiszanált pólókat/pulcsikat (itt még tökéletes kertészkedéshez). Nem szeretek sok dolgot egyszerre elhozni, iszonyú fárasztó a bepakolás, cipekedés, főleg, amikor már sokadjára fordulok az autó a ház között otthon és itt… Szóval a „többször kicsit” a módszerem. 

Az emeleten az első projekt egy IKEA Platsa tároló összerakása volt, valamint készítettem egy DIY akasztót mellé maradék bőrből és egy fa rúdból:

Korábban itt csak két nyitott polc volt, viszont így most praktikusabb, átláthatóbb a tárolás. Olyannyira, hogy még a porszívót is ide rejtem, ha kell, könnyen elő tudom szedni. Nem fotóztam a folyamatot, de ami fontos infó, hogy a ferde tetősík miatt az alsó elem 60 cm mély, a felső viszont már csak 40 cm, ebből viszont kívülről nem látszik semmi. Felül a ruhák kaptak helyet, alul az ágyneműk, terítők, és a varrógép. 

A kertben többnyire gyomlálással és az ültetésekkel kezdtem a munkálatokat. Most a díszkert van leginkább fókuszban, ahonnan tavaly ősszel kiástam a régi rózsatöveket (Anyukám elvitte a kertjébe), mert helyettük sokkal színesebb, dúsabb növényeket/virágokat szeretnék látni. De nem, egyelőre semmire nem költök, a kertben korábban ültetett növényeket szaporítom és ültetem szét, illetve Anyukám szokott hozni mindig ajándékba növényeket innen-onnan kertekből: a sajátjából a legtöbbet, de van, hogy valamelyik barátnője, szomszédja, vagy éppen a keresztanyukám ás ki nekem egy-egy tövet. Sőt, időközben a kertész barátaim is eljöttek egy nap kertészkedésre és grillezésre, aminek mostanra már az eredménye is jól látható, ez az egyik, amiről írni fogok később részletesen, mert ők még ezt a hangulatot is tudták fokozni: 

A veteményesem tekintetében idén a paprikákat kihagyom, csak paradicsom és bazsalikom megy bele, illetve pár hete kaptam egy rukkola tövet, azt már elültettem, úgy tűnik, hogy nagyon jó helye lesz itt. Salátába, rántotta tetejére isteni!

A paradicsom palántáimnak külön sztorija van, ezek ugyanis még otthon, a lakásban keltek ki télen, és végigkövettem a növekedésüket, viselkedésüket, szóval erről is jön a külön poszt, csak megvárom, hogy beérjen az első termés…

A házban egy látványosabb DIY ráncfelvarráson túlvagyok, ez pedig a konyhai járólap lefestése. Három olyan napra volt hozzá szükségem, amikor semmi más dolgom nincsen, és nyugodtan tudok vele foglalkozni. A legnehezebb része a kipakolás volt, de aztán alapos takarítás után pontosan ugyanúgy festettem le, mint a fürdőszobai járólapot (ITT), ahol pont ugyanilyen rondácska retro csempe volt.

A festés és száradás idejére elbarikádoztam a konyhát, hogy Franci véletlenül se menjen be. 

Két réteg Tikkurila Otex alapozó + két réteg Poli-Farbe Cellkolor Aqua került a járólapra, mindkettőt szivacshengerrel vittem fel. Az Otexnek elég a 8 óra száradás jó szellőzés mellett, de a zománcnak kell a 24 óra! Ezzel a húzással most már tényleg ég és föld a változás a korábbi állapotokhoz képest (ITT), most már nem kell akkora szőnyeggel sem takargatnom a padlót…  

Nem fotóztam a lépéseket, mert erről már tényleg sokszor írtam, a blogon számos posztot találtok a témában. Ahh, és most jut eszembe, hogy tavaly szekrényt is cseréltem a fürdőben, itt még nem is írtam róla… Jól el vagyok maradva, de mentségemre legyen mondva, hogy elképesztően sokat dolgoztam az elmúlt egy-két évben, és egyszerűen képtelen vagyok az otthoni és itteni változásokat folyamatosan dokumentálni, megosztani itt a blogon, a social platformokon sem vagyok túl aktív, bár ennek más oka is van. Ez egy külön téma, ami évek óta alakul/fogalmazódik bennem, de majd talán írok róla, ha már teljesen tisztán látom. Viszont, most munka szempontjából könnyebb időszak elé nézek, úgyhogy emiatt is van az, hogy végre leültem a gép elé pötyögni, és leválogatni a hónapok alatt felhalmozódott fotókat…

Visszatérve a faházra: az egyik kedves kertészkedő barátomtól kaptam ajándékba egy csodaszép könnyezőpálmát, ez most a nappali éke, és úgy tűnik szeret itt lenni, mert már új levelet is hozott. Télire majd haza kell vinnem, de addig is tökéletes helye van itt.

Persze, még otthonról is hoztam pár növényt, nekem ezektől lesz igazán otthonos, élettel teli a nyaraló. El sem tudnám képzelni ezek nélkül a belső teret. 

Franci, mint mindig, legalább annyira élvezi az ittlétet, mint én! Ha nem jobban. Jön-megy, szaglászik, jelöl, pihen, játszik, ugat, felügyeli a munkáimat, kaját kunyerál vagy egyszerűen csak nyomatja a maga kis hülyeségeit. 

Két hete a medencét is felállítottam (ITT írtam róla korábban), amit egy kis talaj javítás is megelőzött. Egy nyomulós kis vakond ugyanis még ősszel feltúrta az XPS alatt a homokos földet, és emiatt egy sávban dimbes-dombos lett  a talaj. Szóval a filc és az XPS felszedése után elegyengettem a felszínt, aztán vissza az egész… Nem fotóztam, csak csináltam, mint egy gép, hogy mielőbb összeálljon a medence.

A víz isteni, már barátokkal is csobbantunk! És nyilván minden hétre jut legalább egy grillezés is a kertben, de ezek már nem hatnak az újdonság erejével, viszont elképesztően élvezek minden alkalmat! Gyakorlatilag az egész szezont betábláztam, jönnek-mennek a rokonok és a barátok, és persze sokszor megyek én is ide-oda-amoda mindenféle jó programokra, de őszintén szólva annyira jó itt lenni, hogy ha ki sem tenném innen a lábamat, akkor is tökéletesen elégedett lennék. 

Mert mindenhol jó, de a legjobb otthon, és nekem most a faház az otthon…

Folyt. köv.