Ez a projekt legalább fél éve lapul a szekrényem mélyén félkész állapotban. Mindig vártam a megfelelő alkalmat, hogy végre nyugiban leüljek és megfessem a vászonra a felnagyított faházas logót. 

Mielőtt belecsapnék az elkészítés – amúgy pofonegyszerű és gyakorlatilag filléres költségvetésű – lépéseibe, azért gyorsan megosztom korábbi évek textilfestős projektjeit, mert szerintem elég jó inspirációk akár az otthonunk dekorálásához, akár a ruhatárunk egy-egy darabjának feltuningolásához. ITT tudjátok őket elérni. 

Na szóval, nézzük ezt a bizonyos vászonszatyrot. Magát az alapot már elég régen megvettem egy hobbiboltban, és mosással be is avattam, de azóta csak lapult a többi vászonszatyrom alatt. Aztán kitaláltam, hogy milyen jól mutatna rajta a faház logója, hisz annak is fehér az alapja.

Így tehát első lépésként fogtam két db A4-es lapot, cellux segítségével egymáshoz ragasztottam őket, majd a laptop monitoromra helyeztem, ahol már ott figyelt a logó felnagyítva. Először ceruzával óvatosan átrajzoltam a kontúrokat (nem, nem nyomtam rá a monitor képernyőjére), majd az egészet egy fekete filccel kihúztam. Ezt a módszert sokszor alkalmazom nyomtatás helyett, ITT is írtam róla. 

Az így elkészült sablont becsúsztattam a szatyorba, letűztem 4 helyen, hogy ne mozogjon és nagyon halványan golyóstollal átrajzoltam. Azért azzal, mert a faháznál az volt kéznél. A sablont kivettem és helyére egy vastag kartont csúsztattam, aztán kb. két óra alatt, amíg az eső csepegett megfestettem a mintát. A festésről nincs is fotóm, annyira kikapcsolt az agyam, hogy őszintén szólva eszembe sem jutott, hogy erről posztot is írjak. Mindenesetre Pentart textilfestéket használtam, a 20 ml-es „csőrös” verziót, így könnyen ment a vonalak precíz meghúzása. A nagyobb fekete részekre azért ecsettel is rásegítettem. 

Pár óra múlva az egészet átvasaltam a hátoldalon, hogy végleg fixáljam, így a mosást is bírni fogja. 

Egyébként már nagyon régóta nem használok és nem kérek műanyag szatyrokat vásárláskor, sokkal jobban szeretem a saját, öblítő illatú egyedi darabjaimat, amiből mindig lapul egy a táskámban…