A blogon lassan hagyománnyá válik, hogy december végén számot vetek az év legfontosabb eseményeivel. Ez nem csak megkoronázza az adott esztendőt, hanem segít megerősíteni azokban a dolgokban, amiket jól csináltam, és rávilágít arra is, amiben hibáztam, mert természetesen ilyen is akad.
Aki eddig lemaradt volna az évértékelő bejegyzésekről, az ITT elolvashatja az elmúlt 7 év ilyen típusú írásait. Ha belegondolok, a 2015-ben történt magánéleti események kísértetiesen hasonlítanak az ideihez: ez az év is szakítással indult és ebben az évben is véget ért egy barátság. Pár hete pedig a nagymamámat is elvesztettem, éppen a születésnapomon. Fájdalmas, könnyekkel járó dolgok, melyek hozzátartoznak az Élethez, de ezekről nem szoktam írni (és a későbbiekben sem fogok, esetleg utalok rá egy-egy mondattal). Viszont régóta tudom magamról, hogy ilyenkor az egyedüllét, és egy-egy diy projekt számomra kifejezetten jó „terápia” a mély sebek begyógyítására, ezek által képes vagyok a legmélyebb gödörből is kimászni és újra talpraállni. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden falfestésem mögött valamilyen magánéleti pofáraesés vagy gyász áll, nem-nem, szóval azért ennek tudatában olvassátok az alábbi sorokat.
2017 kétségtelenül egyik legnagyobb történése a lakás eladás/vétel volt. Napra pontosan tavaly december 24-én született meg a döntés, hogy megválok addigi – általatok is jól ismert – panel lakásomtól és veszek egy újat. Az okokról ITT írtam, az új lakás keresésének körülményeiről és folyamatáról ITT és ITT olvashattatok. A régi lakásom mindössze 6 hét alatt elkelt, amit Juditu stílusban (haha) adtam át az új tulajnak (ITT), és pár hét alatt meg is találtam az új otthonomat, amiről ITT található a blogbejegyzés.
Gyakorlatilag teljesen új lappal indítottam, hisz a személyes holmijaimon és néhány kisbútoron kívül mindent az előző lakásomban hagytam… Az új lakással együtt, egyáltalán nem várt, hihetetlenül jó dologba csöppentem, azért meg kell hagyni, hogy az univerzumnak elég jó humora volt/van idén is love story terén.
Április közepétől kezdve az új lakás szépítése került fókuszba, mint pl. bútorozás, gardrób kialakítás, és mindezzel párhuzamosan a könyvem munkálatai is beindultak. Gyakorlatilag multitasking üzemmódban nyomtam az egészet, nem volt könnyű, és emiatt a rendszeres – főleg lakásról szóló diy – posztolás is elmaradt a blogon. Ennek nehézségeiről és a háttérben zajló okokról ITT írtam Nektek.
A lakásban az egyik leglátványosabb változás a nappali és konyha közötti átjáró kibontása volt (ITT), valamint a falak újrafestése (ITT), aminek során 24 óra leforgása alatt két különböző árnyalat is felkerült a nappali falára. A kibontott falrész körüli „finomabb” munkálatokat, úgy mint glettelés, csiszolás és festés egészen novemberig húztam (ITT), de közben a bejárati ajtó, és az előszoba is megszépült.
Valamint az erkély és a konyha is átesett némi – elég látványos – változáson, de mivel ezek a könyvbe kerültek, ezért nem írhattam róluk blogbejegyzést. Természetesen nem fognak elmaradni a blogon sem, de még mindig várok velük egy kicsit, hisz tudom, hogy a DEKOR.ÁLOM több karácsonyi kívánságlistán is szerepel, nem lőném le idő előtt a poént.
Amikor a DEKOR.ÁLOM elkészült és nyomdába ment (ITT), azt gondoltam, hogy egy picit leereszthetek majd. Hát ezt rosszul hittem: egyrészről temérdek levegőben lógó együttműködésem volt, amit a könyv miatt őszre toltam, másrészről a kiadványt is promózni kellett. Többkörös könyvbemutatók újságíróknak, bloggereknek, barátoknak, erről még nem is írtam a blogon, de ami késik, nem múlik… Az üzleti együttműködéseket külön nem emelném ki, volt belőlük bőven, kisebb-nagyobb is, ezek menedzselése, adminisztrációja és egyáltalán a kommunikáció a tényleges munkán felül egyébként elég sok időt emészt fel, de aki vállalkozik, annak ezzel is számolni kell.
A fent leírtak mellett egy nagyon szuper projektben vettem/veszek részt, aminek során majd 2018 tavaszán megnyit Noszvaj legcukibb erdei kisháza.
Erről ITT írtam korábban. Bár ilyen jellegű munkákat nem vállalok, a Barátokkal azért időnként kivételt teszek. Így esett meg, hogy Bezerics Dani Budapesten nyíló Paletta Bisztróját is kicsit segítettem a háttérből, illetve amikor csak volt egy szabad órám, a helyszínen koordináltam az átalakítási munkálatokat. Ezzel kapcsolatban is adós vagyok egy részletes poszttal Nektek, de addig is megmutatom miből, mit hoztunk ki:
Az év folyamán több lakberendezési tanácsadáson is jártam ügyfeleimnél, ennek egyik helyszíne egy kis fodrász szalon volt, amiből végül egy közös diy munka is született, ITT írtam róla.
Van még egy oktatáshoz kapcsolódó munkám, de ez nem passzol a blog témáiba (és biztos vagyok benne, hogy nem is lenne izgalmas, ha matematikai feladatokat osztanék meg itt), így csak annyi említést teszek róla, hogy az idei évben a fentiek mellett átlagosan kb. havi 30 órát szántam erre a tevékenységre, szóval kicsit sem volt munka terén laza ez az év. Ebből a tevékenységből születnek egyébként a legnagyobb személyes sikerélményeim, egyszer talán majd erről is írok…
Idén a nyaralás kimaradt, hiszen a könyv fotózása a nyár kellős közepére esett… Próbáltam kisebb, pár napos kiruccanásokkal beiktatni némi pihenést: Fitt-Wellness hétvégét és vitorlázást a Balatonnál, Anya-Lánya feltöltődést Mezőtúron és Barátnős utazást külföldre, melynek célállomása Barcelona volt. November végén pedig még egy romantikus őszi hétvégének is jutott hely a zsúfolt naptárban.
Úgy voltam vele, hogy egy ennyire pörgős és termékeny év végén (amiben nem sok pihenés volt), igazán megérdemlem, és megtehetem hogy decemberben visszavegyek a tempóból. Erről legutóbb írtam egy bejegyzést is, ITT. Ennek eredményeképpen most kényelmesen, kipihenten, a kanapén kuckózva, bort kortyolgatva írom Nektek ezt a posztot.
Még néhány számadat, ami talán érdekes lehet:
Ebben az évben összesen 40 blogposztot írtam, ami azt jelenti, hogy átlagosan kb. 9 naponta kaptatok tőlem olvasnivalót. Talán nem olyan sok, de a fentiekkel együtt, ez szerintem azért szép teljesítmény. A Facebookon +7.000 követőm lett, ilyen dinamikus növekedés még sosem volt eddig. Ezzel együtt néhány gonosz troll is betalált, ezeket még tanulom kezelgetni (leginkább, hogy nem reagálok az írásukra), mert eddig ilyennel ritkán találkoztam a saját felületeimen. A költözés óta +3 kg van rajtam, ami annyira nem látszik, de én érzem, és nyilván azért van, mert a sportolásból (a rendszeres futásból) kizökkentem. Ezen most kicsit jobban kell dolgoznom, de úgy vagyok vele, hogy ez a „baki” még belefér, tavaszra újból formában leszek. Aki esetleg nem olvasta volna, 2014-ben ennél jóval többet sikerült leadnom, ITT. A könyvem 3000 példányban jött ki a nyomdából, amiből közel 500 db-ot előrendeltetek, ez nagyon jól esett.
Mindent egybevetve ez az év csúcsszuper volt, de azért jövőre próbálok egy kicsit kevesebbet vállalni (pl. nem veszek új lakást és nem írok könyvet, haha), és újból több időt szentelni a sportnak, és az évközi pihenésnek.
Köszönöm Nektek, hogy idén ennyien velem voltatok, tartsatok velem jövőre is!
Mi is nagyon köszönjük a kitartò, odaadò, minősègi munkàidat ès posztjaidat! Imàdom a dedikàlt könyved, olyan jò beleolvasgatni ès csemegèzni belőle! Mindig felvidìt, ha fellapozom! Köszönöm! Ès Legyen olyan az ùj èved, amilyennek elkèpzelted! Orsi 🙂
Köszönöm Orsi, ez nagyon jól esik! Nem is tudod elképzelni, mennyire motiváló is 🙂
Kedves Juditu!
Szuper a könyved, nekem már megvan és remélem lesz folytatás!
Sok ötletet kaptam tőled, köszönöm hogy vagy!
Nagyon boldog és még sikeresebb Új Évet kívánok Neked!
Köszönöm szépen 🙂 Boldog Új Évet Neked is!
Keves Juditu!
Mindig izgatottam várom az új posztokat a blogon és örömmel olvasom őket! Gratulálok a sikeres 2017-es esztendőhöz, és hasonló sikereket kívánok 2018-ra is!
Boldog, sikerekben gazdag Új Évet kívánok!
Köszönöm szépen 🙂 Boldog Új Évet Neked is!