Régen adtam már hírt az erdei kisházról, ami persze nem jelenti azt, hogy ezen a fronton nem történt semmi. Az őszi-téli időszak picit lelassította a munkálatokat, de azért mostanra már látványos dolgokat is tudok Nektek mutatni.

Aki esetleg nem tudja, miről van szó pontosan, az ITT elolvashatja a korábbi bejegyzésemet. Ugorjunk gyorsan vissza egy évet, ez a fotó nagyjából akkor készült:

Messziről cuki, de a házikót kívül-belül azért elég komolyan újra kellett rakni víz-, villany-, csatorna-, szigetelés-, szerkezet-, nyílászáró- és burkolatügyileg, és egy csomó új menőség is épült, amire jórészt ráment a nyár és az ősz is. Ezekről nem fogok részletesen írni, inkább csak mutatok néhány fotót kívülről és belülről, amik jól illusztrálják, hogy honnan hova jutott a projekt az elmúlt hosszú hónapok alatt.

Nagyjából így kezdődött:

Aztán egyre csak szépült, és egészen új karaktere lett:

Kezd abba a fázisba érni a dolog, amikor többnyire már „csak „a vendégek számára komfortos berendezéssel és dekorációkkal lehet foglalkozni. Még mindig nincs minden a helyén, de a két felső szint már egészen jól áll.

Mivel a faház maga nem a nulláról épült fel, így voltak/vannak olyan adottságok, korlátok (fizikai, anyagi, időbeni, stb.), amikhez tetszik vagy sem, de igazodni kell (pl. 70-80 cm-es parapetek). Illetve Zolinak is voltak olyan elképzelései, vágyai, amikből nem engedett – és mivel ez tulajdonképpen az ő projektje -, így ezekhez a meggyőzés sikertelensége után ugyancsak igazodnom kell/kellett. Ez azért sok esetben megnehezíti a dolgomat, de pont ettől igazán izgalmas ez a munka. A tanácsadás és konzultáció során nem az a cél, hogy úthengerként vigyem végig az összes lakberendezési szabályt… Úgy törekszem az optimumra, hogy a végén Zoli is magáénak érezze a házikót. Na meg persze a vendégek is, ugyebár.

A kedvencem a fürdődézsa, tisztára, mintha Erdélyben lennénk:

Mutatok egy térbeli elrendezést is az alsó és középső szintről, hogy lássátok, hogyan oszlik fel a tér helyiségekre:

A 4 hálószobán felül a legfelső szinten van még egy 2 fős tóra néző(!) dobogós ágy is.

Többféle dizájn és stílus fordult meg a fejünkben, voltak egész merész ötleteink is, de végül úgy döntöttünk, hogy a nagyon karakteres, bohém vagy éppen most trendi irányok helyett inkább egy egyszerűbb, természetesebb, időtálló stílust valósítunk meg a kisházban, aminek egyik főszereplője természetesen a fa. A szobák fala és padlója jórészt ezzel van burkolva, ami eleve nagyon otthonos, meleg hangulatot kölcsönöz a helyiségeknek. A színekben sem fogunk vadulni, döntő többségében natúr árnyalatokat választunk fehér, bézs, szürke, némi fekete fog megjelenni a terekben…

Egy csomó menő bútort (pl. ágyat) azért vetettünk el, mert pl. kárpitozott, így nehezen tisztítható, vagy mert jól néz ki, de a rendelkezésünkre álló kis terekben használhatatlan. Szóval összeségében azt kell mondanom, hogy most elsődleges szempont volt a praktikum és a funkcionalitás, a megjelenés maga csak ezután következett. Egy vendégház berendezésénél teljesen más szempontok kerülnek előtérbe, mint egy otthon esetében.

Az alap bútorokon (mint ágy, komód, polcok, stb.) és funkcionális tárgyakon túl én hangulatfényeket, puha textileket, és olyan dekorációs kiegészítőket képzeltem ide, mint amilyen a saját otthonunkban is megtalálható. Elég sok kiadó faházat, vendégházat tanulmányoztam előtte az interneten, volt, amit pár napra ki is vettem, hogy vendégként is lássam/érezzem a dolgot.

Szóval itt tartunk most, tervezgetjük a berendezést, mert a tavaszi nyitás igencsak közeledik!

Addig is kövessétek az eseményeket és az erdei inspirációkat az Erdei Kisház Facebook és Instagram oldalán.