Nem is tudom, meg merjem-e mutatni azokat a fotókat, melyek a kis panel lakásom egyik legjellegtelenebb zugáról, a hálószobáról készültek egy hónappal ezelőtt. Igen, ez is amolyan suszter cipője eset, miközben mások hálószobáját újjá varázsolom, a sajátom szó szerint le van pukkanva. Nemhogy a design, de még az alapvető funkcionális elemek is hiányoznak, mint pl. egy karnis elhúzható függönyökkel.
Melyik kislány ne vágyna arra, hogy saját birodalmában ő legyen a tündérkirálynő? Vanda imádja, ha körülötte rózsaszín pillangók röpdösnek, mennyezetig nő a fa, ékszereit pedig egy bimbózó kisfára akaszthatja! Tündéri ötletek következnek!
…ahova az ember behúzódhat, ahol egyedül lehet, ahova bekuckózhat esténként. Lehet az egy olvasósarok, egy hobbyszoba, bármi, csak legyen a miénk, ahol senki és semmi nem zavar, ahol azt csinálhatunk, amit csak akarunk. Nektek van ilyen?
Nem vagyok megrögzött IKEA fan, de némely bútoruk, kiegészítőjük olykor totálisan le tud venni a lábamról. Különösen, ha a FYND részlegen találok rájuk! Olyan ez, mint amikor a second hand ruhaboltokban vadászom le a kincseket és annál nagyobb az öröm, minél olcsóbban jutok hozzá egy számomra tuti darabhoz.
Ti összeszámoltátok, hogy mennyit költöttetek Karácsonyra és mennyi időtök ment el plázákban a sorban állással, és a tömegben nyomorgással? Elszomorító, hogy mostanra a Karácsony és az ajándékozás maga valamiféle kötelező programmá vált, amitől előfordul, hogy frusztráltak, idegesek leszünk, aminek pedig semmi értelme. Én idén inkább bekuckózva varrogattam, sütögettem, ragasztgattam…
Gondoltam, idén költség/idő/energiatakarékossági megfontolásból az A Mi Otthonunkos karácsonyi anyagomat a saját otthonomban rendezem be, így talán esélyem van arra is, hogy nem hullafáradtan esem be a karácsonyfafa alá 24-én. Az anyagot november közepén fotóztuk és videóztuk, így nálam azóta karácsonyi dekorációban díszeleg a nappali.
Imádom, amikor Karácsony előtt néhány héttel bevetem magam a konyhába, egyenesen a mézeskalács project közepébe és aztán hetekig érzem a gyömbéres, fahéjas illatot a lakásban. Ez idén nem annyira jött össze, viszont szerencsére hivatalos voltam kedves régi barátaim hagyományos Mézes Partyjára, ami bőven kárpótolta az ünnepi ráhangolódás érzését. Mitöbb: a süti illatba keveredett, pálinkától édes kacajok az idei karácsonyi készülődésem legszebb pillanatai!
Honnan lehet megismerni a valódi DIY bloggert? Onnan, hogy rendszerint karikás szemekkel, kialvatlanul, de annál lelkesebben készíti el mindenhova a dekorációkat, míg a saját otthona úgy fest, mint ahova a bomba csapott be. Karácsony felé a posztok egyre ritkábbak, nem beszélve az otthoni dekorációról sem, ami idő és/vagy energia hiányában nincs vagy az utolsó pillanatban áll össze…valahogy. Na, akkor jelentem én sem adventi koszorúval, sem ünnepi ajtódísszel nem tudok előrukkolni idén, sőt a mézeskalácsokat is a Barátnőm Mézes partyján sütöm majd meg. Kialvatlan vagyok, de annál lelkesebb, utolsó éjszaka ugyanis sikerült összeraknom a rendhagyó adventi kalendáriumomat!
Arról írok, hogyan építem, szépítem a környezetet, amiben élek. Ötleteket és megvalósítási útmutatót adok azok számára, akiknek az otthon és a kert ugyanolyan sokat jelent, mint nekem.
