Amikor a faházat legelőször megnéztem, végérvényesen és menthetetlenül szívembe zárta magát a tény, hogy azt a tulajdonosok bizony a két kezükkel építették. Persze, ez nem is olyan meglepő, hisz a ’80-as években kész fa elemekből álló nyaralókat építeni igen nagy divat volt, de számomra sokat hozzáad az értékéhez, hogy akiktől megvettem, azoknak szíve-lelke, verejtéke is benne van a házikóban.
Megkérdeztem, hogy esetleg nincs-e korábbi évekből, netán az építés éveiből néhány fotó, amin lehetne látni, hogyan nézett ki a házikó bő 30 évvel ezelőtt. Annyira rendesek az eladóim, hogy előkerestek nekem jónéhány előhívott fotót, amikből szemezgetve, párat Nektek is megmutatok.
A kedves tulajdonos (aki Apukámnál pár évvel idősebb) mesélte, hogy anno, barátaikhoz jöttek a környékre látogatóba és akkor szerettek bele annyira a vidékbe, hogy vettek egy telket, és megépítették a faházat. Ahol most fenyőfák, tuják állnak, ott valaha egy nagy diófa volt…
Később, a telek teraszos kialakítása után megtörtént a füvesítés is. Itt lehet látni, hogy a házikó olyan, mintha egy domb tetején állna. Azért mondom, hogy mintha, mert a Bakony dimbes-dombos lankáin elhelyezkedő telek mögött a szomszéd telke további emelkedésben folytatódik tovább, de az én házikóm a kert aljából nézve annak legkiemelkedőbb részén áll. A névválasztásról még fogok külön bejegyzést is írni, mert egy jó darabig eltöprengtem rajta…
Ezen a fotón a kert végében álló cseresznyefa virágzó ágai még benyúlnak a képbe… Azóta ez az ág már le lett vágva, és maga a fa is igen öreg, ha egyszer netán az egészet ki kell vágni, akkor biztosan ültetek a helyére, de nem is egyet, hanem kettőt!
A terasz fölött emelkedő pergola csak sokkal később épült a házhoz, így az a képeken még nem látható, ahogy a sok fenyő és tuja sem, melyeket az évek során szép lassan ültettek.
Nekem egyébként nagyon tetszik az eredeti, natúr fa megjelenés, de nyilván az évek alatt rá kerülő festék remek védelmet adott neki (tényleg nagyon jó állapotban van). A sok-sok festékréteget nem fogom visszacsiszolni, szerintem bele is őszülnék, de az biztos, hogy a jelenlegi csokibarna árnyalat helyett kap majd valami egészen szép, különleges színt…
