Nemrég megmutattam a kisebbik hálószobát a tetőtérben, amit főleg családtagok, vendégek számára tartok fent. Most pedig jöjjön az a helyiség, ahol én szoktam aludni.

Ez a szoba nagyobb, mint a másik, hisz egy része benyúlik a terasz fölé. Bár korábban úgy gondoltam, hogy jók lesznek nekem a meglévő ágyak is még idén, de gyorsan kiderült, hogy a kinyithatós verziók több – egyhuzamban – ott töltött éjszaka után azért egyáltalán nem kényelmesek, kinek a dereka fájt tőle, kinek a háta. Ilyen volt az én szobámban lévő karfás ágy is:

Úgyhogy végül vettem az IKEA-ban egy NEIDEN nevű, fenyő – kétszemélyes – ágykeretet, ágyrácsot és hozzá matracot, amit már korábban is tervezgettem ITT.

Az eredeti elképzelés szerint ugyanúgy raktam volna be, mint a régi ágyat, de többszöri ottalvás során az is bebizonyosodott, hogy közvetlenül ablak alatt aludni nem jó érzés, nem is praktikus, nem véletlenül nem ajánlott alkalmazni lakberendezésben, kivéve ha nincs más megoldás.

Szóval összeszerelést követően az ágyat végül elforgattam 90 fokkal, és hogy a fejvég ne legyen útban a ferde tetősíknál, egyszerűen lenyisszantottam egy dekopírfűrésszel.

Nyilván úgy volt könnyebb vágni, hogy a fejvéget eleve a lábrészhez fordítottam:

Persze, a levágott léc sem ment kárba, rögtön hasznosítottam is a konyhában, amiről ITT írtam a blogon. 

Ezen kívül vettem még egy RAST komódot, amit szintén terveztem (bár kettő helyett elégnek bizonyult egy) és nagyjából ezzel össze is állt a szoba berendezése. 

Más dologra egyelőre azért nem szeretnék költeni (pl. éjjeliszekrényre, tükörre, éjjelilámpára, egyéb kiegészítőkre), mert egyrészről most is kellőképpen kiszolgálja az igényeimet, másrészről a szobát még ki szeretném festeni fehérre (és egy padlócsiszolás is jó lenne), emiatt nem akarom mindenfélével telepakolni. 

Ezen a fotón elég jól látszik, hogy a korábbi nagytükör mögött a tetősíkon fehér maradt a tapéta amikor kifestették a szobát. 

Egyébként rengeteg hely van még a szobában, úgyhogy az ágy alá be is tettem egy plusz matracot, ha kell még a hely, csak kihúzzuk és itt kényelmesen el lehet aludni:

A komódban pont jól elférnek a ruháim (írtam is róla ITT), méretben nem igazán kell nagyobb, bár lehet, hogy ez átmegy a kisebbik hálóba a vendégeknek és ide majd egy másik kerül.

Sőt, egy kis cicomázást is el tudok képzelni, akár bútorfestéssel és fogantyúcserével, de van egy erős gyanúm, hogy ezt nem idén fogom megejteni. Bár ezt nálam mostanában sosem lehet tudni…

A lényeg az, hogy kis költséggel be tudtam úgy rendezni a szobát, hogy kényelmesen tudok/tudunk aludni és minden elfér, amit itt tartok. Őszintén szólva a puritánsága ellenére (vagy éppen amiatt) nagyon szeretek itt ébredni.  

Ahogy a másik hálót elneveztem RÓKA szobának, úgy természetesen ez is kapott nevet. A komód tetején díszelgő hollóházi porcelánból nem nehéz kitalálni, hogy ez bizony a MÓKUS szoba. 

Titkon bízom abban, hogy idén is olyan szép őszünk lesz, mint amilyen tavaly volt, mert akkor még jópár hétig élvezhetem a faházat…

A bejegyzés támogatója: