A szeptember beköszöntével megkezdődtek a faháznál az őszi munkák. Az avar gyűjtése, a száraz ágak/gallyak aprítása, a különféle növények ültetése, átültetése, és még sorolhatnám. Most egy olyan dekorációt mutatok nektek, amit az ősz inspirált: a száraz falevelek és az egyéb, természetes módon lebomló alapanyagok…

Mielőtt belevágok a részletekbe, ugorjunk vissza egy évet az időben. Tavaly októberben alakítottam ki a nagy füves területen egy új ágyást, amihez azt a biológiai úton lebomló talajtakarót használtam, amit korábban már a blogon is láthattatok ITT.

FONTOS INFORMÁCIÓ: A tavalyi és a mostani bejegyzésben mutatott FLAXHEMP termék még néhány helyen kapható ezen a néven, de mivel nemrég átnevezték a terméket, ezentúl CHANVRELIN néven keressétek. A termék maga nem szűnik meg, szerencsére.

Az új ágyás kapcsán egy kis videóban bejelentkeztem, amiről ha lemaradtatok, ITT meg tudjátok nézni. A vége a legcukibb.

Szóval, ez az ágyás még nincs teljesen beültetve, de mindig kerül bele ez-az, lassan alakítom, nem sietek vele sehova. Jövőre már egészen szépen mutat majd, bár azért idén is lehetett már benne gyönyörködni.

Ebben az ágyásban kapott helyett a Franci emlékére ültetett rózsalonc is, ezért különösen kedves számomra ez a kis színfolt a füves terület közepén.

A kender, len és nem szövött textil keverékéből álló FLAXHEMP talajtakaró kiválóan teljesített, ezért idén is beszereztem belőle egy tekerccsel. Ezúttal nem csak talajtakarásra használtam, hanem dekoráció is készült belőle, méghozzá nem is akármilyen: 100%-ban természetes, idővel lebomló. 

Már régen nem az örökkévalóságnak készítek kedves kiegészítőket. Nem baj, ha majd idővel visszatér a természetbe az, amit a két kezemmel alkotok, sőt, ha már így van, akkor lehetőleg ne károsítsa azt. Ez motivált a körték elkészítésekor is, ugyanis ez legalább annyira őszi dekor, mint a tökök.

Tehát, fogtam egy kartont, és kivágtam belőle egy 40 cm magas, szabad kézzel rajzolt körte formát. Nem szimmetrikusat, az egyik irányba picit dől. Rajzoltam egy csepp formájú magot, majd az árnyékos fenyőfám alá betelepedve idekészítettem a többi alapanyagot is. Egy kosárnyi száraz levelet, juta madzagot, tűt, filcet, ollót, korábban levágott bambuszkaró végeket, a talajtakarót és egy csésze kávét, amit ezúttal kivételesen nem fogyasztás céljából főztem le. 

A talajtakaró anyagot egy éles ollóval könnyedén lehet vágni. 

Miután mindent kivágtam, jöhetett a kávé! Ezt ugyanis most színezésre használtam fel. Itt lehet játszani azzal, hogy jó erős feketét főzünk, vagy csak egy amerikai hosszút, attól függően mennyire szeretnénk erős színt.

Egy régi, már sokat megélt ecsetet használtam, mert ennek a szétálló vége kifejezetten alkalmas volt arra, hogy a kávét egyenletesen eloszlassam a felszínen.

Azt nem javaslom, hogy egy vödör kávéba mártsuk az egész anyagot, ugyanis jól megszívja magát, és nagyon lassan fog kiszáradni még a napon is. Nem véletlenül, hisz ez a lényege: a nedvességet egyrészről átereszti, de nem szárad ki rögtön, ezáltal is nedvesen tartja az alatta lévő talajt. 

Szóval, amíg a festett darabok száradtak (ez a napon történt, de árnyékban tudtam szépen fotózni), addig a nem festett darabokat elkezdtem egyszerű fércöltéssel összevarrni. 

A bambuszpálca lett a körte szára, amit egyszerűen csak két öltés közé beraktam a felső részen.

Mielőtt alul összevarrtam volna a körtét, jöhetett az avar, mint természetes tömő/töltőanyag. De egyébként lehet használni bármit, ami természetes alapanyag, akár ágdarálékot, vagy száraz kukoricacsuhét is. 

Összevarrás után a körte magjait is öltéssel rögzítettem. 

Utolsó lépésként diófa leveleket tűztem a körte tetejére és az oldalsó élet is még átsimogattam kávéval. 

Készen is van az egyik típus. 

A másik körte teljesen kávébarna lett. Olyan szépen megszínezte a kávé!

Készítettem egyébként rendes tömőanyagból (egészen pontosan párnabelsőből) is körtét, de ez kizárólag fedett/védett részen (teraszon, erkélyen, vagy beltéren) lesz dekoráció, addig, amíg szeretném. Pár év múlva akár szét is lehet bontani, és fel lehet használni a talajtakaró anyagot a kertben rendeltetésszerűen.

Ki nem találnátok, hogy a végén ki hagyta jóvá az egész projektet! Hát persze, hogy Franci utódja, Tündérke, bár itt éppen a jól megszokott napi erdei sétát követelte már.

Az elkészült körtékből a faháznál maradókat (amik avarral vannak töltve) a fenyőfa alá fogom tenni, itt ugyanis kevésbé éri a nap, illetve a csapadék, őszintén nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyi ideig lesznek így mutatós dekorációk. Bár lehet télire ezeket is leviszem a pincébe pihenni, mint a húsvéti nyuszikat, amikről ITT írtam tavasszal. 

Egyébként irtó jópofák élőben, tényleg kezd olyan lenni a kert, mint egy kis mesevilág. 

Szóval, ha megtetszett nektek ez a természetes, idővel lebomló alapanyag, akkor ne csak a növények alá terítsétek, hanem készítsetek belőle klassz dekorációt is.

Kör formában is kapható, 30 illeve 40 cm-es átmérővel (tudjátok, CHANVRELIN néven keressétek!). Mutatom azokat, amiket tavaly tettem a frissen ültetett növények köré.

Ezek a kert két különböző adottságú pontján vannak, így a takarás lebomlása is kicsit eltérő. Az viszont mindkét esetben megegyezik, hogy a legnagyobb aszályban sem száradt ki a talaj, és nem tört fel a gyom a növények körül. Ha már teljesen elszürkül az anyag, könnyen törhető, akár kézzel, akár ásóval is. 

A bejegyzésben bemutatott Nortene terméknevekre, elnevezésekre kattintva elérhetitek a Nortene oldalán a leírást, illetve a termékismertetőt, megvásárolni viszont webáruházakban, barkács- és gazdaboltokban, kertészeti boltokban és további Nortene pontokon van lehetőségetek. Szóval kattintsatok vagy keressetek rá a termék nevére, és fel fognak jönni az árak és az árusító helyek.

További Nortene termékeket és inspirációkat a márka fb oldalán és Insta oldalán találtok. 

A bejegyzés támogatója: