Melyik kislány ne vágyna arra, hogy saját birodalmában ő legyen a tündérkirálynő? Vanda imádja, ha körülötte rózsaszín pillangók röpdösnek, mennyezetig nő a fa, ékszereit pedig egy bimbózó kisfára akaszthatja! Tündéri ötletek következnek!
…ahova az ember behúzódhat, ahol egyedül lehet, ahova bekuckózhat esténként. Lehet az egy olvasósarok, egy hobbyszoba, bármi, csak legyen a miénk, ahol senki és semmi nem zavar, ahol azt csinálhatunk, amit csak akarunk. Nektek van ilyen?
Nem vagyok megrögzött IKEA fan, de némely bútoruk, kiegészítőjük olykor totálisan le tud venni a lábamról. Különösen, ha a FYND részlegen találok rájuk! Olyan ez, mint amikor a second hand ruhaboltokban vadászom le a kincseket és annál nagyobb az öröm, minél olcsóbban jutok hozzá egy számomra tuti darabhoz.
Gondoltam, idén költség/idő/energiatakarékossági megfontolásból az A Mi Otthonunkos karácsonyi anyagomat a saját otthonomban rendezem be, így talán esélyem van arra is, hogy nem hullafáradtan esem be a karácsonyfafa alá 24-én. Az anyagot november közepén fotóztuk és videóztuk, így nálam azóta karácsonyi dekorációban díszeleg a nappali.
Jó jó, tudom, hogy az ünnepek közeledtével illene karácsonyi dekorációs ötletekkel szolgálnom, de ma olyan jó kis délelőttöm volt, hogy ezt muszáj megosztanom. Ma ugyanis végre belevágtunk az „Elmo projectbe”, amit Andika barátnőmmel hónapok óta tervezgetünk (tologatunk). Az elképzelés szerint kicsi fiának, Rolandnak a szobájába Szezám utca lakóit, első körben Elmot költöztetjük be.
Éjfél van és mire befejezem ezt a bejegyzést minden bizonnyal már éjjel 2 lesz, de most már aztán tényleg megírom és feltöltöm ezt az anyagot, még akkor is, ha nem alszom egy szemhunyásnyit sem. Az a helyzet, hogy megint több lábon állok, mint kellene, és ha hiba csúszik a menedzsmentbe olykor hetek is eltelnek, hogy nem posztolok semmit, pedig van ám anyag bőven!
Emlékeztek még arra a történetre, amikor a kedvenc szürke falam egyik napról a másikra megadta magát? Ha nem, illetve, ha akad olyan, aki még nem olvasta az Omlik a fal, juhé! bejegyzést, most mindenképpen tegye meg, mert – bár az alábbi sorok és fotók önmagukban is nagyon a helyükön vannak, de – a leírtak azzal együtt alkotnak egy teljes egész történetet az Életemben.
Egy kétajtós ruhásszekrény praktikus darabja az otthonunknak, ruhaneműt, sálat, csecsebecsét tárolhatunk benne. De mi történik akkor, ha gondolunk egy merészet, és újratöltjük tartalmát? A válasz: lesz egy klassz zárható „dolgozószobánk”.
Arról írok, hogyan építem, szépítem a környezetet, amiben élek. Ötleteket és megvalósítási útmutatót adok azok számára, akiknek az otthon és a kert ugyanolyan sokat jelent, mint nekem.
