Pár éve volt már arról szó, hogy lesz könyvem, amiben diy divatcuccok szerepelnek. Sajnos, ez pont egybeesett azzal az időszakkal, amikor +12 kg volt rajtam, így a ruhák és a kiegészítők jó részét inkább nem rajtam, hanem modell alkatú Viki Barátnőmön fotóztuk be.

Az ötletkönyv kiadásától végül még a szerződés aláírása előtt visszaléptem (mert pufi voltam és depis, agyonretusált, levékonyított fotókat meg nem szerettem volna magamról), de a projektek megvannak ám, úgyhogy máris mutatom az egyik kedvencemet!

Ez a ruha nem éppen a mostani szeles időjáráshoz passzol, de biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog Nektek! Ráadásul alig kell hozzá alapanyag, és nem igényel különösebb varrás tudást sem.

A ruha alapja egy nagyméretű (80x200cm), egyszínű pashmina sál, amit a Hádában vettem valamikor. Nagyon szeretem a szürkéskék színét, őszintén szólva egy kicsit hezitáltam is, hogy belevágjak-e az ollóval. De hát mi vesztenivalóm van egy 1000,- Ft-os sálon?

Úgyhogy előkaptam a szabóollómat és nekiestem. Először az alsó rojtokat vágtam le úgy, hogy az egyik felén kicsit kikanyarítottam az anyagból is, hogy íves legyen. Azt szerettem volna ugyanis, hogy a ruha fazonja elöl rövidebb legyen és kilátszódjon a térd, hátul viszont hosszabban érjen le.

Félbehajtva vágtam ki a nyaknak egy egyenlő szárú háromszöget, ennek a résznek a beszegése lesz majd egy kicsit macerásabb.

Az élek mentén ugyanis könnyű visszahajtani az anyagot, de a csúcsoknál a kivágás jellege miatt ez nem adódik egyértelműen. Ügyesen kell az ujjunkkal kialakítani az ívet, ráadásul a szálirányok itt pont váltanak is. Hogy könnyebb legyen elképzelni, hogyan is áll össze a ruha készítettem hozzá egy ábrát a vágás- és varrás vonalak bejelölésével:

Először a nyakát szegtem be, majd oldalt varrtam össze, végül alul körbeszegtem. Egy övvel összefogva és eligazítva szerintem nagyon csinos ruha, akár magassarkúval, akár lapos szandállal hordjuk. Mi arany övet és hozzá arany szandált választottunk hozzá, és hogy teljes legyen a szett, egy hozzá passzoló kézitáskát is feldobtam arany pöttyökkel.

A táska egy bézs színű, vékony arany szálakat rejtő – naná, hogy ez is turis – darab. Első lépésként kemény könyveket raktam bele, hogy majd könnyebb legyen a vasalás. Amúgy, ha vékony a táska, érdemes a könyveket bebugyolálni kistörölközőbe vagy konyharuhába, nehogy a végén valami lakástűz is kinézzen a dologból!

Ezután ráhelyeztem az arany színű fémpöttyöket, amiket hobbyboltban, gyöngyösboltban lehet beszerezni, „felvasalhatós arany fém strassz” néven keressétek. Ezt egyébként pákával a legcélszerűbb felhelyezni, de akinek nincs otthon, az vasalóval is meg tudja oldani a dolgot.

Ezeknek a strasszoknak ugyanis ragasztó van a hátoldalán, ami hő hatására megolvad, beszivárog az anyag szálai közé és kihűlve megszilárdul.

Két dologra kell csak figyelni: a vasaló legyen a legmagasabb hőfokra állítva és legalább egy percen keresztül vasaljuk, lassan haladva, hogy minden pöttyöt elég ideig érjen a hő. Én sütőpapíron keresztül vasaltam, így nem csúsztak el a felhelyezett díszek.

És a végeredmény pedig:

Ha tetszett a poszt, EZT is nézd meg!

Egyébként a könyv fotózása után vágtam bele az életmódváltásba, amiről ITT írtam.