A teraszról ritkán írok, sőt, viszonylag keveset is mutatom, pedig nagyon sok időt töltök itt. Gyakorlatilag ez a kültéri “irodám” a nyári időszakban, és ez ad helyet a közösségi étkezéseknek, kávézásoknak, borozgatásoknak, beszélgetéseknek. Viszont még mindig a régi, felfagyott, megrepedezett, sok helyen javítgatott hexagon járólapok fedik…

A legnagyobb probléma vele, hogy a repedt lapok mellett a fuga is darabokban jön ki, és ugyan rendszeresen korrigálom és sepregetem, de apróbb részek így is a legváratlanabb pillanatban kerülnek a talpam alá…

Ezért úgy döntöttem, hogy veszek egy olyan kültéri szőnyeget, ami egyszerűen elfedi ezt a problémát. Amúgy is szeretem a szőnyegeket, nincs olyan helyiség ahol ne lenne leterítve egy-egy jópofa darab a padlóra. Ráadásul előszeretettel variálom őket: ha ilyen szemmel visszanézitek a blogposztokat, akkor szembetűnő lesz. Egy szőnyeg jól esik a talpamnak, jól áll a térnek, és sok tekintetben praktikus.

Itt a faházban pl. a ház alatti pince rendkívül hűti a földszinti hidegburkolatot, úgyhogy már csak ezért is van sok helyen szőnyeggel borítva a nappali, az étkező, az előszoba és még a konyha is. Az már csak hab a tortán, hogy Franci is imádja a szőnyegeket, leginkább répát enni rajta, de sokszor azon pihen elterülve. 

Szőnyegeket szoktam használtan is venni, sőt, az előző tulajdonos által itt hagyott darabokat ugyancsak szeretem kombinálni az újabbakkal. Viszont az akciókat is szoktam lesni, így szúrtam ki, hogy a DIEGO-ban leárazva kapható olyan kültéri/beltéri szőnyeg, ami számomra ideális lenne a teraszra, hogy a járólap problémáit elfedjem. Végül egy Ottawa fantázianevű nagyobb darabot választottam, ami mintájában és árnyalatában passzol a faház natúr, bézs alapszíneihez. Sőt, mellécsaptam a kistesóját is, hogy legyen csereszőnyegem a konyhában. 

Maga a szőnyeg nem nehéz, mint minden szőnyeget ezt is összetekerve lehet szállítani. Simán belefér bármelyik autóba, de még kézben is könnyen lehet vinni A-ból B-be.

Kibontás után 24 órát hagytam pihenni fejjel lefelé, hogy kirúgja magát. Ezután első dolgom volt alaposan lesöprögetni a teraszt és kivinni a szőnyeget. 

Hát komolyan mondom, isteni érzés, hogy nem papucsban kell mászkálnom minden egyes alkalommal a teraszon. Persze, nem az egészet fedtem le, ahhoz jópár kellett volna ebből a 160×230 cm-es darabból, de az egyik legneccesebb rész (a kerti kanapé előtt) most el van fedve… 

A látványon is sokat dob, mert nemcsak repedezett a régi járólap, de az elefántcsont szín bordó elemekkel van “díszítve”. Mutatok is egy korábbi fotót, ahol ez nagyon jól látszik:

Nem bánom, hogy ezt a mintát most már kevésbé látom… Egyébként az sem gond, ha elered az eső. Ilyenkor általában be szoktam kapkodni a dolgokat a fedett részre, de ha a szőnyeg megázna, akkor felfüggesztve szépen ki lehet szárítani. 

A színe, a mintája és az anyaga miatt szerintem a napi koszt is jól bírja majd, de ez úgyis kiderül a használat során. Ami biztos, hogy ezt a szőnyeget fogjátok még bent, a kanapé előtt is látni, amikor beköszönt a hűvösebb őszi időszak. Színeiben némelyik fotón (amelyiket telefonnal fotóztam) szürkének tűnik, valójában viszont a bézs árnyalatok dominálnak.

De ha már a benti részt említettem, mutatom is a kistesót a 80X160 cm-es méretű szőnyeget a konyhában. Tudom, vannak kifejezetten konyhába való darabok is, de ez a síkszövött jellege miatt számomra ideális.

Amúgy sem szoktam nagyon pancsolni a konyhában, és ritkán esnek ki a dolgok a kezemből. Ez-az persze lepotyoghat, de még egyik szőnyegem (és festett járólapom) esetén sem volt ez gond.

Egy tippet adnék még, ha ellátogattok a DIEGO weboldalára. Az OUTLET kínálatot mindenképpen érdemes megnézni, klassz darabokra lehet akadni kedvező áron. 

A bejegyzés támogatója: