A fürdőszobám munkálatai során olyan apróságokkal is kell foglalkozni, ami első hallásra talán nem is tűnik fontosnak. Ilyen pl. a rugalmas tömítés, ami nem egy bonyolult dolog, csak tudni kell, hogy mit és hogyan érdemes használni hozzá.

A szilikon tömítés alapvetően azért jó, mert rugalmassága miatt az általa kitöltött illesztéseknél nem lesz repedés. A hőingadozással ugyanis az anyagok tágulnak, zsugorodnak, mozognak, és ez pl. egy vizes helyiségben hosszú távon kritikus is lehet, a résekbe beszivárgó víz, pára miatt. 

Nálam a fürdőkád eleje burkolva van és cementes fugával vannak a fugarések kitöltve. Ugyanilyen fuga került az akril kád és a csempe közé is, ami jól láthatóan az idő során itt-ott megrepedt, kipotyogott.

A kád szélén időnként lecsorduló víz (pl. amikor zuhanyzás után kilépek, vagy Franci mancsait megmosom és kiemelem őt a kádból) itt szépen be tud szivárogni. Ráadásul, nekem ez a rész festve is van, így a festést is megkezdheti, bár az elmúlt egy évben szerencsére ilyen nem történt.

Az akril kád ugyan fixen áll, de ha a szélére ülök, akkor a felső peremnek van egy icipici mozgása, szóval a merev fuga semmiképpen nem jó az alsó élénél. Ezért vettem ezt a rugalmas tömítő anyagot fehér színben:

A tubushoz kell egy kinyomópisztoly, ezzel lehet majd a szilikont egyenletesen kinyomni belőle.

Nagyon fontos, hogy maga a rés pormentes és száraz legyen. Ezt ki lehet porszívózni, illetve ecsettel ki lehet tisztogatni. Miután alaposan megtisztítottam a célterületet levágtam a tubus tetejét egy sniccerrel és a csőrét is. Utóbbit érdemes kicsit ferdén vágni (45 fokban), így jobban a felületre lehet majd illeszteni a végét és könnyebben lehet majd húzni is. 

Mielőtt belefogtam, kevertem egy kis mosogatószeres vizet és spriccelős flakonba töltöttem. Ez segít abban, hogy a felesleges anyagot lehúzzam. Na, nem mondom, hogy teljesen egyenes lett a kinyomott tömítő, de nem is ez a lényeg. Tapadjon a kádhoz és a csempéhez is, és sehol ne látszódjon már a rés.

Ezután óvatosan megspricceltem a felületet a mosogatószeres vízzel, de azért nem áztattam el. 

Utána spatula híján fogtam egy fa ecsetet és ennek a végét is megspricceltem, majd kétszer áthúztam a szilózott részen, ezzel eltávolítva a felesleget és szépen elsimítva a tömítést.

Persze, ezt lehet ujjal is, de így sokkal könnyebb és nem lesz utána ragacsos sem a kezünk. A felesleget pedig szintén mosogatószeres ronggyal le lehet szedni a spatuláról. Akartom mondani az ecset végéről. 

Tudom, hogy a sok fehér miatt nem látszik tökéletesen az eredmény, de azért remélem, átjön a lényeg. Majd megnézem, hogy pár hónap használat után hogy bírja majd a tömítés, de elvileg ennek nem szabadna megrepednie.

Ez a technika természetesen a mosdó / kád illesztésénél is ugyanígy alkalmazható. A festéssel az utolsó rétegnél tartok, úgyhogy már csak napok kérdése és itt végre egy fürdőszoba lesz. Az előzményeket ITT olvashatjátok.

A bejegyzés támogatója: