Ez volt az a Térnyerők szoba, ahol gyakorlatilag mindent ki kellett paterolni a régi szobából…zsúfolt volt, komor és sötét, és ezt a tulajdonosok is érezték. Ők még a fotelhez sem ragaszkodtak, mondván régi és rozoga, de hát azért egy art deco fotelt azért mégsem dobunk ki, ugye?
Nézzük akkor az eredeti állapotot: sárga falak, organza függönyök, 80-as évekbeli művelődési házba való bútorok, és ráadásként polisztirol mennyezetburkolat (mellékesen jegyzem meg, nem az ízlés hiánya miatt volt ilyen ez a szoba…)
Olga és Karcsi – akik egyébként annyira már nem fiatalok, mégis – szellős, modern nappalira vágytak, kihúzató kanapéval, könyvespolcokkal, ahova a hifi cuccok is beférnek. Csakhogy nem volt túl nagy szerencséjük, amikor a pénzhúzára került sor, és így nekem sem. Ugyanis a szűk keret miatt pár fontos dologról le kellett mondanom, amiket eredetileg beterveztem, és tudtam, hogy ők is örülnének neki. Pl. a könyvespolcokról…
Így tényleg szellős lett a szoba, jobban mint gondoltuk. A méretes, kinyitható kanapé ugyanis elvitte a költségek nagyrészét. Annak viszont örültem, hogy a két lepukkant fotelben még az elején megláttam a lehetőséget, azokat ugyanis kevesebb, mint 10.000,- Ft-ból sikerült újjá varázsolni.
A régi kárpitot lebontottam, de nem dobtam ki, mivel tökéletes szabásminta az új anyaghoz. Lecsiszoltam a karfákat és a lábakat, ezután alapozás, festés, lakkozás következett.
Kiszabtuk a megfelelő anyagdarabokat, ahol kellett varrtunk is. Eredetileg nem volt flíz a fotelen, de én tettem rá, mert így könnyebben, puhábban lehet a textilt elsimítani.
A párnákat, képeket, lebegő könyveket is saját kezűleg csináltuk, és bár erősen hiányérzetem maradt a szobát illetően, azt hiszem a változás mégis nagyon látványos. Főleg, ha ránézek a before fotókra…
