Ez volt az első Térnyerők bevetés, és egyben az egyik kedvencem. A feladat igazi kihívás volt számomra!
Egyrészről, mert én még csak ekkor ismerkedtem a stábbal, és hogy hogyan kell lakberendezni kamera előtt. Másrészről a házigazdák (Viki és Misi) egyáltalán nem rajongtak az élénk, harsány színekért, és nem pártolták a konvencionális megoldásokat sem, mint pl. mesefigurás falfestés, macis bordűr, vagy műanyag játéktárolók. Cserébe viszont szeretik a népies motívumokat, a nagyszüleink idejéből származó régi tárgyakat. Olyan letisztult színvilágú babaszobára vágytak, ami tökéletes lesz, akár kisfiú, akár kislány lesz a lakója… A szoba, amit át kellett alakítani eredetileg hobbyszoba volt: varrógép, anyagok, ecsetek, festékek, vásznak tárolóhelye. Szerencsére így a kipakolással nem volt nehéz dolgunk (nem minden szoba átalakításánál voltunk ilyen mázlisták). A feladatot viszont az nehezítette, hogy Viki csakis olyan bútorokat szeretett volna, amiket nem kell pár év múlva lecserélni, hanem praktikusan használhatók, akár 10 év múlva is. Ezért kisebb méretű gyerekbútorok helyett egy nagy szekrény, és egy kihúzhatós ágy szerepelt a terveken. Előbbi jól elnyel mindent, utóbbin pedig lehet babázni, pihenni, később pedig a gyerek ágya lehet majd.
Mivel Viki nagyon ügyeskezű, így bátran gondolkodtam saját készítésű dekorációkban, kiegészítőkben is. Így készült faágból babaruha fogas, vagy éppen az ágy fölé „hinta” (babaforgó helyett). A babaágy mögötti falra népmesés motívum került, aminek a közepébe a baba megszületése után bele lehet írni a nevét. A szobában sok faláda, fonott kosár kapott helyett, ezek leginkább játéktárolóként funkcionálnak majd.
A párnák egy részét saját kezűleg varrtuk (míg Márk el nem rontotta a varrógépet egy jelenetben, de persze a poén és a műsor kedvéért beáldoztuk a masinát, amit azóta már megszerelt Borostás Úr). A többi párna Vigvári Judittól érkezett.
Viki nagyon lelkesen vetette bele magát a munkálatokba, a festőhengerrel és a vékony ecsettel is rutinosan bánt.
A komódként funkcionáló ládát lomtalanításon bizniszeltük (amúgy vicces volt, ahogy a stáb busszal meg kamerával keringtünk a kupacok között, jöttek is a jónépek, hogy melyik tv-től vagyunk?). Alapos fertőtlenítés után, lecsiszoltuk, aztán a fa hibáit meghagyva lealapoztuk, lefestettük.
Az éjjeli szekrényt Fricitől, az ószerestől vettük, a kistalicska pedig Viki férjének, Misinek volt gyerekkori játéka. A konzervdoboz talpú lámpa, pedig Viki saját alkotása, mi pedig egy új lámpabúrát tettünk rá pöttyös anyagból.
Régi képkeretből (amit szintén lomiztunk) és csirkehálóból pedig fényképtartót készítettünk, amin most még az esküvői fotók díszelegnek, később a baba fotói kerülhetnek ide.
Fotó: Szabó Gergely
Az anyag az A Mi Otthonunk magazin 2012. december-januári lapszámában is megjelent. Nézzétek meg a Spektrum Home csatornán vetített adásokból készült összefoglaló videót is itt.
Kreatív producer: Pálinkás Norbert
Vezető operatőr/producer: Poór Attila
Főszerkesztő: Szalontai Rita
Szerkesztők: Izing Róbert, Egyed Tamás, Lang Orsolya, Kabarcz Zsófia
Műsorvezető/producer: McMenemy Márk
Lakberendező/szakértő: Varga Judit
Szakember: Kiszel Miklós
Kedves Judit érdeklődnék a falfesték színe miatt. Illetve a legelső képen látható képet hogy csináltátok? Az egész szoba csodaszép valami hasonlót álmodtam meg én is, Bár lehet, hogy a farla én tenék majd egy fát, viszont azt nem tudom, hogy ez a falszín és a fa illene e, de ebbe a színbe beleszerettem és én is fehér bútort szeretnék majd.
Húúú Barbi, ez jó kérdés, de sajnos nem tudom a választ. Általában mindig elmentem, dokumentálom adott projektnél a festékkódokat, de ez annyira az elején volt a forgatásoknak és jó nagy fejetlenség volt, hogy ez elmaradt. Mindenesetre biztos, hogy nem kevertettük és ha jól emlékszem Duluxot vettem!