Napokig, sőt hetekig agyaltam a wc csempéjén. Már a fehér alapozás is megvolt a felületen, de a mintát még mindig nem tudtam eldönteni, és már az is megfordult a fejemben, hogy fehéren hagyom az egészet, és kész… Aztán mégis rábukkantan a megfelelő mintára!
Olyan kicsi ez a helyiség, és úgy tűnik nincs is vele sok tennivaló, de azért a sok apró feladathoz – és persze a jó munkához, mint tudjuk – idő kell. Lássuk, hol tartok most!
Még két év sem telt el, és én már megint egy wc-t újítok fel. Pontosabban ezúttal is csak kipofozom, mert alapvetően nincs vele nagy baj, de az esztétikum cseppet sincs meg benne…
Vagy inkább „Tervetuloa Suomeen”! Pár nap Balaton parti heverészés után fogtam a kis motyómat és elrepültem északra, Finnországba. Még sosem jártam Európának ezen a részén, épp ideje volt felfedezni…
…biztosan nagyon boldog lenne. Sajnos, ő már nincs köztünk, de néhány kedves tárgya nálam kötött ki és az én otthonomat díszíti ezentúl, mint pl. ez a fali virágtartó is.
Néhány fotómon szemfülesek kiszúrták, hogy a dolgozósarkomban már polcok is vannak az íróasztal felett. Természetesen ebből sem hiányozhatott némi diy megoldás.
Az új lakásomban igyekszem mindent a lehető legpraktikusabban kialakítani, főleg tárolás tekintetében. Az alapelvem az, hogy semmi ne legyen feleslegesen szem előtt, de ha bármire szükség van, akkor könnyen hozzá lehessen férni. Így kerültek az óráim és az ékszereim a falitükör mögé.
Ha össze kellene számolnom, hogy az utóbbi években hány szék/puff/fotel fordult meg az otthonomban vagy konkrétan a kezem alatt, akkor elég szép szám jönne ki a végén. De azt látom, hogy ez valahogy általánosságban jellemző szakmabeli kollégáimra és a legtöbb otthonszépítő ismerősömre, barátomra is. Egy (vagy 2, 3, 4) széket lecserélni ugyanis a legegyszerűbb dolog, és nem is feltétlenül költséges, cserébe elég látványos.
Arról írok, hogyan építem, szépítem a környezetet, amiben élek. Ötleteket és megvalósítási útmutatót adok azok számára, akiknek az otthon és a kert ugyanolyan sokat jelent, mint nekem.
