Be kell vallanom, hogy adventi koszorúk terén csapnivaló vagyok. Na, nem azért, mert nem tudok összerakni egy ízléses darabot, de találkoztatok Ti a blogon az elmúlt 6 évben egyetlen gyertyával tűzdelt koszorúval?
Nem tagadom, egyszerűen odavagyok a finom, puha pasztell árnyalatokért. Főleg a krém, rózsaszín és bézs színek letisztult verzióit kedvelem, és ezek nem csak az öltözködésemben, de az otthonomban is meghatározóak.
Sokáig vártam rá és Ti is, de végre készen van az új konyhabútorom! Semmi flanc, semmi felesleges csicsa, csak könnyen tisztán tartható minimál elemek, amik mindent praktikusan elnyelnek…
Egyáltalán nem volt tudatos, hogy az első posztom megszületése is novemberre essen, akárcsak a saját szülinapom. De, ha már így alakult, akkor együtt ülöm meg mindkettőt, innentől kezdve már mindig.
Hopp, megint elröppent egy év… Bizony, a blogom megint öregebb lett egy évvel, amit nyilván jól meg is kell ünnepelni!
Pár hét (kényszer)pihenő után lassan, de biztosan a konyhaprojekt is újból halad előre. Nem, sajnos még nincsen készen, de már látom a fényt az alagút végén!
Arról írok, hogyan építem, szépítem a környezetet, amiben élek. Ötleteket és megvalósítási útmutatót adok azok számára, akiknek az otthon és a kert ugyanolyan sokat jelent, mint nekem.
