


Jó ideje élek már a kis panelemben, 13 éve. A régi lakásfotók között kotorászva elárasztott egy csomó kedves emlék, és a könnyek: sírva röhögök!


Hosszú idő óta ez az első olyan év végi poszt, ami nem azzal kezdődik, hogy mennyire kemény évem volt és már megint hullafáradtan estem be a karácsonyfa alá! Nem-nem, ez az év más volt, mint a többi: Életem egyik legjobb időszaka van mögöttem.


Hinnétek vagy sem, de majdnem kimaradtam belőle! Szerencsére, végül úgy alakult, hogy a könyvben szereplő bloggerek között, az én is ott virítok.

Egyáltalán nem volt tudatos, hogy az első posztom megszületése is novemberre essen, akárcsak a saját szülinapom. De, ha már így alakult, akkor együtt ülöm meg mindkettőt, innentől kezdve már mindig.

Arról írok, hogyan építem, szépítem a környezetet, amiben élek. Ötleteket és megvalósítási útmutatót adok azok számára, akiknek az otthon és a kert ugyanolyan sokat jelent, mint nekem.





