Csak két olyan szoba volt a Térnyerőkben, ahol nem kellett drasztikus változásokat véghez vinnünk. A szobák zömében falfestés, bútorcsere és/vagy tuning játszott, és rendszerint megszakadtunk a ki- és bepakolásban. Ezúttal egy olyan szobát mutatok, ahol az alap bútorok teljesen rendben voltak, a stílus is adott volt, az üres felületek viszont dekorációért kiáltottak! Sőt mivel a igen magas összeg került kihúzásra, nem spróroltunk a pénzzel: drága dizájner tapéta, különleges fények, extra bútorfólia is került a szobába.

A helyiség így festett eredetileg:

Nekem egyébként nagyon tetszettek a fehér függönyök, de hát a tv-ben a színek mutatnak, úgyhogy kvázi elvárás volt, hogy színt vigyek a szobába (ez amúgy minden szobára élt), pedig nem minden térnek áll jól a színes-szagos megjelenés.

A tv polcon lévő könyvek amúgy is színkavalkádban úsztak, szóval hirtelen nem is tudtam milyen színt vigyek be…

A konyhában csupán két probléma volt: nem volt funkcionális világítás a munkapult fölött, és hiányzott ez-az, ami kézre áll, amitől kényelmesebb egy konyha.

Mivel a nappaliba egészen világos szürke árnyalatú szőnyeget képzeltem el, a dohányzóasztal színével valamit kezdenem kellett, hogy ne legyen túl sok szürke egy rakáson.

A festés túl macerás lett volna, ezért inkább átfóliáztattuk, egy különleges, textúrált felületű fóliával. Ez egyébként nem volt olcsó mulatság, merthogy sikerült a legdrágább darabot kiválasztanom a LLumar kínálatából.

Márk mániája a ledvilágítás, úgyhogy szabad kezet adtam neki az ügyben, ő meg elszabadult! Nem csak a dohányzóasztal aljára tett ledszalagot, de még a könyvespolcra is elszórtan, sőt, a színek tetszés szerint változtathatók!

A polc melletti falfelületre kívánkozott valami kép, keret nélkül. Sokat nézelődtem a neten, de nem találtam odaillőt, ami fiatalos, bohókás, trendi, ugyanakkor egyszerű, hogy a könyvekkel teli polc mellett ne legyen „túmáccs” hatása.

Egyszerűen semmit sem találtam, és akkor ugrott be az általam nagyon kedvelt Jordi Labanda és az ő grafikái! Már készítettem reprot rajzaiból egyik Kinga Barátnőmnek, és egy másik Kinga Barátnőmnek is. Itt ugyanúgy vakrámás feszített vászonra dolgoztam, színekben pedig a bútorok, az új függönyök és párnák árnyalataival operáltam.

Végre volt egy szabad délelőttöm is, hogy elmenjek egy-két menőbb tapéta üzletbe és kedvemre válogassak. A Bambuszmániában találtam is kedvemre valót, de sajnos ezek a különleges tapéták érthető módon nincsenek készleten, és a 2 napon belüli megrendelés is esélytelennek tűnt. Úgyhogy végül a Hephaistosban találtam rá egy utolsó tekercses darabra, amit így viszont leértékelve 30.000,- Ft-ért hoztam el (omg). Az egész forgatás során aggódtam, mert itt bizony nem hibázhattunk, 3 csík kellett a falra, se több se kevesebb!

Végül persze simán ment a dolog! A tapétás fal elé egy Ikeás lerakó asztalként funkcionáló polc került, amiről persze nem hiányozhatnak a kiegészítők. A buddhafej eredetileg is a tulajdonosé volt, a feket váza az Ikeából a fehér különlegesség pedig az F&F Home-ból érkezett, ahogy a kanapé párnái is . Az étkezőbe a régi, szürke árnyalatú székek helyett új székeket vettünk, ami így jobban összehozza a nappalit és a konyhát.

A konyha melletti falfelületre, a Jordi kép ellenpontjaként felkerült egy szintén vakrámás kép. A feliratot magát a neten találtuk, amit átszerkesztettem vektoros formátumra és a Printában rászitáztattuk egy fehér vászonlepedőre. Márkkal ketten készítettünk lécekből keretet, és erre feszítettük ki a lepedőt. Itt már kicsit a végét jártuk, a lepedőből idétlen fejkötőket készítettünk magunknak, komolyan, mint két ovis 🙂

A konyhát is feltuningoltuk fényekkel, fűszernövényekkel, polcokkal, akasztókkal.

A világítás maga az Osram QOD lett, ami könnyen és gyorsan felszerelhető és még jól is néz ki!

A végén persze mindig kell egy pózolós kép… ja, a létra természetesen dizájnelem és nem bent maradt véletlenül, hehe.

Fotó: Szabó Gergely, Poór Attila

Az anyag az A Mi Otthonunk magazin 2013. szeptemberi számában jelent meg.