Az otthoni fürdőszoba felújítás, majd az ünnepekre való készülődés háttérbe szorította a faházas serénykedést. Most viszont, hogy egyben van a fürdő, és túl vagyunk a reggeltől estig tartó bejgli majszoláson is, újból a pincére tudok fókuszálni. 

Arról már októberben írtam, hogy mi minden történt a pincében az elmúlt két évben, és hogy mi vele a végső célom. Ezt ITT tudjátok elolvasni. 

Ahhoz, hogy a pince egyik fele valóban egy kis hobbiműhely lehessen az első lépés mindenképpen az, hogy megfelelő tárolórendszert alakítok ki. Ez lehet polcos, akasztós, rekeszes, fiókos, bármilyen, a legfontosabb az, hogy kényelmesen, áttekinthetően elférjen minden és bírja a pince klímáját. Arról már írtam korábban, hogy azok az itt lévő régi fa szekrények és polcok, amik a falra voltak tolva, az elmúlt 20-30 évben bepenészedtek, mert volt, hogy egy-egy esőzés után a vörös klinkertéglán kicsapódott a nedvesség, sőt be is ázott a pince. Ezeket a korábbi tulaj, meg én is orvosoltuk, voltak pl. olyan rések, ahol egyszerűen befolyt a víz, mint pl. a bejárati küszöbnél, ITT. Van egyébként ablak és szellőző, és mindig szellőztetek én is, amikor jövök-megyek, így alapvetően tiszta lent a levegő, és amióta ezeket a penészes bútorokat is száműztem, és nincs minden a falra tolva, meg is szűnt ez a penészes jelenség. A falak egyébként nem salétromosak, és a pincében lévő egyéb fa cuccok is rendben vannak, mint pl. a bárszékek, a lakkozott fenyőasztal, vagy a fa nyéllel rendelkező kerti eszközök. A legutóbb lehozott ilyen-olyan, de még ép bútorokat kipakoltam, és áthúztam a másik helyiségbe. 

Mivel később sem szeretnék penészes bútorokat, így végül fém állványos polcokat vettem, és azokat is inkább a válaszfalra helyeztem. Ezek könnyűek, az általam választott 170 cm magas, 30 cm mély, 5 polcos verzió polconként csak 40 kg-ot bír el, de én még annyit sem fogok rápakolni.

Ilyenből már volt nekem egy alacsonyabb változat, ami korábban a kamrából átalakított gardróbban szolgált cipő- és táskatárolóként, ITT,  egy ideje viszont már az is a pincében van, és mindenféle barkácskellékek sorakoznak rajta.

Ezeknek a polcoknak az összeszerelése rendkívül egyszerű, kicsit emlékeztet a valamikori technika órákra is, amikor különféle fém elemeket lehetett összecsavarozni, hjaaj, de szerettem! Mondjuk a sokadik csavar és anya meghúzásánál itt már nagyon untam a monoton szerelgetést. 

A szereléshez azt a dugókulcs készletet használtam, amit otthon a bőrfogantyúk rögzítéséhez, ITT. 

Francinak csináltam egy kis fekhelyet, befűtöttem magunknak az elektromos melegítővel (ITT írtam róla) és egészen jól eltöltöttük az időt. Többször felmentünk levegőzni, labdázni, vakondtúrásokat elegyengetni a kertben.

Amikor mindkét elem összeállt, jöhetett a falhoz történő rögzítés.

Itt a faháznál nincsen fúrógépem, de mivel az akkus fúró/csavarozómmal egyszerűen lehet fúrni is, ls csavart behajtani, ez nem gond. Az egyetlen hátrány, hogy a fúrószárat és a csavarozáshoz szükséges bitfejet időnként cserélgetni kell, de ettől eltekintve egy nagyon megbízható 2in1 gép.

Szóval a téglaközökbe lyukat fúrtam, bele tipli és csavarral egyszerűen odafogattam pár ponton az állványokat. Így stabilan állnak, nem borul fel, nem inognak, lehet rájuk pakolni.

Bepakolás előtt azért még nyomtam egy takarítást ezen a falrészen (főleg a téglarések között), amihez ez a nedves/száraz porszívó volt a segítségemre. Ezentúl csak „R2D2” lesz a neve. Ez az én saját ajándékom magamnak karácsonyra, a legegyszerűbb verzió, viszont kiegészítőkkel nem csak a házat és a pincét, de az autómat is könnyen tudom majd takarítani. Itt a hegyen a sárban csapatva, meg kutyautassal a hátsó részen, hááát, sokkal hamarabb lesz koszos, itthon pedig nincs lehetőségem kiporszívózni. 

Na szóval, egyelőre így pakoltam be, de biztos, hogy nem ez a végleges elrendezés.

Mivel falszakaszonként – mondhatjuk, hogy ezzel is „zónázva” – haladok, ezért a később majd ki- és bekerülő dolgok még biztosan befolyásolják, hogy minek hol lesz a végleges helye. Egyelőre az a fontos, hogy mindent megtaláljak, és minden elem lassan a helyére kerüljön.

Ha minden jól megy, hamarosan egy következő falszakaszt teszek rendbe, kirobbantok onnan egy sok helyet foglaló, praktikusnak sem mondható, vascsövekből összehegeszett szörnyeteget, de erről majd egy következő posztban írok. 

A bejegyzés támogatója: