Egy régi deszkalap tökéletesen alkalmas arra, hogy fogas legyen belőle! Ilyet találhattok a sufniban, padláson, építkezésen, konténerekben, de olykor az utcán is. Talán még emlékeztek, hogy én hónapokkal ezelőtt a házunk előtti ócska pallóra vetettem szemet. Kifejezetten jót tett neki, hogy hónapokig áztatta az eső, a hó, hogy időnként nedves levéltakaró alatt pihent.
Amikor kicsit szárazabbra fordult az idő, lementem a kézi fűrészemmel, hogy valamiképpen két darabra szedjem (ugyanis 4 m hosszú volt).
Eközben persze Borostás Úr jó paparazzo módjára dokumentálta az eseményeket. Végül persze ő rambózta ketté a nagy pallót, amit aztán felcipeltünk és az erkélyre raktunk. Itt 1 hónapig száradt…
Aztán fél napig csak daraboltam és csiszoltam, válogattam a használható részeket (mert kb. a felén kátrányos ragacs volt). Aztán alaposan letisztogattam a megfelelő darabokat durva sörtéjű ecsettel illetve kefével.
Csodaszép textúrája miatt önmagában vagy egyszínűre lefestve is mutatós darab, hát még ha szép gombfogantyúk kerülnek rá!
Szabadkézzel, vagy ha bátortalanabbak vagyunk, akkor sablon segítségével festhetünk rá egyszínű mintát is, jól fog neki állni ;)
Én végül három szivecskét festettem rá, és fúrtam 1-1 lyukat a közepükbe. Utána már csak rácsavaroztam a fogantyúkat.
A régies, kopott hatást még fokoztam egy kis barna akrilfestékkel, amit szivacs segítségével vittem fel a szélekre.
A szivecskés pallót sok egyéb érdekes téma mellett megnézhetitek a Masni magazin 2. számában is!
Ha pedig szeretnétek megtudni, hogy hogyan készült a hálószobai pallófogasom, és miként lehet a fogast a falra rögzíteni, akkor nézzétek meg a videót itt!
