Már akkor tudtam, hogy a konyhabútort át fogom festeni, amikor új ingatlan kutatásakor először néztem meg a lakást. Az adottságai nagyon jók voltak, de a színvilága nem passzolt a stílusomhoz…
A konyha előéletéről már írtam (ITT), ezt érdemes elolvasni, hisz ezzel együtt lesz teljes a konyha átalakulásának története, ami a lakásom helyiségeinek elrendezésében itt található:
Ennek a bejegyzésnek a kiinduló pontja a konyhabútor festés előtti állapota, tehát ez:
Bár az ADEL típusú frontok (már nem kaphatók az Ikeában) valódi fa elemek és tényleg szépek, de sajnos a barna színvilág elég távol áll tőlem. Ez az árnyalat legalábbis mindenképpen. Őrült nagy mázli, hogy a korpuszok eleve fehérek voltak, így csupán a frontok átfestésével kellett foglalkoznom, ami azért nagyban megkönnyítette a dolgomat, bár így is többnapos munka várt rám.
Első lépésként az alsó elemekkel kezdtem: ilyenkor célszerű minden elemet leszedni, a fogantyúkat eltávolítani és fektetve festeni a bútor lapjait. Festés előtt azonban mindig kötelező az alapos zsír- és pormentesítés, ezen nagyon sok múlik. Én zsíroldóval, súrolószerrel, dörzsi szivaccsal és körömkefével is sikáltam, hogy makulátlan legyen a festendő felület. Utána többször áttöröltem nedves ronggyal is, hogy a tiszítószerekből se maradjon rajta semmi.
Szerencsére, most már nagyon jó tapadású alapozók is kaphatók, amik előtt nem feltétlenül szükséges csiszolni, pláne, ha a felület matt vagy selyemfényű. Bár az egyik kedvenc és bevált alapozóm továbbra is az Otex, amivel festettem már parkettát és lamináltat (ITT), járólapot (ITT), csempét (ITT), de egy jó ideje a Poli-Farbe Cellkolor aqua vízzel hígítható töltőalapozóját és vizes selyemfényű zománcát is használom és mivel nagyon jók a tapasztalataim, így ezúttal ezt a márkát használtam.
Korábban egy puff lábait festettem velük (ITT), legutóbb pedig a lakásom ajtajait és a bejárati ajtónál is ezeket vetettem be (ITT). Ezzel az alapozó és fedőfesték kombinációval nem csak fát, hanem fémet is lehet festeni, az már az agancsfogasomnál is bevált (ITT).
Szóval a festék maga nem volt újdonság számomra, pontosan tudtam, hogyan kell vele dolgoznom. A nagy felületeken szivacshengert, a sarkoknál pedig kis ecsetet használtam, mind az alapozó, mind a fedőfesték esetén. Az alapozót egy, a zománcot pedig két rétegben vittem fel, de sötétebb bútornál lehet kell még egy réteg. A termék leírása szerint 24 órát kell várni az egyes rétegek száradása során, ezt érdemes betartani.
Félúton így nézett ki a dolog:
Szerintem már ezen is jól látszik, hogy a grafitszürkével mennyivel finomabb megjelenést kölcsönöz a fehér.
Ezután a felső résznek estem neki. Megjegyzem, ez a „zónázó” módszer nekem nagyon bevált, kevesebb felfordulással lehet eljutni a végső eredményig, és már időközben is van sikerélmény. Szóval, a felső elemeknél a normál nyíló ajtókat leszedtem, a felfelé nyílókat viszont egyedül nem tudtam, így végül ezeket az idő rövidsége miatt (könyv fotózás) létrán állva, de többnyire felnyitott (kvázi vízszintes) helyzetben festettem.
Az üvegezett részeknél kivételesen nem használtam maszkolószalagot, ugyanis a maszkolószalag és a bútor szélének találkozásánál begyűlhet a felkent festék, és visszaszedve a maszkolót nem lesz szép az eredmény. Nekem legalábbis sokkal inkább bevált, hogy egy kisméretű ecsettel szépen végigmegyek az éleken az alapozóval és a fedővel is (itt egyébként elég volt 1-1 réteg). Nem kapkodva, de határozott mozdulatokkal, erről a létrán egyensúlyozva egy mini videót is csináltam a telefonommal, ITT megnézhetitek.
JÓ TANÁCS: Ha a festés nem lesz egyenletes (látszik az ecsetnyom, vagy rücskös lesz a felület), akkor a festékrétegek közötti finom csiszolással orvosolni tudjátok a problémát. Ez még nálam is előfordul (pedig igencsak rutinos vagyok a témában), ha például többször megyek át egy olyan részen, aminek a felszíne már kezd meghúzni.
Amikor november végén a kibontott falat is szépen körbegletteltem és kifestettem (ITT), már egész pofás volt az összkép a konyha felé:
A legfrissebb, mostani állapotában pedig így fest a konyhám:
A csaptelepet pár napja cseréltem ki, ez a GROHE kicsit elegánsabb, mint az előző verzió volt.
Összeségében nagyon elégedett vagyok az eddigi eredménnyel, csupán egy festéssel egészen megváltozott a konyha jellege. Ráadásul sokkal világosabb, tágasabb a konyha még ebben a szürke, borongós időben is, amikor napsütés nem igazán éri a helyiséget.
Persze, még nagyon messze vagyok a végétől, egy csomó kisebb-nagyobb elem hiányzik, és még csak egy fal van kifestve… A kávéfőzőmnek külön sarkot szemeltem ki, a mennyezeti lámpát újra kell gondolnom, idővel kell majd bortartó, valami praktikus függöny vagy roló az ablakra és még sorolhatnám. De mindent csak szép sorjában. A következő feladat a falfestés és a hűtő fölötti üres rész bepolcozása, berendezése.
Tartsatok velem továbbra is, mert még sok izgalmas projektet tartogatok számotokra.
A bejegyzés támogatója:
Kedves Judit!
Ez a poszt kb életmentő volt most számomra! Házvásárlás kellős közepén állunk és a konyhabútor kb ugyanezzel a fronttal van. Amióta megláttuk, mi is az átfestésen (természetesen fehérre) gondolkozunk, de nem tudtuk, hogy belevágjunk-e majd. Neked köszönhetően most már teljesen biztos vagyok benne, hogy működőképes a dolog és meg fogjuk mi is csinálni! 🙂
Egy kérdés csak. A te konyhádhoz mennyi doboz festék és alapozó kellett? Hogy lehet velük kalkulálni?
Köszönöm előre is a válaszod és a bejegyzést meg főleg!
További csodálatos napot!
Szia Evelin, húúú, hát ez jó kérdés, mert én közben az ajtókat is festettem az előszobában és a bejárati ajtót is, úgyhogy nem nagyon számolgattam. De kb. általánosságban igaz az (a tapasztalataim alapján), hogy 1 liter festék kb. 10 nm felületre elég 1 rétegben, +- nyilván lehet eltérés. Szóval ez alapján nagyjából lehet kalkulálni 🙂
Okés, köszi szépen! 🙂
Szuper elegáns!
Kíváncsi leszek pár hónap múlva a tapasztalatodra, hogy a vízbázisú festék, hogyan vált be pl. lemosáskor. Ugyanis óhatatlanul ráfolyhat étel, vagy a ragacsos kéz okozhat szennyeződést, amit le kell mosni. Mosogatáskor lefolyhat a víz. Én 4 éve festettem át az ugyancsak barna konyhabútoromat Pentart festékkel, mert csak abban kaptam a vágyott country-kék színt. Alapozónak szintén Cellkolor töltőalapozót használtam. A végén két réteg vízbázisú lakk is került rá, de sajnos minden ,ami ráfolyik-a tiszta víz is-, nyomot hagy, megmattult a felület.
Kedves Judit, maga a festés még tavaly júliusban készült a könyvem kapcsán, csak a posztot írtam meg most 🙂 Szóval több, mint fél éve nyúzom, takarítom és kuytabaja 😉
Tényleg ég és föld a fehér javára. Sokat olvastam már bútorfestésről, és van, aki lakkozza a végén. Van valami tapasztalatod ez ügyben, vagy miért nem lakkozol? (Én se akarok!) Köszi: Csilla
C S O D Á S! .. Imádom!
Nagyon tetszik! Köszi a bejegyzést, Judit! Viszonylag olcsón egy teljesen új hangulat… asszem nekilátok a konyhának én is.
Egy kérdésem lenne: magasfényű mdf ajtókon is működhet ez az alapozó-festék kombinàció szerinted? Üdv : I.
Hű, hát magasfényű mdf ajtókra én inkább a Tikkurila Otex alapozóját használnám és Tikkurila Everal fedőfestéket.
Köszi!
Szia Judit, egy Ikeás kallax polcot szeretnék átfesteni, milyen festéket ajánlanál hozzá?
Szia Csaba,
milyen színű most, és milyenre festenétek? Homogénre, vagy koptatottra? Homogén esetén Otex Tikkurila alapozó és Everal vizes bázisút ajánlok, amit bármilyen színre kikevertethetsz (még az alapozót is). Ez viszont árban már lehet ott van, hogy jobban jársz, ha eladod a Kallaxot és veszel más színben (persze, ha kapható abban az árnyalatban, amit szeretnél).
Nagyon klassz lett a konyhád, annyira ügyes vagy! Gratulálok!
Üdv.:Évi
Nagyon nagyon jó lett 🙂 Gratulálok :))
Na igen, ez a konyha már Juditus, nagyon szép lett 🙂
Kedves Juditu!
Inspirálódva a blogposztod alapján én is nekiugrottam végre a nagyon hasonló konyhabútorom átfestésének. Azt hiszem minden jól sikerült, köszönjük a részletes útmutatást. 🙂
Viszont lenne egy kérdésem. Ugyan azt a festéket használtam (selyemfényű, fehér Polifarbe Aqua Cellkolor + alapozó) , amit ajánlottál, de valahogy száradás után is fényesebbnek tűnik, mint ahogy a selyemfényűt elképzeltem, meg ahogy a Te képeiden látszik .
Lehetséges, hogy esetleg a kép nem adja úgy vissza Tiédnek a fényét? Vagy tényleg igaz, ami a festékre van írva, hogy kb. 2 hét mire a tényleges fényét felveszi?
Nagyon szépen köszönöm a válaszod előre is. 🙂 Remélem, segítesz apró aggodalmam eloszlatásában.
Zsófi
Szia Zsófi, hű, hát attól függ, hogyan esik rá a fény! Amikor reggel betűz a nap, akkor nekem is fényesebb, délután viszont egészen mattnak tűnik a felület. Ha zavar ennyi fény is, akkor nagyon finoman át lehet csiszolni 200-240-es csiszolópapírral, mattítva a felületet. Viszont takarítani a selyemfényűt könnyebb, mint a mattot, nekem legalábbis ez a tapasztalatom.
Nagyon köszönöm a gyors választ! 🙂 Alig várom, hogy lássam, teljesen összeszerelve újra a bútort!
Kedves Judit ! Véleményed szerint az élfóliát megfogná a Cellcolor? A szekrényajtók pácolt fából vannak ugyan, de a fiókok mellett kikandikál az élfólia, és belül is, ha kinyitom az ajtókat. Ezt a festéket használom szeretettel : egy fenyőajtót, és lambériát már lefestettem vele sikeresen
Köszönöm, üdv, Erika
Szia! Köszi az eddigi segítséget is festék témában. 🙂 Most azt szeretném megkérdezni, hogy milyen zsíroldót és súrolószert használtál, ami bevált? Mi is készülünk átfesteni a konyhát. 🙂
Húúú, ez jó kérdés, általában cif súrolószert használok és hideg zsíroldót.
Nagyon kösziii! 🙂
Szia Judit,
Köszönöm a posztot, ez most nagy segítség nekem. Egy ikea barna godmorgon mosdószekrényt szeretnék lefesteni fehérre, de sajnos annak erezett a borítása és félek, hogy egy réteg alapozó és két réteg festék elfedné vagy elcsúnyítaná a textúráját. Ezeket a festékeket használnád erezett laminált bútor esetén is? Szivacshengerrel festenél vagy ecsettel?
Köszönöm,
Helga
Szia Helga, mindenképpen két réteg alapozó és két réteg fedőfestéket javasolnék. Akár Tikkurila Otex-et is használhatsz alapozónak, valamivel drágább, de tartósabb megoldás, arra mehet a vizesbázisú zománc. Én szivacshengerrel festeném, de nem biztos, hogy az éleknél is szépen lehet vele dolgozni, szóval érdemes előtte azokat kis ecsettel lefesteni és úgy átgurulni rajta a hengerrel. Az erezet szerintem picit látszódni fog a textúrán, de nem lesz ronda 🙂
Nagyon köszönöm a tanácsot!
Legyen szép napod,
Helga
Szia Judit !
A fentiek szerint járjak el ha Én is egy laminált konyhabútort szeretnék festeni? Képet szerettem volna csatolni de ide nem tudok.Ezek a festékek amit írtál jó lehet? Gondolom csiszolni nem lehet.
Köszönettel várom válaszod.
Igen, jó rá 🙂 Nem kell csiszolni, viszont azt tudni kell, hogy a festett felületre jobban kell vigyázni. Egyébként, ha Otex alapozóval csinálod, akkor még tartósabb az eredmény, bár az oldószeres, és ezzel számolni kell (elég masszív szaga van).
Szia! Épp konyhabútor festés előtt állok.. Én is ezzel a fajta festékkel tervezem festeni, viszont leszedném a fóliát.. Alatta mdf lal van.. Hogy fessem, hogy ne legyen,, szöszös ” a végeredmény?
Két réteg festés között óvatosan fel kell csiszolni csiszolószivaccsal, ha „szöszös” lenne a felület 🙂
Üdv.
Tehát Otex alapozóval simán rámehetek a jelenlegi festett lakozott felületre csiszolás nélkül?
köszönöm.
Igen!
Kedves Judit! Munkáid csodálatosak! 🙂 Ihletet kaptam tőle, így Mdf fóliázott konyhabútorom – fólia eltávolítása utáni átfestésére készülök. Melyik alapozót és fedő festéket javaslod? Polifarbe? Tikkurila? vagy esetleg más ötlet! Válaszod előre is köszönöm!
Szia Gina, konkrétan mdf-et még nem festettem, nem tudom, hogyan viselkedik, de én talán a Tikkurila Otexet próbálnám elsőként. 🙂