Az ünnepi időszakban a kert központi dísze egy rönkökből, ágakból összerakott karácsonyfa lett, amit borókával, tobozokkal, és persze fényfüzérrel díszítettem.
Arról már többször írtam, hogy milyen fontosak a kert „fa karbantartási munkái”, pláne itt, az erdő ölelésében, de újra és újra elő fogom venni ezt a témát, mert mindig aktuális. Az öreg fák vihar által letépett ágai, vagy éppen az aszály miatt teljes egészében kiszáradó példányok balesetveszélyesek lehetnek, főleg, ha közlekedési útvonal közelében vannak. Nálam a kert alsó része az erdőbe nyúlik, itt van a bejárat, itt parkolok az autóval is, szóval ezek a karbantartási munkák prioritást élveznek a kert szempontjából. A nagyobb példányokhoz természetesen szakembert kell hívni, a kisebb fákkal, cserjékkel én is boldogulok, vagy hívok szomszédot, barátot, lelkes segítséget, így a munka is gyorsabban halad.
A kivágáshoz és a feldolgozáshoz mérettől függően két gépet szoktam használni. Az egyik az MSA 120 C-B, amit már nagyon sok posztomban láthattatok használat során (ITT). Ha az ünnepek közeledtével magatokat vagy mást lepnétek meg egy klassz – női kézbe is való – láncfűrésszel, akkor érdemes a többi hasonló STIHL típus között körbenézni.
A 8 cm átmérőnél kisebb nyers ágak darabolásához a GTA 26 ágvágót használom, ami számos DIY projektnél volt már segítségemre, ezek ITT vannak csokorba gyűjtve.
A sor végéről az idei tavaszi szerzeményem sem maradhat le, az ASA 20 metszőolló. A metszési munkákat igazán könnyen és hatékonyan lehet vele elvégezni, ITT találtok több ehhez kapcsolódó olyan posztot.
A karbantartási munkák során keletkező faanyag egy részéből építgettem tovább a tavasszal megkezdett – erdősáv mellett lévő – ‘holt sövényt’, ami különösen ilyenkor az erdei kis állatkák számára remek búvóhely. Ezekben vannak vastagabb és vékonyabb ágak, gallyak is, párhuzamosan egymásra pakolva.
A rusztikusabb rönköket, egyenesebb ágakat viszont a vastagságuknak megfelelő gépekkel elkezdtem feldarabolni 40 cm-es darabokra. Ezek jók lesznek jövőre bográcsozáshoz, grillezéshez tűzifának vagy svéd fáklyának, amiről ITT írtam, és tulajdonképpen ez a darabolás adta az ötletet a rönk karácsonyfához is: ilyen darabokból szerettem volna megépíteni az ünnepi időszakra a kert díszét.
Bár két hete csodás őszi napsütésben jónéhány darabot levágtam, még szükségem volt 30-35 cm-es hosszakra is. Ezért hát amikor leesett az első idei hó, fel is mentem a faházhoz, és nekiláttam a munkának.
A koncepció szerint alulra kerültek a vastagabb, hosszabb rönkök, majd felfelé egyre vékonyabb, rövidebb ágakat helyeztem el.
Hogy az építményem ne csússzon szét a legalsó sort oldalt kövekkel támasztottam meg, és igyekeztem úgy felpakolni a „farakást”, hogy stabil legyen. Ehhez persze lehet kötelet és drótot is használni, én azért igyekeztem ügyesen építkezni.
A tetejére egy dróttal összekötözött „boróka csokor” került, amit fejjel lefelé egyszerűen csak ráhelyeztem a rakásra és szépen eligazítottam. Ezután következett a többi boróka ág, és a bogyós ágak, amiket egyszerűen csak a farakás réseibe tűzdeltem.
A tobozok aljára ugyancsak drótot kötöttem, és így már ezt is könnyű volt a rönk karácsonyfára tűzni.
Természetesen nem hiányozhatott a csúcsdísz sem, ami ezúttal egy kis csillag lett. Ezt lemetszett aranyvesszőből készítettem el. Mindössze 5 db 15 cm-es ág kellett hozzá és persze madzag, amivel a végeket egymáshoz rögzítettem, és dróttal tűztem a helyére.
Utolsó lépésként egy kültéri fényfüzért igazgattam el a fenyőn, hogy igazán ünnepi legyen a megjelenése. Persze a havas kert, valamint a rönkökön, ágakon, tobozokon és bogyókon lévő hó még hangulatosabbá teszi az összképet.
Ez a dekoráció az ünnepek végén könnyedén szétszedhető: a zöldek, bogyós részek mehetnek a komposztra, a vágott rönkök, ágak pedig felkészülhetnek a jövő évi szezonra kültéri sütögetéshez.
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor nézd meg a tavalyi, szintén rönkökből készült – beltéri – verziót is, amiről ITT írtam.
A bejegyzés támogatója:
