Hétvégén a faháznál jártam, és szokás szerint tettem-vettem a kertben. Bár nem volt túl jó idő, de ez egyáltalán nem gátolt meg abban, hogy a karácsonyhoz közeledve ne fogjak bele megint valami klassz DIY projekbe. Ezúttal egy kis karácsonyfát készítettem rönk szeletekből és a kertben található természetes alapanyagokból.

Az utóbbi években DIY karácsonyfáim voltak, amiket boróka ágakból készítettem (ITT és ITT), és úgy gondoltam, hogy idén is valami hasonlót csinálok, csak kisebb verzióban, és más „tartószerkezettel”. Ehhez nem is kellett már frissen vágnom fákat, hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban mindig volt leeső darab, amiket elraktam egy ládába. Dió, cseresznye, akác, meggy, stb., mindenféle van vegyesen. 

Ezekben a rönkökben, ágakban pedig annyi, de annyi kreatív lehetőség rejlik, hisz láthattátok, egész szezonban mutattam erre különféle ötleteket. Ha esetleg valaki lemaradt volna, ITT vannak az erről szóló bejegyzések.

Azt talán még sosem írtam, de fontos ennél a gépnél: minden favágós munka előtt ellenőrzöm a lánckenőolaj szintjét, és ha szükséges, töltök még a tartályba.

Másik fontos dolog, hogy az akkumulátort a téli időszakban nem hagyom a faháznál, ugyanis nem tesz jót neki a tartós hidegben tárolás. 

Ezúttal a faanyagok kiválasztásánál az egyetlen lényeges szempont az volt, hogy különböző átmérőjűek legyenek. 

Nagyjából 2-2,5 cm vastagságú szeletekeket vágtam a törzsekből, a vékonyabb ágakból pedig 5-6 cm magasakat. 

Ezeket hazahoztam és a munkát már itthon folytattam. A vágott széleket szokás szerint csiszolószivaccsal megcsiszoltam, ezután pedig ecsettel portalanítottam a felületeket.

A ragasztáshoz faragasztót használtam, de nyugodtan lehet használni hobbiragasztót is, az valamivel gyorsabban szárad, a ragasztópisztolyt viszont nem javaslom ehhez. 

Itt jól látszik, hogy miért volt szükség a különböző átmérőkre. Alulról felfelé haladva: 22, 16, 10, 5 cm nálam a méretezés, a legalsó szelet alatt egy 9 cm átmérőjű 7 cm magas rönk darab van, így stabilan áll az építmény. 

Hogy könnyebb legyen a díszítés, és még emeljek egyet a vázon, az egészet egy forgó tálcára raktam. Első lépésként az elemes ledsor került rá, amit egyszerűen felülről lefelé haladva tekertem körbe.

Ezután elhelyeztem a tuja zöldeket úgy, hogy a ledsor vezetékét amennyire csak lehet, eltakarjam.

Ezután a kis díszeket raktam be minden „emeletre”: gömböket, bogyós ágakat, tobozokat, és ezt a helyes kis mókust is, amit a hegyi barátnőmtől kaptam éppen most hétvégén ajándékba.

Valójában egy függeszthető dísz, de az akasztóját csak hátrahajtottam.

Utolsó lépésként a még meglévő „lyukak” kitöltésére borostyánt használtam.

Az így elkészült karácsonyfa tetején a csúcsdísz egy toboz lett. Egyébként ez az egyetlen, amit odaragasztottam, az eddig felsorolt dolgokat egyszerűen csak felpakoltam. Praktikusan előre gondolkodva így könnyebb lesz majd a bontás is. A díszek és a tobozok mehetnek majd vissza a karácsonyi dobozba, a zöldek és bogyósok a komposztba, maga az építmény pedig elrakható következő évre. 

A forgó tál egyébként azért is jó ötlet alá, mert így könnyen és biztonságosan fel lehet emelni, és odébb lehet rakni ezt az emeletes karácsonyfát, a ledvilágítás kis elemdoboza pedig éppen becsúsztatható alá (úgy raktam, hogy a kapcsolót elérjem). A télikertből végül be is hoztam a kanapé mellé, így mostantól az egész ünnepi időszak alatt itt díszeleg majd.

Én ezzel a bejegyzéssel idénre elteszem a kis és nagy láncfűrészeket, valamint az egyéb barkácsgépeimet és magamat is téli pihenőre. Kora tavasszal újult erővel vágok bele a faház kertjében a munkákba, de azt is írhattam volna, hogy a farönkökbe.

A bejegyzés támogatója: