Már a cím is jól hangzik, ugye? Anna Barátnőm 3 éve él Belgiumban és többszöri invitálás után végre sikerült egy olyan szabad hétvégét találnunk, amikor kiutazhattam látogatóba…és egy kis terasztuningra!

Belgiumban már jártam régebben: Brüsszelt, Leuvent és Brugget is láttam évekkel ezelőtt, a tipikus turistás városnézésre így annyira nem is vágytam. Ez alkalommal olyan impulzusok értek, amikben eddigi külföldi utazásaim során nem igazán volt részem.

Az első nap nagy részét egyedül töltöttem Annáék hangulatos lakásában és a hozzá tartozó tágas teraszon. Pihentem, napoztam (Belgiumra nem annyira jellemző ám a szikrázó napsütés), és elkezdtem az addig papíron lévő terveimet összesimítani a teraszon látott elemekkel és főleg Péter (Anna férje) igényeivel. Péter nagyon szereti a növényeket, ráadásul ért is hozzájuk, így egy kicsit aggódtam is, hogy vajon mit tudok én még hozzátenni a már eleve jó adottságokkal rendelkező és növényekkel teli teraszhoz.

Péter egyik fő problémája a szomszédos házat és a teraszt elválasztó parapetfal tetejével volt. Ez ugyanis domború, rücskös záróelemekkel volt lezárva, amiken a borosládába ültetett növények esetlenül dülöngéltek.

A fal maga messziről fehérnek tűnt, de valójában szürke és ezt akkor fogjátok majd jól látni, amikor lejjebb megmutatom, milyen kontrasztos rajta a hófehér falfesték.

A terasz összképe a zöld növények ellenére, a szürke árnyalatok és a téglaszín miatt eléggé egyhangú, és talán kicsit komor is volt. Nekem hiányzott belőle egy kis szín, és a fehér is, ami nem csak remekül mutat a sötétebb elemek mellett, de a fényt is gyönyörűen visszaveri! Ez főleg azért is fontos itt, mert a terasz tájolása keleti, így a nap délután már csak egy kis részen süt ide.

Késő délután Annával sétáltunk egyet a környéken. Nagyon jó helyen laknak, tele hangulatos sörözőkkel, csokiboltokkal, virágüzletekkel, jó volt kicsit beszippantani a helyi levegőt és érezni a környék péntek esti ritmusát. Másnap reggel a kertészetben kezdtünk!

Beszereztünk néhány színes növényt valamint hozzájuk a fehér akasztós kaspókat és utána rögtön a barkácsáruház felé vettük az irányt. Nyilván nincs nagy különbség egy hazai és egy külföldi barkácsáruház között, de azért elég jó érzés volt, hogy olyan rutinosan mozogtam a sorok között, mintha csak az Obiban mászkálnék. Itt azért elég sokat matekoztunk az elemekkel, legfőképpen azért, hogy az általam kitalált dolgokat minél gazdaságosabban hozzuk ki. Beszereztük a falhoz a festéket, a fa elemekhez a kültéri lazúrt, léceket, deszkákat, csavarokat, sarokvasakat, és vettünk pár zsák fehér kavicsot is különböző méretben.

Felpakoltuk az autót és mielőtt hazamentünk volna, elugrottunk „vidékre” is, ahol egy nagyon helyes kis country házat néztünk meg BELÜLRŐL! Óriási élmény volt, hisz sosem jártam még belga vidéki házban, de mondjuk én már a mesebeli kerttől is elolvadtam.

Délután 5 körül értünk vissza, és rögtön bele is csaptunk a munkába! Még szerencse, hogy csak este 10-kor kezdett el sötétedni, 5 óra alatt azért elég sok mindent le lehet nyomni, ráadásul nagyon lelkesek voltunk! Eközben Anna a konyhában gyártotta a finomabbnál finomabb ételeket, saláta, kecskesajtos pizza, epres süti, és még sorolhatnám!

A növényeket középre rendeztük és először a falfestésnek ugrottunk neki.

Na, itt milyen jól látszik a szürke és fehér közötti különbség!

A falfestés után elkészítettük a kőperemre kerülő léckeretet. Ebbe impregnálás után fehér kavicsok kerülnek!

Igazság szerint még akkor sem hagytuk abba a munkát, amikor már rég ránk sötétedett, pedig nagyon fáradtak voltunk, és a gépem indulásáig is már csak 20 óra volt. Totális Térnyerők feeling!!!

Másnap rögtön az impregnálással indítottunk, amíg ez száradt összeraktuk a parapetfalra kerülő „takaró elemet”.

Biztos látszik a fotókon is, de azért elárulom, hogy itt 9-10 méteres hosszak vannak ám, szóval kellett bőven faanyag, a csavarokról nem is beszélve!

Az összerakott elemet kívül-belül lekentük kültéri lazúrral, hisz itt azért rendesen kapja majd az esőt, bírnia kell a strapát!

Amíg száradt a lazúr (szerencsére szombaton is végig sütött a nap, így ez viszonylag gyors folyamat volt), átmostuk a fehér kavicsokat!

Voilá:

Igazság szerint még egy zsák kellett volna a tökéletes feltöltéshez, de a szombati beszerző körúton ennyi fért az autóba, vasárnap meg ott is zárva van ám minden 😉

A parapetfal teteje előtte:

És utána:

Az összkép előtte:

És utána:

Ezzel egyébként kicsit meg is emeltük a ládákat, valamint a növények is sűrűbben helyezkednek el, így a szomszédban lévő kátrányos tető is jobban takarásban van. A növényládák aljára csavarokat fúrtunk be lábacskáknak, hogy a víz szépen ki tudjon folyni a deszka és a láda között.

Itt látszik, hogy a kőpadlóra is került fehér kavics (nagyméretű), és a kerti ülőke inneső oldalára is be volt tervezve, de mi a megvásárolt zsákokkal eddig jutottunk. A padlódeszkákra sem maradt már idő, de ezt Péter azóta már lekezelte és egy esőpróbát is kiállt már:

Az ülőkékből két elemet átraktunk a terasz másik sarkába és ide akasztottuk fel a színes virágokat is, így kicsit pofásabb, ugye?

Indulás előtt még egy grillezés és egy isteni desszert éppen belefért!

A teraszra még egy kerti bútorok/szivacsok tárolására alkalmas elemet is terveztem, és azt hiszem megvan a kezdőlökés, amivel Annáék már nélkülem is be tudják fejezni a dolgot, Péter pl. most buxusokat fodrászol:

Jönnek még fotók a teraszról, amint elkészült minden 😉