Idén csak pár napot szakítottunk a nyaralásra, de ez a rövidke idő is most nagyon sokat jelentett. Elég strapás évem van, meglehetősen sok váratlanul felbukkanó feladattal, úgyhogy nagyon vágytam a friss, alpesi levegőre, a fenyőerdőkre, a hegyekre, tavakra és a nyugodt környezetre.
Mihez lehet kezdeni egy kivágott fából keletkező faanyaggal? El is lehet szállíttatni vagy széthasogatva fel lehet használni tűzrakáshoz a hétvégi bográcsozásnál, de még jobb, ha valami újat alkotunk belőle a kertben. Ebben a bejegyzésben azt mutatom meg nektek, hogyan készítettem az öreg meggyfámból kerti ösvényt, mely a díszkert csodásan virágzó növényei között kanyarog…
A kertemben nagyon sokféle rovar él, az erdei környezet pedig számos búvóhelyet biztosít számukra átmenetileg, vagy állandó otthonként. A madáretetők, odúk, itatók, és a sünlak mellett viszont egy saját kezűleg barkácsolt rovathotel sem hiányozhat a kertből, amit könnyen meg lehet építeni természetes alapanyagokból.
A zöldségek, fűszernövények számára korábban kialakított konyhakertem egy meglehetősen picike terület, amit idén kibővítettem, már amennyire a lehetőségek engedték. Hiszen nem csak szűkös a rendelkezésre álló terület, de lejtős is, szóval a munkálatokat a korábbi veteményes elbontásával és tereprendezéssel kezdtem…
Volt egy kis meggyfám, ami felett sajnos eljárt az idő… Egy ideje már alig volt termése, így fokozatosan elkezdtem lefűrészelni az ágait, de kivágni semmiképpen nem szerettem volna, mert a törzse, és a fő ága elég erős ahhoz, hogy egy madáretetőnek és itatónak egy pár évig még alátámasztást adjon.
A kert évről évre egyre szebb, de még mindig vannak olyan (perem)részei, amikkel eddig érdemben nem sokat foglalkoztam. Ilyen az a szakasz is, ami a faház és a komposztáló között húzódik, és ahol eddig csak drótkerítés volt kilátással a szomszédos erdős telekre… Most viszont ezt a területet is a gondjaimba vettem, lássuk hát részleteiben a koncepciót.
Február óta gyakorlatilag versenyt futok az idővel, pontosabban az időjárással. Az eddig megszokotthoz képest minden egy hónappal előbb történik, amire én még nem készültem fel (semmilyen szempontból), és most rohangálok, mint a mérgezett egér, és közben próbálok nem lecsúszni a kert látványának legszebb pillanatairól, mitöbb dokumentálásáról és megosztásáról. Merthogy visszanézve a tavalyi faházas mappákat egy csomó fotóm és mondanivalóm bentragadt…
2024 márciusa van, ez immár a hatodik tavasz a faháznál. Az elmúlt években sokat épült-szépült a kert, de még rengeteg feladat vár rám, sok ötletem van, amiket szeretnék megvalósítani. A lelkesedésem az évek előrehaladtával nemhogy lankadt volna, de egyre csak nő, alig várom, hogy égjen a kezem alatt a munka és morzsolódjon a friss, humuszban gazdag föld az ujjaim között…
Arról írok, hogyan építem, szépítem a környezetet, amiben élek. Ötleteket és megvalósítási útmutatót adok azok számára, akiknek az otthon és a kert ugyanolyan sokat jelent, mint nekem.
