A faháznál tavasztól őszig pörgetem a mókuskereket, és mindig viccelődöm azzal, hogy szezonon kívül téli álmot alszom… De idén ennek a viccnek a fele se tréfa: kis túlzással, de egy mormota lett belőlem.
Az utóbbi napokban többen is kérdezték, hogy mik az idei terveim, miket szeretnék/fogok megvalósítani. Nos, az eddigi évekkel ellentétben a listába szedett elképzelések, célok helyett most kicsit más koncepció van a fejemben.
„Oh, hogy elröppent megint egy év”, hallom magam körül. Én viszont nem így érzem. Számomra lassú év volt, színes, tartalmas időszakokkal, amiben épp úgy volt mélyrepülés, zuhanás, mint szárnyalás és boldogság is. Mindent összevetve, a tavalyi évhez képest 2025 mérlege a pozitív irányba billent.
Az idei karácsonyfa is DIY, azaz nem élő fenyő, de nem is mű, a végeredmény mégis nagyon kedves és ünnepi lett!
Ezeket a helyes kis függődíszeket tulajdonképpen a téli erdő és a faház ihlette. Kicsivel több időt igényel, mint mondjuk a mézeskalácsok kidíszítése, de egyáltalán nem nehéz egy-egy ilyen kis alkotás elkészítése.
A faház ihlette, pontosabban az a szemlélet, amiben ott élek. A háztartásban már meglévő alapanyagok kínálta lehetőség, mert ezekből is lehet alkotni, sőt, ezekből összerakni valami szépet, az az igazán izgalmas és kreatív feladat!
Az ünnepi időszakban a kert központi dísze egy rönkökből, ágakból összerakott karácsonyfa lett, amit borókával, tobozokkal, és persze fényfüzérrel díszítettem.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy ilyen szép hosszú ősz után egyszercsak havazni is fog. De a legjobbkor jött, mert így a készülő karácsonyi anyag is a legszebb díszletet kapta, és Tündi is bóklászhatott egy kicsit a havas kertben, amitől teljesen elolvadtam.
Arról írok, hogyan építem, szépítem a környezetet, amiben élek. Ötleteket és megvalósítási útmutatót adok azok számára, akiknek az otthon és a kert ugyanolyan sokat jelent, mint nekem.
