Ahogy ígértem a puffos posztban, most megmutatom a hozzá tartozó szobát is, amit a Térnyerőkben alakítottunk át. Ez egy nappali-étkező, mindössze 12 m2-en, szóval kis hely, nagy feladat!
Kárpitozni nem két perc, nem is két óra…olykor napokig molyol vele az ember. De úgy gondoltam, hogy ez egy olyan diy megoldás, amit egyszerűen nem hagyhatok ki a Térnyerőkből, muszáj megmutatnom valamiféle egyszerű változatát, mert tényleg szuper dolog! Ha pedig ikeahackről van szó, még izgalmasabb a dolog, szóval bevállaltam.
Ez volt az első Térnyerők bevetés, és egyben az egyik kedvencem. A feladat igazi kihívás volt számomra!
Minden év elején megfogadom, hogy nem dolgozom hétvégén, és éjszaka sem, hogy több időt fordítok a szeretteimre, a barátaimra és persze magamra. Ez néhány hónapig működik is, aztán valahogy mindig sikerül év végére totálisan felborulnia a dolgoknak.
A raklap dizájn nem újdonság, de mi csak most jutottunk oda, hogy végre kezdjünk valamit az erkélyen sorakozó darabokkal. Olyan jól kitaláltuk, hogy mi legyen belőle, de majdnem beletört a… dekopír fűrészünk.
„Építsünk dobogót cica!” – mondta Borostás… én meg csak néztem, hogy „Te megbolondultál? Ide, egy panelnappaliba?” De persze beleültette a bogarat a fülembe és máris egy csomó érvet tudtam felsorakoztatni mellette. Először is különleges dolog, nemcsak ülő-, de fekvő felületnek is alkalmas, és rengeteg mindent el tud rejteni, szinte észrevétlenül tölti be egy szekrény szerepét.
Ha nincsen pincénk, garázsunk, sufnink vagy erkélyünk, akkor a bringa tárolását valahogy a lakásban kell megoldani. Nálunk legalábbis muszáj, hisz Borostás Úrral együtt egy bringa is érkezett, így a nappaliban már két járgányt kellett kerülgetnünk. Ekkor jött az ötlet, hogy dobjuk fel a falra, ott biztos nem lesz útban!
Amikor kitaláltuk, hogy egy fedél alá költözünk, sokat törtük a fejünket a könyvek elhelyezésén. Borostás Úr ugyanis imád olvasni, és a jobbnál jobb könyveit nem akartuk dobozban, vagy a szekrény mélyén tárolni. Viszont könyvszekrényre meg sajnáltuk a pénzt, még az olcsó Ikeásra is. Ezért mást találtunk ki!
Főleg, ahogy mi csináljuk! A panel szűk lehetőségei miatt a bútorokat nem tudtuk kipakolni a másik szobába, így zónáztunk: kupacoltunk a szoba egyik felébe, a festett részeket kerülgettük, átugrottunk felette. Aztán kupacátrakás újfent és megint kerülgetés és az örömtől repkedés!
Arról írok, hogyan építem, szépítem a környezetet, amiben élek. Ötleteket és megvalósítási útmutatót adok azok számára, akiknek az otthon és a kert ugyanolyan sokat jelent, mint nekem.
